Budapesti Közlöny, 1884. május (18. évfolyam, 101-127. szám)

1884-05-28 / 124. szám

Budapest, 1884. 124. szám. Szerda, május 28. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre............................20 írt Félévre ....... 10 » Negyedévre..............................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. 1­IVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám­ú emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal. :­i Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Illlagánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1884. évi XVII. TÖRVÉNYCZIKK. Ip­art­örvény. (Szentesítést nyert 1884. évi május hó 18-án. ) Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1884. évi május hó 21-én.) (Folytatás.) 126. §. Az ipartestület czélja: az iparosok közt a ren­det és az egyetértést fentartani; az iparhatóság­nak az iparosok közt fentartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit elő­mozdítani s őket haladásra serkenteni. Ez okból gondoskodik arról: a) hogy az iparosok és a segédek közt rendezett viszonyok álljanak fenn; b) hogy a tanonczok ügye rendezessék ; c) hogy az iparosok és a tanonczok vagy a segé­dek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosíttassák; d) hogy segélypénztárak létesüljenek; e) hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkeze­­tek alakítása által előmozdítsa; f) hogy a hatóságokat az iparügy tekintetében kellőleg tájékoztassa. 127. §. Az ipartestület a hozzá tartozó iparosokra és segédszemélyzetükre nézve az elsőfokú iparható­ságnak a jelen törvény III. fejezete A), B), C) hetük alatt meghatározott teendőit végzi. Mindazon esetekben, a­midőn az ipartestület tudomására jut annak, hogy az említett fejezet határozatai ellen a testülethez tartozók oly mulasz­tást vagy cselekvést követtek el, mely a jelen tör­vény VI. fejezete értelmében büntetendő, az ese­tet véleménye kíséretében további eljárás végett az iparhatósághoz átteszi. Az iparhatóságoknak ily ügyekben hozott hatá­rozata az ipartestülettel is közlendő, a­mely az ellen 15 nap alatt felebbezhet. 128. §. Minden ipartestületnek közgyűlésileg megálla­pított alapszabályokkal kell bírnia, melyeket a törvényhatóság a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi miniszernek a belügyminiszerrel egyet­­értőleg leendő jóváhagyás végett bemutatni köteles. Az alapszabályokba mindenesetre fölveendők: a) a testületi tagok jogai és kötelességei; b) a tagsági díj nagysága; c) a testületi elöljáróságnak mikénti összeállítása és hatásköre; d) a testületi vagyon kezelési módja; e) intézkedés az iránt, hogy hatóságok és harmadik személyek irányában ki képviselje a testületet. 129. §. A testületi alapszabályok nem tartalmazhatnak olyat, mi­által az egyes tagok a jelen törvény által őket megillető jogok gyakorlatában megszoríttat­­hatnának vagy akadályoztathatnának. 130. §. Az ipartestület ügyeit a közgyűlés és az elöljá­róság intézi. 131. §. Azon tárgyak, a­melyek fölött mindenesetre a közgyűlés határoz, a következők: 1. az elöljáróság elnökének és tagjainak meg­választása ; 2. a testület jövő évi költségvetésének megál­­lapítása; 3. a hozzájárulási kulcs megállapítása; 4. a számadások megvizsgálása ; 5. a szövetkezetek alakítása ;­­ 6. az iparosok és segédek közti viszony, úgy nemkülönben a tanonczok ügyeinek rendezése vé­gett javaslatba hozandó szabályzat tervezetének megállapítása; 7. a testületi vagyon hováfordítására vonatkozó határozat; 8. az alapszabályok megállapítása és módosítása. 132. §. A rendes közgyűlés évenként legalább egyszer és pedig legkésőbb márczius hóban tartandó. Az elöljáróság közgyűlést bármikor össze­hívhat. Az iparhatósági biztos (139. §.) kivonatára,­ avagy a testületi tagok egyharmad részének írá­sos követelésére az elöljáróság közgyűlést tartozik , összehívni 133. §. Közgyűlésen a testületbe tartozó minden iparos, a ki a politikai jogok gyakorlatától felfüggesztve nincsen, szavazattal kir. 134. §. Minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, a­mely az iparhatóságnak bemutatandó. Oly közgyű­lési határozatok, a­melyek az alapszabályok módosí­tására vonatkoznak, a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi miniszernek a belügyi miniszerrel­­ egyetértőleg adandó jóváhagyása alá esnek. 135. §. A testületi elöljáróságnak legalább 12 iparosból kell állani. 136. §. Az elöljáróságot a testület választóképes tagjai közgyűlésen választják. Választhatók azon választóképes (133. §.) testü­leti tagok, kik legalább 3 év óta a város vagy község területén mint önálló iparosok működnek. 137. §. Az elöljáróság intézi a testület mindazon ügyeit, a­melyek a törvény vagy a testület alapszabályai értelmében a közgyűlésnek fentartva nincsenek. 138. §. A tagsági díjak késedelmezés esetében közigaz­gatási úton a közadók módjára hajtatnak be. 139. §. Az iparhatóság minden ipartestülethez állandó hatósági biztost rendel ki. Az iparhatósági biztos őrködik a felett, hogy a testület alapszabályai és a törvény határozatai ér­telmében működjék. Ez okból a hatósági biztos a testület elöljáró­sága minden üléséhez és a közgyűléshez meghí­vandó; ez üléseken bármikor megjelenhet, s azokat a határozatokat, melyeket az alapszabályokkal vagy a törvény­nyel megegyeztethetőknek nem tart, ellenezheti. Ily ellenzés esetében a határozat végre nem hajtható ; a testület azonban határoza­tát a biztos ellenzésével együtt további eljárás vé­gett az iparhatósághoz terjesztheti. 140. §. Az iparosok és segédek közti viszony, nemkü­lönben a tanonczok ügyeinek rendezése végett a testületek átalánosan kötelező szabályok létreho­zatala czéljából javaslatot terjeszthetnek elő a a törvényhatósághoz, a­mely azokat az első fokú iparhatóság és illetékes ipar- és kereskedelmi ka­mara meghallgatása után, úgy mint a törvényha­tósági szabályrendeletet tárgyalja , hozzájárulás esetén jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszerhez terjeszti. A szabályrendelet végrehajtása a testületet il­leti, a­mely azonban a szabályrendeletben megje­lölt büntetés alá eső mulasztások vagy cselekmé­nyek esetén a 127. §. szerint jár el. 141. §. Minden ipartestület kebelében az iparosok és a tanonczok vagy a segédek közt felmerülő súrló­dások és vitás kérdések elintézésére (176. §.) ipa­rosok­ és segédekből külön békéltető bizottság szervezendő. A békéltető bizottság iparos tagjai a testületi elöljáróság tagjai. A békéltető bizottság segéd­tagjai a testülethez tartozó iparosok összes segédei által az e czélból az iparbatósági biztos által ösz­­szehívott és elnöklete mellett megtartandó vá­lasztó ülésen választott segédek. A békéltető bizottság működésénél az iparbató­sági biztos elnöklete mellett a bizottság iparos tagjai és segédtagjai egyenlő számban tartoznak jelen lenni. A békéltető bizottság mindenekelőtt a felek ki­­békítését megkísérli; ha ez nem sikerül, szótöbb­séggel határoz. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt Lapunk mai számához egy ír»Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next