Budapesti Közlöny, 1884. október (18. évfolyam, 227-253. szám)

1884-10-09 / 234. szám

ban alapos és beható lehessen, a látogatásnak nyolcz osztályú teljes intézetnél legalább két napra, hat osztályúnál másfél napra, négy osztályúnál leg­alább egy napra kell terjednie. A miniszeri megbízott a látogatás alkalmával mindenek előtt az intézetnek, a felekezeti főható­ság által már eleve értesített igazgatóját keresi föl, tudatja vele látogatási czélját s felkéri, hogy ebben segítségére s az intézetben vezetője legyen. 5. §: A ministeri megbízott látogatásának, illetőleg a főfelügyeletnek ki kell terjednie az intézet kül- és beléletére s annak összes állapotaira és viszo­­nyaira; az intézet elhelyezésére, épületeire és he­lyiségeire ; a taneszközökre, gyűjteményekre s ál­talában az egész fölszerelésre; az oktatás állapo­­potára, folyamatára és sikerére; a fegyelem gya­korlására ; az igazgatásra és ügyvitelre; és pedig a következőkben részletezendő módon és hatá­rokig. 6. §. A­mi az intézet elhelyezését, épületeit és helyi­ségeit s a fölszerelést illeti: 1. Megvizsgálandó a tanintézet fekvése, telké­nek terjedelme és czélszerűsége; van-e a tanulók­nak tanórák közben elég szabad mozgási terek ? tisztán van-e tartva az udvar ? van-e az intézetnek kertje vagy befásított tere ? van-e az udvaron kút (ivó­víz) ? stb. 2. A tanintézet épülete, terjedelem és czélsze­­rű­ség tekintetéből: van-e elegendő s tiszta leve­gője ? minő a fűtés és szellőztetés ? elég világos-e minden helyisége ? elég tágasak-e a tantermek a tanulók számához képest? jó karban van-e az épü­let, falak, padlók, ajtók, ablakok ? tisztán tartatik-e rendesen minden? van-e gondoskodva az évenkénti nagyobb tisztogatásról s a szükséges helyreállítá­sokról ? Mily javítást vagy gyarapodást nyert az épület legújabban (esetleg az előbbi látogatás óta), s mi volna még e tekintetben kívánatos ? 3. A tisztaság tekintetében különös figyelem fordítandó az árnyékszékekre is, és pedig úgy egészségi, mint erkölcsfegyelmi szempontból. (A­hol vízvezeték nem alkalmazható, a hordórendszer ajánlandó.) 4. Megvizsgálandó a bútorok czélszerűsége és tisztasága. Különösen: czélszerűek-e a padok, te­kintve a tanulók különböző nagyságát. 5. Tüzetesen megvizsgálandó a tanintézet fel­szerelése az osztályokban, a könyv- és szertárak­ban. A felszerelés elég czélszerű s főleg jó karban van-e ? különösen tekintetbe veendők a szemléltető eszközök s tanszerek; a természettani, vegytani, természetrajzi szertárak kellőleg el vannak-e látva az oktatásnak szemléltetővé s gyakorlativá tételé­hez múlhatatlanul megkivántató taneszköz­ökkel, tárgyakkal és szerekkel ? a földrajzi oktatáshoz szükséges térképek, glóbusok stb. nem hiányoz­nak-e? a történelmi oktatáshoz vannak-e rajzok és képek, úgy szintén a rajzoktatáshoz megvan­nak-e a szükséges rajzok és minták ? Az írásra és számolásra való fekete táblák jó karban s elegendő számban vannak-e ? Van-e téli és nyári tornahe­lyiség? fel van-e szerelve a szükséges tornaeszkö­zökkel s van-e gondoskodás a tornászat rendes és szakszerű tanításáról ? 6. Különös figyelembe veendő az intézeti, jele­sen a tanári könyvtár. Megvannak-e abban leg­alább azok a tudományos könyvek és folyóiratok, melyek a tanárok általános és szakbeli képzettsé­gének emelésére s a tudomány fejlődésével lépést tartására megkívántatnak ? Van-e gondoskodva a könyvtár folytonos gyarapításáról s a gyarapítás czélszerűen történik s nem egyoldalu-e ? 