Budapesti Közlöny, 1884. július (18. évfolyam, 151-177. szám)
1884-07-01 / 151. szám
a magyar korona területén érvényes vasúti üzletszabályzathoz. (Pl. Pótlék az 1882. évi hivatalos kiadáshoz.) A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek, az 1874. évi junius hó 10-én 9821. sz. alatt kiadott rendelettel életbe léptetett üzletszabályzat némely határozmányainak és az üzletszabályzathoz kiadott D) függelék alábbi pontjainak módosítása, illetve kiegészítése tárgyában kibocsátott Rendelete. A vasúti üzletszabályzat 45. §-nak 1-fő bekezdése következőkép módosíttatik: »A szállítási határidő a kezelési és menetidő összeadásával számíttatik és nem terjedhet többre mint: 1. a kezelési határidő tekintetében 1 napra, 2. a menetidő tekintetében minden csak megkezdett 300 kilométer után is 1 napra. A szállítási határidő a fuvarlevél bélyegzésére, vagy a podgyász, illetőleg szállítási jegy kézbesítésére következő éjfélkor kezdődik és meg van tartva, ha az állatok a szállítási határidőn belül a rendeltetési állomáson átvételre készen állanak. A szállítási határidő az állatoknak az itató állomásokon való veszteglése alatt szünetel. (Jegyzet: »Az osztrák-magyar belforgalomban egyik vasútról a másikra való átmeneteinél, vagy ugyanazon pályaigazgatás egyik vonaláról a másik vonalára való átmeneteinél is, a főfelügyeleti hatóság a kezelési határidőhöz póthatáridőt engedélyezhet, mely azonban az egyes átmenetek számára legfeljebb 6 órát tehet. A szállítási határidő az állatküldemények orvosi szemle folytán beálló késleltetésének tartama alatt is szünetel.« »Egyébként a szállítási határidők kiszámítására, valamint azok meg nem tartásának következményeire nézve, a III. fejezetben a gyors szállítmányok tekintetében foglalt határozmányok mérvadók.« (Jegyzet: »Az osztrák-magyar belforgalomban e határozmány csak annyiban nyer alkalmazást, amennyiben a szállítmányok a gyorsáru-díjszabás alapján továbbuttaznak; ehez képest a III. fejezetnek gyors- vagy fehérárukra vonatkozó határozmányai a szerint alkalmazandók, mint az állat gyors-vagy teheráruként szállíttatik.«) A 2. és 3-ik bekezdés változatlanul marad. A 49-ik §-hoz és az 50-ik §. 2. pontjának harmadik bekezdéséhez: (Jegyzet: »Austria és Magyarországban a feladásnál a feladási állomás felvételi bélyege a fuvarlevélre (a lehető felrakásig eszközlendő tárolás (55. §.) esetének kivételével) az áru teljes beszolgáltatása után azonnal, a feladónak vagy megbízottjának jelenlétében és még a feladási revény kiállítása előtt, reá nyomandó.«) Az 57-ik §. következő szövegezést nyer: »Minden vaspályaigazgatás díjszabása által a saját pályaterületén való forgalomra nézve szállítási határidőket tesz közzé, melyek a kezelési és menetidők összeadásából erednek, s a következő maximáltételeknél nagyobbak nem lehetnek: a) gyorsárukra nézve: 1. a kezelési határidő 1 napnál, 2. a menetidő minden csak megkezdett 300 kilométer után is 1 napnál, b) közönséges árukra nézve: 1. a kezelési határidő 2 napnál, 2. a menetidő 100 kilométer távolságig 1 napnál, nagyobb távolságoknál minden csak megkezdett 200 kiméter után is 1 napnál.Ha a szállítmány egyik igazgatás pályaterületéről valamely más szomszédos igazgatás pályaterületére megyen át, a menetidők a fel- és leadási állomások közt levő össztávolság szerint számíttatnak , míg ellenben a kezelési határidők, tekintet nélkül arra, hogy a szállítmány hány pályaigazgatás területét érinti, csak egyszer számíthatók.