Budapesti Közlöny, 1885. május (19. évfolyam, 99-123. szám)
1885-05-23 / 117. szám
Budapest, 1885. 117. szám. Szombat, május 21. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre........................ 20 frt Félévre , « 4 . . . . 10 ] Negyedévre........................5 . Egy teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdíj és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. IV. kerület, hatvani utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1885. évi XI. TÖRVÉNYCZIKK az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról. (Szentesítést nyert 1885. évi május hó 13-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1885. évi május hó 17-én.) (Folytatása és vége.) 47. §. Azon tisztviselők, altisztek és szolgák özvegyei és árvái, kiknek férje, illetőleg atyjuk, életét a szolgálat teljesítése közben vagy nyilván bebizonyithatólag annak következtében vesztette el, a 35. és 50. §-okban foglalt korlátozások fentartásával, a 36., 37., 43. és 44. §-okban megállapított folytonos ellátásra akkor is igényt tarthatnak, ha férjök öt évi szolgálattal ugyan nem bír, de a 34. és 39. §-okban előírt egyéb feltételek megvannak. Ezen kedvezmény az ideiglenesen vagy korengedély mellett alkalmazottak hátragyott családjára is kiterjed. 48. §. Özvegyek és árvák, ha folytonos ellátásra igényök ugyan nincsen, de férjök s illetőleg atyjok nyugdíjigényre jogot adó állomáson vagy minőségben volt alkalmazva s özvegyeknél a 34-ik §. a)—c) pontjaiban előírt feltételek megvannak, — a 35. §. 1. és 2. pontjában megjelölt esetek kivételével — együttvéve a férj legutóbbi beszámítható évi fizetésének egynegyedét kapják egyszer mindenkorra végkielégitésképen. 49. §. Özvegyek és atyátlan árvák ellátási igénye az atya halálával, utószülötteknél a születés napjával, az ületlenekül tekintendő árvák ellátási igénye mindkét szülő elhaltéval s esetleg azon nappal áll be, melyen az anyának nyugdíjigénye bármely okból megszűnik. 50. §. A folytonos özvegyi ellátásra és a nevelési járulékra való igény a 35. §. 5. pontjában megjelölt eseteken kívül megszűnik: 1. az özvegyi nyugdíjra nézve, ha az özvegy ismét férjhez megy vagy meghal; 2. árvákra nézve átalában, ha a szabályszerű kort elérik, vagy meghalnak; 3. ha az árva oly állami, közhatósági vagy intézeti ingyenes ellátásban részesül, melynek értéke a nevelési járulékot meghaladja, vagy ha a leánygyermek férjhez megy; de ezen nevelési járulékhoz való igény újból feléled, ha az ingyenes ellátás a 41. §-ban előírt kor elérte előtt megszűnt ; ha az árva valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre ítéltetik, illetőleg az 5. §. 4. pontjában említett hatálylyal elítéltetik; valamint elvonhatja azt a miniszer akkor is, ha 6 hónapnál hosszabb ideig tartó szabadságvesztésre ítéltetik; 5. atyátlan árváknál azon nappal, midőn az anya elhal, férjhez megy vagy bármely okból nyugdíja megszűnik, s az árvák a szülőtlenekül tekintendő árvák magasabb nevelési járulékára nyernek igényt; 6. szülőtlenekül tekintendő árváknál, ha az anya nyugdíjigénye feléledvén, az atyátlan árvák számára meghatározott nevelési járulék kezdődik. 51. §. Az özvegyi nyugdíj, minden további igényről való lemondás mellett, az illető miniszer engedélyével megváltható. A megváltási összeg a megváltandó nyugdíjnak legfelebb két évi összegében állapítható meg, de a közhatósági orvos által igazolandó, hogy az özvegy egészségi állapotához képest legalább még két évig élhet. Gyermektelen özvegyek, ha várandóságban nincsenek, ellátási igények megváltását szabadon kérhetik ; ellenben oly özvegyek, kiknek ellátatlan gyermekök van, a gyámhatóság beleegyezését tartoznak kimutatni. Az egyszer megváltott nyugdíj többé a megváltási összeg visszatérítése mellett sem engedélyezhető. A gyermekek nevelési járuléka megváltás tárgyát nem képezheti. 