Budapesti Közlöny, 1884. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1884-07-01 / 151. szám

a magyar korona területén érvényes vasúti üzlet­­szabályzathoz. (Pl. Pótlék az 1882. évi hivatalos kiadáshoz.) A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minis­­ternek, az 1874. évi junius hó 10-én 9821. sz. alatt kiadott rendelettel életbe léptetett üzletszabályzat némely határozmányainak és az üzletszabályzat­hoz kiadott D) függelék alábbi pontjainak módo­sítása, illetve kiegészítése tárgyában kibocsátott Rendelete. A vasúti üzletszabályzat 45. §-nak 1-fő bekez­dése következőkép módosíttatik: »A szállítási határidő a kezelési és menet­idő összeadásával számíttatik és nem terjedhet többre mint: 1. a kezelési határidő tekintetében 1 napra, 2. a menetidő tekintetében min­den csak megkezdett 300 kilométer után is 1 napra. A szállítási határidő a fuvarlevél bélyegzésére, vagy a podgyász, illetőleg szállítási jegy kézbesí­tésére következő éjfélkor kezdődik és meg van tartva, ha az állatok a szállítási határidőn belül a rendeltetési állomáson átvételre készen állanak. A szállítási határidő az állatoknak az itató állo­másokon való veszteglése alatt szünetel. (Jegyzet: »Az osztrák-magyar belforgalom­­ban egyik vasútról a másikra való átmeneteinél, vagy ugyanazon pályaigazgatás egyik vonaláról a másik vonalára való átmeneteinél is, a főfelügyeleti ható­ság a kezelési határidőhöz póthatáridőt engedé­lyezhet, mely azonban az egyes átmenetek számára legfeljebb 6 órát tehet. A szállítási határidő az állat­küldemények or­vosi szemle folytán beálló késleltetésének tartama alatt is szünetel.«­ »Egyébként a szállítási határidők kiszámítására, valamint azok meg nem tartásának következ­ményeire nézve, a III. fejezetben a gyors szállít­mányok tekintetében foglalt határozmányok mérvadók.« (Jegyzet: »Az osztrák-magyar belforgalom­­ban e határozmány csak annyiban nyer alkalmazást, amennyiben a szállítmányok a gyorsáru-díjszabás alapján továbbuttaznak; ehez képest a III. fejezet­nek gyors- vagy fehérárukra vonatkozó határoz­­mányai a szerint alkalmazandók, mint az állat gyors-vagy teher­áruként szállíttatik.«) A 2. és 3-ik bekezdés változatlanul marad. A 49-ik §-hoz és az 50-ik §. 2. pontjának har­madik bekezdéséhez: (Jegyzet: »Austria és Magyarországban a feladásnál a feladási állomás felvételi bélyege a fuvarlevélre (a lehető felrakásig eszközlendő táro­lás (55. §.) esetének kivételével) az áru teljes be­szolgáltatása után azonnal, a feladónak vagy meg­bízottjának jelenlétében és még a feladási revény kiállítása előtt, reá nyomandó.«) Az 57-ik §. következő szövegezést nyer: »Minden vaspályaigazgatás díjszabása által a saját pályaterületén való forgalomra nézve szállí­tási határidőket tesz közzé, melyek a kezelési és menet­idők összeadásából erednek, s a következő maximál­­tételeknél nagyobbak nem lehetnek: a) gyorsárukra nézve: 1. a kezelési határidő 1 napnál, 2. a menetidő minden csak meg­kezdett 300 kilométer után is 1 napnál, b) közönséges árukra nézve: 1. a kezelési határidő 2 napnál, 2. a menetidő 100 kilométer tá­volságig 1 napnál, nagyobb távolságoknál minden csak megkezdett 200 kiméter után is 1 napnál.­­Ha a szállítmány egyik igazgatás pályaterü­letéről valamely más szomszédos igazgatás pálya­területére megyen át, a menetidők a fel- és leadási állomások közt levő össztávolság szerint számíttat­nak , míg ellenben a kezelési határidők, tekintet nélkül arra, hogy a szállítmány hány pályaigaz­gatás területét érinti, csak egyszer számíthatók.