« (Jegyzet: »Az osztrák-magyar belforgalomban az egyik vasútról a másikra való átmenetnél, vagy ugyanazon pályaigazgatás egyik vonaláról a másikra való átmeneteinél is, a főfelügyeleti hatóság minden egyes átmenet számára a kezelési határidőhöz gyorsáruknál legfeljebb 6 óra, fehéráruknál legfeljebb 12 óra póthatáridőt engedélyezhet. Nagyobb helyeken levő összekötő pályán vagy át nem hidalt folyón (komp segélyével) való átszállításra a főfelügyeleti hatóság az illető vaspályaigazgatásnak további póthatáridőket is engedélyezhet.«) A vaspályaigazgatás részére fentartatik a jog, rendkívüli forgalmi visszonyok esetére a felügyeleti hatóság engedélyével, vagy jóváhagyásának fentartása mellett, póthatáridőket megállapítani, és közhírré tenni. A 4-ik bekezdés változatlanul marad. Az 5-ik bekezdés elmarad. A 68-ik bekezdések változatlanul maradnak. A 67-ik §-nak 1. pontjához teendő. (Jegy ze t: Az osztrák-magyar belforgalomban vasöntvények töréséért a vaspálya nem felelős, amennyiben a törés — az anyag belminősége (az öntvény feszereje, durva öntvényhibák) következtében állhatott elő.) A vasúti üzletszabályzat D) függelékének XXXVIII. pontjában utolsó bekezdésnek következő határozmány veendő fel: »Gázalakú szénsav szállítása csak akkor fogadtatik el, ha 20 légnyomásnál nagyobb nyomással nem bír, és ha forrasztott vas, olvasztott vas, vagy öntött aczélból készült oly tartókban adatik fel, melyek a feladás előtt egy éven belül eszközölt hivatalos vizsgálat alkalmával, az alaknak maradandó változása nélkül, legalább másfélszer oly nyomást állottak ki, mint minő alatt a szénsav feladásakor áll. Minden tartónak egy nyílással kell ellátva lennie, mely belső falainak megszemlélését megengedi ; továbbá egy biztonsági szeleppel, egy vízlebocsátó csappal, egy töltő illetve lebocsátó szeleppel, valamint egy manométerrel; — minden tartónak egyszersmind jó állapotára nézve minden évben hivatalosan megvizsgálva kell lennie. Egy — a tartón szembeötlő helyen alkalmazott hivatalos jegyzetből világosan kivehető legyen: mikor és mily nyomás mellett eszközöltetett ezen vizsgálat. A fuvarlevélben megjegyzendő, hogy a feladott szénsav nyomása a hőmérséknek 40 fok Celsiusig való emelkedése esetén sem haladhatja meg a 20 légnyomást. A feladási állomás köteles a fentebbi határozmányok betartásáról, és különösen a manometer állásának a vizsgálati jegyzettel való összehasonlítása által arról meggyőződést szerezni, hogy a tartóknak a nyomásra nézve eszközölt vizsgálata kielégítő mérvben foganatosíttatott.« A fentebbi módosítások illetve kiegészítések biztálja a szállítási határidőket illetőleg (45. és 57. §.) 1884. évi október hó 1-én, a többi pontokat illetőleg ellenben 1884. évi augusztus hó 1-én veszi kezdetét. A cs. kir. kereskedelmi minister ur egyúttal hasonló rendeletet bocsátott ki a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén levő vasutakhoz. Kelt Budapesten, 1884 évi julius hó 1-én. B, Kemény, s. k. közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister. esi gN 5' cn›—* 83 c tc-t~583 fts CTQ J cc tsaCD HINOS H* ff 9 1 s r i ® 2 t»r• ^ *5 7 £ «H CD “ 'zrl p? CD a· 2 s CN K* h—* * £ * B CD s S—J • CD cd"* pc-t~ P P 0:S |j a® .. 3 © 8N POOQ PP £Cfc ppo Bcfc <5 CDPT* ◄CN P* CD CN Hl CD O CSJ CDx t—‘ NO* a" CDPert-CN ÖCD K 3 NEJIHIVATAI0S RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, a Szathmármegyében árvíz által károsodottak segélyezésére kétezer forintnyi összeget méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Hurecz községnek, a múlt évi augusztus hó 18-án ott dühöngött tűzvész által károsodott lakosai segélyezésére négyszáz forintnyi összeget méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Szakadát községnek, a f. évi február hó 28-án ott dühöngött tűzvész által károsodott lakosai segélyezésére háromszáz forintnyi összeget méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. *