7. Figyelem fordítandó arra, hogy általában a gyűjtemények és szertárak gyarapittatnak-e kellő­leg s folytonosan ? az elromlott vagy felhasznált szerek és eszközök pótoltatnak e újakkal ? s a tan­intézet gyűjteményei gyarapításához a szaktaná­rok hozzájárulnak-e saját munkáságukkal is (ál­latok kitömése, csontvázak, borszeszkészítmények praeparálása, rovarok, növények, ásványok, kőze­tek gyűjtése, vegyi anyagok előállítása, térképváz­latok, mértani és jegeczalakzatok készítése stb. által ?) 8. Szemügyre veendő: van-e rend a könyv- és szertárakban ? van-e helyes és pontos leltár ? be­­vezettetnek-e abba az új szerzemények? kitörül­­tetnek-e az elhasználtak vagy elromlottak? 9. Az államsegélyben részesülő felekezeti inté­zeteken megtartatnak-e az eziránt kötött szerző­dés pontjai ? 7­§­ Az oktatás állapotát illetőleg, mindenek fölött arról kell meggyőződnie, taníttatnak-e az intézet­ben a köteles tantárgyak (1883: XXX. t.-cz. 3. §. a—p)­ 4. §. a—g) mindenike, és pedig azon tanme­netben és beosztással, a­mint az illetékes hatóság által (8. §.) megállapíttatott. A köteles tárgyak alól nem fordul-e elő fölmentés ? A tanítás helyességéről és eredményes voltáról pedig a tanítás óráinak meg­­meglátogatása és megfigyelése által kell a minis­teri megbízottnak meggyőződést szereznie. E végből különböző osztályokban, különböző tárgyak előadásán kell, hallgatókép, részt vennie. Látogatása ez ágát úgy intézze, hogy minden, osztályt legalább egy tárgyban s lehetőleg min­­denik tanárt valamely osztályban kihallgathasson. Részint az előadást és magyarázást, részint a tanulók feleleteit (a kikérdezést) kísérje figye­lemmel. Hogy a tanárok előadását s a tanmenetet kel­lőkép ítélhesse meg, szükséges az iskola illetékes felekezeti főhatósága által megállapított (és a minister által helybenhagyó tudomásul vett) tan­tervet és tárgybeosztást, úgy­szintén a használt tankönyveket és azok tanrendszerét ismernie s ezekkel kell a tanítást — a tanmenet épen szóban levő pontján — összemérnie. Az államsegélyben részesülő felekezeti közép­iskolákban azonban a törvény 47. §-ának c) pontja szerint a vallás- és közoktatásügyi minister ren­delkezése és közvetlen vezetése alatt álló közép­iskolák tanterve lévén alkalmazandó, a tanítás és tanmenet is ezzel mérendő össze. A nem magyar tannyelvű iskolákban kellő óra­számban­­ megfelelőleg taníttatik-e a magyar nyelv- és irodalomtörténet ? A VII. és vill. osz­­tályban a magyar nyelv- és irodalomtörténet ma­gyarul adatik-e elő ? A tanulók feleleteit a miniszeri megbízottnak általában a figyelem, értelmeség, szabatosság és a tanultakban való biztosság és készség szempont­jából kell magában elbírálnia. Kérje elő a tanulók írásbeli dolgozatait is,­­ győződjék meg arról, átvizsgálják s kijavítják,, vagy a tanuló által kijavítandókat megjelölik-e a tanárok ? Figy­elem fordítandó az írásbeli dolgo­zatok külsejére is, csin­y tisztaság tekintetében. Győződjék meg arról is, olvasnak-e a tanulók iskolai tanulmányaik körében otthon is (házilag)? Van-e ifjúsági könyvtár s van-e kellő gond fordítva abban a mulattató könyvek mellett az ismeretgya­­rapító komoly és hasznos olvasmányokra