Budapesti Közlöny, 1885. május (19. évfolyam, 99-123. szám)

1885-05-23 / 117. szám

Budapest, 1885. 117. szám. Szombat, május 21. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre........................ 20 frt Félévre , « 4 . . . . 10 ] Negyedévre........................5 . Egy teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdíj és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. IV. kerület, hatvani­ utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó­ hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1885. évi XI. TÖRVÉNYCZIKK az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdí­jazásáról. (Szentesítést nyert 1885. évi május hó 13-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1885. évi május hó 17-én.) (Folytatása és vége.) 47. §. Azon tisztviselők, altisztek és szolgák özvegyei és árvái, kiknek férje, illetőleg atyjuk, életét a szolgálat teljesítése közben vagy nyilván bebizo­­nyithatólag annak következtében vesztette el, a 35. és 50. §-okban foglalt korlátozások fentartá­­sával, a 36., 37., 43. és 44. §-okban megállapított folytonos ellátásra akkor is igényt tarthatnak, ha férjök öt évi szolgálattal ugyan nem bír, de a 34. és 39. §-okban előírt egyéb feltételek megvannak. Ezen kedvezmény az ideiglenesen vagy korenge­dély mellett alkalmazottak hátragyott családjára is kiterjed. 48. §. Özvegyek és árvák, ha folytonos ellátásra igé­­nyök ugyan nincsen, de férjök s illetőleg atyjok nyugdíjigényre jogot adó állomáson vagy minő­ségben volt alkalmazva s özvegyeknél a 34-ik §. a)—c) pontjaiban előírt feltételek megvannak, — a 35. §. 1. és 2. pontjában megjelölt esetek kivéte­lével — együttvéve a férj legutóbbi beszámítható évi fizetésének egy­negyedét kapják egyszer­ min­­denkorra végkielégitésképen. 49. §. Özvegyek és atyátlan árvák ellátási igénye az atya halálával, utószülötteknél a születés napjával, az ületlenekül tekintendő árvák ellátási igénye mind­két szülő elhaltéval s esetleg azon nappal áll be, melyen az anyának nyugdíjigénye bármely okból megszűnik. 50. §. A folytonos özvegyi ellátásra és a nevelési já­rulékra való igény a 35. §. 5. pontjában megjelölt eseteken kívül megszűnik: 1. az özvegyi nyugdíjra nézve, ha az özvegy is­mét férjhez megy vagy meghal; 2. árvákra nézve átalában, ha a szabályszerű kort elérik, vagy meghalnak; 3. ha az árva oly állami, közhatósági vagy in­tézeti ingyenes ellátásban részesül, melynek ér­téke a nevelési járulékot meghaladja, vagy ha a leánygyermek férjhez megy; de ezen nevelési járulékhoz való igény újból feléled, ha az ingye­nes ellátás a 41. §-ban előírt kor elérte előtt meg­szűnt ;­­ ha az árva valamely büntetendő cselekmé­nyért hivatalvesztésre ítéltetik, illetőleg az 5. §. 4. pontjában említett hatálylyal elítéltetik; vala­mint elvonhatja azt a miniszer akkor is, ha 6 hó­napnál hosszabb ideig tartó szabadságvesztésre ítéltetik; 5. atyátlan árváknál azon nappal, midőn az anya elhal, férjhez megy vagy bármely okból nyugdíja megszűnik, s az árvák a szülőtlenekül tekintendő árvák magasabb nevelési járulékára nyernek igényt; 6. szülőtlenekül tekintendő árváknál, ha az anya nyugdíjigénye feléledvén, az atyátlan ár­vák számára meghatározott nevelési járulék kez­dődik. 51. §. Az özvegyi nyugdíj, minden további igényről való lemondás mellett, az illető miniszer engedé­lyével megváltható. A megváltási összeg a megváltandó nyugdíjnak legfelebb két évi összegében állapítható meg, de a közhatósági orvos által igazolandó, hogy az öz­vegy egészségi állapotához képest legalább még két évig élhet. Gyermektelen özvegyek, ha várandóságban nin­csenek, ellátási igények megváltását szabadon kér­hetik ; ellenben oly özvegyek, kiknek ellátatlan gyermekök van, a gyámhatóság beleegyezését tar­toznak kimutatni. Az egyszer megváltott nyugdíj többé a meg­váltási összeg visszatérítése mellett sem engedé­lyezhető. A gyermekek nevelési járuléka megváltás tár­gyát nem képezheti. 