« (Jegyzet: »Az osztrák-magyar belforgalom­­ban az egyik vasútról a másikra való átmenetnél, vagy ugyanazon pályaigazgatás egyik vonaláról a másikra való átmeneteinél is,­­ a főfelügyeleti hatóság minden egyes átmenet számára a kezelési határidőhöz gyorsáruknál legfeljebb 6 óra, fehér­áruknál legfeljebb 12 óra póthatáridőt engedé­lyezhet. Nagyobb helyeken levő összekötő pályán vagy át nem hidalt folyón (komp segélyével) való átszállításra a főfelügyeleti hatóság az illető vas­pályaigazgatásnak további póthatáridőket is enge­délyezhet.«) A vaspályaigazgatás részére fentartatik a jog, rendkívüli forgalmi visszonyok esetére a felügyeleti hatóság engedélyével, vagy jóváhagyásának fen­tartása mellett, póthatáridőket megállapítani, és közhírré tenni. A 4-ik bekezdés változatlanul marad. Az 5-ik bekezdés elmarad. A 6­8-ik bekezdések változatlanul maradnak. A 67-ik §-nak 1. pontjához teendő. (J­e­g­y z­e t: Az osztrák-magyar belforgalomban vasöntvények töréséért a vaspálya nem felelős, amennyiben a törés — az anyag bel­minősége (az öntvény feszereje, durva öntvényhibák) követ­keztében állhatott elő.) A vasúti üzletszabályzat D) függelékének XXXVIII. pontjában utolsó bekezdésnek követ­kező határozmány veendő fel: »Gázalakú szénsav szállítása csak akkor fogad­­tatik el, ha 20 légnyomásnál nagyobb nyomással nem bír, és ha forrasztott vas, olvasztott vas, vagy öntött aczélból készült oly tartókban adatik fel, melyek a feladás előtt egy éven belül eszközölt hivatalos vizsgálat alkalmával, az alaknak mara­dandó változása nélkül, legalább másfélszer oly nyomást állottak ki, mint minő alatt a szénsav fel­adásakor áll. Minden tartónak egy nyílással kell ellátva lennie, mely belső falainak megszemlélését meg­engedi ; továbbá egy biztonsági szeleppel, egy víz­­lebocsátó csappal, egy töltő illetve lebocsátó sze­leppel, valamint egy manométerrel; — minden tartónak egyszersmind jó állapotára nézve minden évben hivatalosan megvizsgálva kell lennie. Egy — a tartón szembeötlő helyen alkalmazott hivatalos jegyzetből világosan kivehető legyen: mikor és mily nyomás mellett eszközöltetett ezen vizsgálat. A fuvarlevélben megjegyzendő, hogy a feladott szénsav nyomása a hőmérséknek 40 fok Celsiusig való emelkedése esetén sem haladhatja meg a 20 légnyomást. A feladási állomás köteles a fentebbi határoz­mányok betartásáról, és különösen a manometer ál­lásának a vizsgálati jegyzettel való összehason­lítása által arról meggyőződést szerezni, hogy a tartóknak a nyomásra nézve eszközölt vizsgálata kielégítő mérvben foganatosíttatott.« A fentebbi módosítások illetve kiegészítések biz­­tálja a szállítási határidőket illetőleg (45. és 57. §.) 1884. évi október hó 1-én, a többi pontokat illetőleg ellenben 1884. évi augusztus hó 1-én veszi kezdetét. A cs. kir. kereskedelmi minister ur egyúttal hasonló rendeletet bocsátott ki a birodalmi tanács­ban képviselt királyságok és országok területén levő vasutakhoz. Kelt Budapesten, 1884 évi julius hó 1-én. B, Kemény, s. k. közmunka- és közlekedés­ügyi m. kir. minister. esi gN 5' cn›­­—* 83 c­ t­c-t­~583 fts CTQ J cc tsaCD HINOS H* ff 9 1 s r i ® 2 t»r­­• ^ *5 7 £ «H CD “ 'zrl p? CD a· 2 s CN K* h—* * £ * B CD s S—J • CD cd"* pc-t~ P P­ 0:­S |j a® .. 3 ©­ ­8N POOQ PP £­Cfc pp­o Bcfc <5 CDPT* ◄CN P* CD CN Hl CD O CSJ CDx t—‘ NO* a" CDPert-CN Ö­CD K 3 NEJIHIVATAI0S RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, a Szath­­mármegyében árvíz által károsodottak segélyezé­­­sére kétezer forintnyi összeget méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Hurecz községnek, a múlt évi augusztus hó 18-án ott dü­höngött tűzvész által károsodott lakosai segélye­zésére négyszáz forintnyi összeget méltózta­­tott magánpénztárából legk. adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Szaka­­dát községnek, a f. évi február hó 28-án ott dü­höngött tűzvész által károsodott lakosai segélye­zésére háromszáz forintnyi összeget méltóz­­tatott magánpénztárából legk. adományozni. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. *

Next