52. §: Az újra férjhez ment özvegynek ellátása megszüntettetik ugyan, de jogában áll ellátását vagy az előző §. értelmében megváltani, vagy azt újabb özvegysége esetére fentartani. A megváltás vagy fentartás közötti választásra az özvegynek, férjhez menetele napjától kezdve egy évi határidő engedtetik, melynek lefolyása után az ellátás többé meg nem váltható, hanem az netaláni második özvegysége esetére fentartva marad. Az özvegy az egyszer tett választástól vissza nem léphet. Ha az ellátást fentartott özvegy második férje után is özvegységre jut, ellátását, ha arra a törvényes feltételek még mindig megvannak, második férje halála napjától kezdve kapja. 53. §. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák hátrahagyott özvegyének, valamint a szabályszerű kort még el nem ért árváinak az állandó ellátáson avagy egyszer mindenkorra szóló részeltetésen, jelesül az özvegyi nyugdíjon, nevelési járulékon avagy végkielégítésen kívül, a 27. §-ban említett alkalmazottak özvegyeinek és árváinak kivételével, még temetési járulékra is van igényük. A temetési járulék tényleges szolgálatban elhaltak után a legutóbb élvezett beszámítható javadalmazás alapján, nyugdíjban elhaltak után pedig a nyugdíj összege alapján állapíttatik meg, éspedig: a) ezek három havi összegével, ha az alapul szolgáló javadalmazás vagy nyugdíj 1,000 frtot meg nem halad; b) két havi összegével, ha 1,000 frtot meghalad, de 3,000 frtnál nem nagyobb, és c) egy havi összegével, ha a javadalmazás 3.000 frtot meghalad. A b) alatti esetben a temetkezési járulék 250 írtnál kevesebb s a c) alattiban 500 írtnál kevesebb vagy 600 írtnál több nem lehet. A temetkezési járulékra csak azon állami tisztviselők, altisztek és szolgák özvegyei és árvái tarthatnak igényt, kiket özvegyi nyugdíj, nevelési járulék, vagy végkielégítés illet, de a 35. §. 1. és 2. pontjaiban megjelölt esetekben akkor is kiszolgáltatandó, ha a hátrahagyott családnak ellátásra vagy részeltetésre igénye nincsen. 54. §. A temetkezési járulék szintén az özvegy járulékát képezi, oly esetekben azonban, midőn az özvegynek arra igénye nincsen, ha igényjogosult gyermekei vannak, ezeket illeti, s a gyám vagy gondnok rendelkezésére bocsátandó. 55. §. A temetési járulék rendszerint sem bírói, sem közigazgatási foglalás tárgya nem lehet, és csak az összeg 1/a erejéig foglalható le az elhalt gyógykezelési, többi részében csakis temetési költségei fejében. Lapunk mai számához egy ív »Hivatalos Értesítő« van csatolva. IV. FEJEZET. Zárhatározatok. 56. §. Amennyiben az állami szolgálat körében rendszeresített állomásokra női személyek alkalmaztatnak, ezek a férfiszemélyekkel az ellátási igény elbírálásánál úgy a jogok, mint a kötelességek tekintetében egyenlőknek tekintendők. A férj azonban neje után a temetkezési járulékot kivéve semminemű részeltetésre igényt nem tarthat, és az árvák is csak akkor tarthatnak nevelési járulékra igényt, ha szülőtlen árvákul tekinthetők, vagy ha élő atyjuk vagyontalan és keresetképtelen. 57. §. A nő utáni igények elbírálásánál a nőre nézve az állami tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra előírt határozmányok,a férjre s illetőleg a gyermekekre nézve pedig az özvegyre s illetőleg az árvákra előírt határozmányok alkalmazandók.