52. §: Az újra férjhez ment özvegynek ellátása meg­­szüntettetik ugyan, de jogában áll ellátását vagy az előző §. értelmében megváltani, vagy azt újabb özvegysége esetére fentartani. A megváltás vagy fentartás közötti választásra az özvegynek, férjhez menetele napjától kezdve egy évi határidő engedtetik, melynek lefolyása után az ellátás többé meg nem váltható, hanem az netaláni második özvegysége esetére fentartva marad. Az özvegy az egyszer tett választástól vissza nem léphet. Ha az ellátást fentartott özvegy második férje után is özvegységre jut, ellátását, ha arra a törvé­nyes feltételek még mindig megvannak, második férje halála napjától kezdve kapja. 53. §. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák hát­rahagyott özvegyének, valamint a szabályszerű kort még el nem ért árváinak az állandó ellátáson avagy egyszer­ mindenkorra szóló részeltetésen, je­lesül az özvegyi nyugdíjon, nevelési járulékon avagy végkielégítésen kívül, a 27. §-ban említett alkalmazottak özvegyeinek és árváinak kivételé­vel, még temetési járulékra is van igényük. A temetési járulék tényleges szolgálatban el­haltak után a legutóbb élvezett beszámítható java­dalmazás alapján, nyugdíjban elhaltak után pe­dig a nyugdíj összege alapján állapíttatik meg, és­pedig: a) ezek három havi összegével, ha az alapul szolgáló javadalmazás vagy nyugdíj 1,000 frtot meg nem halad; b) két havi összegével, ha 1,000 frtot meghalad, de 3,000 frtnál nem nagyobb, és c) egy havi összegével, ha a javadalmazás 3.000 frtot meghalad. A b) alatti esetben a temetkezési járulék 250 írtnál kevesebb s a c) alattiban 500 írtnál keve­sebb vagy 600 írtnál több nem lehet. A temetkezési járulékra csak azon állami tiszt­viselők, altisztek és szolgák özvegyei és árvái tart­hatnak igényt, kiket özvegyi nyugdíj, nevelési já­rulék, vagy végkielégítés illet, de a 35. §. 1. és 2. pontjaiban megjelölt esetekben akkor is kiszolgál­tatandó, ha a hátrahagyott családnak ellátásra vagy részeltetésre igénye nincsen. 54. §. A temetkezési járulék szintén az özvegy járulé­kát képezi, oly esetekben azonban, midőn az öz­vegynek arra igénye nincsen, ha igényjogosult gyermekei vannak, ezeket illeti, s a gyám vagy gondnok rendelkezésére bocsátandó. 55. §. A temetési járulék rendszerint sem bírói, sem közigazgatási foglalás tárgya nem lehet, és csak az összeg 1/a erejéig foglalható le az elhalt gyógy­kezelési, többi részében csakis temetési költségei fejében. Lapunk mai számához egy ív »Hivatalos Értesítő« van csatolva. IV. FEJEZET. Zárhatározatok. 56. §. A­mennyiben az állami szolgálat körében rend­szeresített állomásokra női személyek alkalmaz­tatnak, ezek a férfiszemélyekkel az ellátási igény elbírálásánál úgy a jogok, mint a kötelességek te­kintetében egyenlőknek tekintendők. A férj azonban neje után a temetkezési járulé­kot kivéve semminemű részeltetésre igényt nem tarthat, és az árvák is csak akkor tarthatnak neve­lési járulékra igényt, ha szülőtlen árvákul tekint­hetők, vagy ha élő atyjuk vagyontalan és kere­setképtelen. 57. §. A nő utáni igények elbírálásánál a nőre nézve az állami tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra előírt határozmányok,a férjre s illetőleg a gyerme­kekre nézve pedig az özvegyre s illetőleg az ár­vákra előírt határozmányok alkalmazandók.

Next