is? Mek­kora az ifjúsági könyvtár forgalma ? Nem vonja-e el a tanulókat az olvasmány az iskolai tanulmán­­­nyoktól s házi (föladott) dolgozataik elvégzésé­től ? Van-e az intézetben ifjúsági önképzőkör? S nincs-e abban is hasonló túltengés? Tanár-e an­nak a vezetője ? Megvizsgálandók az intézetben netalán létező többi ifjúsági egyesületek is. Nincsenek-e a tan­intézeten a kormány által nem engedélyezett egye­sületek avagy a tanulók nem tagjai-e az intézeten kívül álló egyesületeknek? Megvizsgálandók végre az intézeten netán fen­­álló s­zenlakással összekötött, vagy a nélküli kon­­viktusok, alumneumok , egyéb e nemű intézmé­nyek, az azokban levő rend, tisztaság, élelmezés á átalában az egészségügyi, valamint erkölcsiségi s fegyelmi intézkedések szempontjából. 8. §. A tanulók fegyelmét illetőleg, addig is, míg a törvény 38. §-a értelmében az egyházi főhatóság által megállapítandó fegyelmi szabályzatok (és el­járás) a vallás- és közoktatásügyi ministernek be­­mutattatnék s általa tudomásul vétetnék, győződ­jék meg a ministeri megbízott, van-e kellő gond fordítva átalában a fegyelemre, úgy az előadáso­kon s az intézet falain belül a rend fentartása, mint a tanulók erkölcsisége tekintetéből. Kérjen magá­nak felvilágosítást az iránt, mikép gyakoroltatik a fegyelem, melyek a leggyakrabban előforduló fegyelmi esetek ? Nem túl szigorú, vagy túlságosan enyhe-e a fegyelem az iskolában ? Nincsenek-e az intézetben, az ifjúság közt, uralkodó erkölcsi bajok, melyek orvoslása vagy elfojtása különös fegyelmi intézkedéseket igényelne? 9. §­ Az iskola igazgatására s az ügyvitelre vonatko­zólag a miniszeri megbizottnak csakis átalános­­ságban s annyiban kell kiterjeszkednie, váljon a kormányhoz felterjesztendő statistikai adatok és kimutatások megfelelők-e, s a kellő időben felter­jesztés végett elküldettek-e a felekezeti főhatóság­hoz (43. §. a) és b) ? Az anyakönyvek rendesen vezettetnek és kellőleg őriztetnek-e meg? A más felekezeti, (vagy a minister közvetlen vezetése s rendelkezése alatti) középiskolákból átjövő tanu­lók bizonyítványai (vagy elbocsátó levelei) kellő­képen ellenőriztetnek-e? A tanulók fölvétele a tör­­vény (9., 11., 12. §) értelmében történik-e? Osz­tályösszevonás s egy év alatt több osztályból ma­gánvizsgálat nem fordul-e elő miniszeri engedély nélkül, s átalában a magánvizsgálatoknál nem tör­ténik-e visszaélés (14., 15. §)? Hatvannál több tanuló nincs-e egy osztályban (17. §)? A minister által a felekezeti főhatóság útján kiadott körözvények (különösen egyes tanulók ki­zárására vonatkozók) nyilvántartatnak-e ? 10. §. A tanárokra vonatkozólag, az évenkint beter­jesztendő kimutatásokon kívül, a miniszeri biztos is figyelmet fordítson arra: a) Magyar honpolgárok-e ? b) Van-e tanári vizsgálatuk,illetőleg oklevelük? s csak azon tárgyakat, vagy azokkal rokonokat tanítanak-e, melyekre vizsgálatuknál s oklevelük­nél fogva képesítve vannak ? c) Nincsenek-e nem okleveles egyének helyettes tanárokat alkalmazva. d) Megvan-e a tanárok száma átalában , a ren­des tanároké különösen a törvény értelmében? e) A tanárok nem viselnek-e más, fizetéssel járó hivatalt ? Mindezekben a törvény 29., 30., 32. §-ai irány­adók. (Folytatjuk.) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister,­­ évi 46,541. sz. a. kelt rendelete- 2

Next