Budapesti Közlöny, 1884. május (18. évfolyam, 101-127. szám)
1884-05-28 / 124. szám
Budapest, 1884. 124. szám. Szerda, május 28. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre............................20 írt Félévre ....... 10 » Negyedévre..............................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. 1IVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-utcza 7. számú emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal. :i Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Illlagánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1884. évi XVII. TÖRVÉNYCZIKK. Ipartörvény. (Szentesítést nyert 1884. évi május hó 18-án. ) Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1884. évi május hó 21-én.) (Folytatás.) 126. §. Az ipartestület czélja: az iparosok közt a rendet és az egyetértést fentartani; az iparhatóságnak az iparosok közt fentartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani s őket haladásra serkenteni. Ez okból gondoskodik arról: a) hogy az iparosok és a segédek közt rendezett viszonyok álljanak fenn; b) hogy a tanonczok ügye rendezessék ; c) hogy az iparosok és a tanonczok vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosíttassák; d) hogy segélypénztárak létesüljenek; e) hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alakítása által előmozdítsa; f) hogy a hatóságokat az iparügy tekintetében kellőleg tájékoztassa. 127. §. Az ipartestület a hozzá tartozó iparosokra és segédszemélyzetükre nézve az elsőfokú iparhatóságnak a jelen törvény III. fejezete A), B), C) hetük alatt meghatározott teendőit végzi. Mindazon esetekben, amidőn az ipartestület tudomására jut annak, hogy az említett fejezet határozatai ellen a testülethez tartozók oly mulasztást vagy cselekvést követtek el, mely a jelen törvény VI. fejezete értelmében büntetendő, az esetet véleménye kíséretében további eljárás végett az iparhatósághoz átteszi. Az iparhatóságoknak ily ügyekben hozott határozata az ipartestülettel is közlendő, amely az ellen 15 nap alatt felebbezhet. 128. §. Minden ipartestületnek közgyűlésileg megállapított alapszabályokkal kell bírnia, melyeket a törvényhatóság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszernek a belügyminiszerrel egyetértőleg leendő jóváhagyás végett bemutatni köteles. Az alapszabályokba mindenesetre fölveendők: a) a testületi tagok jogai és kötelességei; b) a tagsági díj nagysága; c) a testületi elöljáróságnak mikénti összeállítása és hatásköre; d) a testületi vagyon kezelési módja; e) intézkedés az iránt, hogy hatóságok és harmadik személyek irányában ki képviselje a testületet. 129. §. A testületi alapszabályok nem tartalmazhatnak olyat, miáltal az egyes tagok a jelen törvény által őket megillető jogok gyakorlatában megszoríttathatnának vagy akadályoztathatnának. 130. §. Az ipartestület ügyeit a közgyűlés és az elöljáróság intézi. 131. §. Azon tárgyak, amelyek fölött mindenesetre a közgyűlés határoz, a következők: 1. az elöljáróság elnökének és tagjainak megválasztása ; 2. a testület jövő évi költségvetésének megállapítása; 3. a hozzájárulási kulcs megállapítása; 4. a számadások megvizsgálása ; 5. a szövetkezetek alakítása ; 6. az iparosok és segédek közti viszony, úgy nemkülönben a tanonczok ügyeinek rendezése végett javaslatba hozandó szabályzat tervezetének megállapítása; 7. a testületi vagyon hováfordítására vonatkozó határozat; 8. az alapszabályok megállapítása és módosítása. 132. §. A rendes közgyűlés évenként legalább egyszer és pedig legkésőbb márczius hóban tartandó. Az elöljáróság közgyűlést bármikor összehívhat. Az iparhatósági biztos (139. §.) kivonatára, avagy a testületi tagok egyharmad részének írásos követelésére az elöljáróság közgyűlést tartozik , összehívni 133. §. Közgyűlésen a testületbe tartozó minden iparos, a ki a politikai jogok gyakorlatától felfüggesztve nincsen, szavazattal kir. 134. §. Minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, amely az iparhatóságnak bemutatandó. Oly közgyűlési határozatok, amelyek az alapszabályok módosítására vonatkoznak, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszernek a belügyi miniszerrel egyetértőleg adandó jóváhagyása alá esnek. 135. §. A testületi elöljáróságnak legalább 12 iparosból kell állani. 136. §. Az elöljáróságot a testület választóképes tagjai közgyűlésen választják. Választhatók azon választóképes (133. §.) testületi tagok, kik legalább 3 év óta a város vagy község területén mint önálló iparosok működnek. 137. §. Az elöljáróság intézi a testület mindazon ügyeit, amelyek a törvény vagy a testület alapszabályai értelmében a közgyűlésnek fentartva nincsenek. 138. §. A tagsági díjak késedelmezés esetében közigazgatási úton a közadók módjára hajtatnak be. 139. §. Az iparhatóság minden ipartestülethez állandó hatósági biztost rendel ki. Az iparhatósági biztos őrködik a felett, hogy a testület alapszabályai és a törvény határozatai értelmében működjék. Ez okból a hatósági biztos a testület elöljárósága minden üléséhez és a közgyűléshez meghívandó; ez üléseken bármikor megjelenhet, s azokat a határozatokat, melyeket az alapszabályokkal vagy a törvénynyel megegyeztethetőknek nem tart, ellenezheti. Ily ellenzés esetében a határozat végre nem hajtható ; a testület azonban határozatát a biztos ellenzésével együtt további eljárás végett az iparhatósághoz terjesztheti. 140. §. Az iparosok és segédek közti viszony, nemkülönben a tanonczok ügyeinek rendezése végett a testületek átalánosan kötelező szabályok létrehozatala czéljából javaslatot terjeszthetnek elő a a törvényhatósághoz, amely azokat az első fokú iparhatóság és illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatása után, úgy mint a törvényhatósági szabályrendeletet tárgyalja , hozzájárulás esetén jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszerhez terjeszti. A szabályrendelet végrehajtása a testületet illeti, amely azonban a szabályrendeletben megjelölt büntetés alá eső mulasztások vagy cselekmények esetén a 127. §. szerint jár el. 141. §. Minden ipartestület kebelében az iparosok és a tanonczok vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére (176. §.) iparosok és segédekből külön békéltető bizottság szervezendő. A békéltető bizottság iparos tagjai a testületi elöljáróság tagjai. A békéltető bizottság segédtagjai a testülethez tartozó iparosok összes segédei által az e czélból az iparbatósági biztos által öszszehívott és elnöklete mellett megtartandó választó ülésen választott segédek. A békéltető bizottság működésénél az iparbatósági biztos elnöklete mellett a bizottság iparos tagjai és segédtagjai egyenlő számban tartoznak jelen lenni. A békéltető bizottság mindenekelőtt a felek kibékítését megkísérli; ha ez nem sikerül, szótöbbséggel határoz. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt Lapunk mai számához egy ír»Hivatalos Értesítő« van csatolva.