Budapesti Közlöny, 1885. szeptember (19. évfolyam, 198-222. szám)

1885-09-11 / 206. szám

hetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pályatest koronaszélességének ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3.3 méternek, illetőleg a be­vágások és töltések szélességének a kavics­ágy alsó felületében mérve, 4 méternek kell lennie. A kavicságy a sínek lába alatt 0.25 méter vas­tagságban, a sínek lábának magasságában 2.8 mé­ter korona­ szélességben állítandó elő. Köteles engedélyes az építési alap terhére a pá­lya hosszában pályakilométerenként legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot, mint tartalékot elhelyezni. A műtárgyak kivétel nélkül fából is előállít­hatók. b) Felépítmény. A pálya az első rendű vasutakéval egyenlő vá­gányszélességet nyer. A sínek, melyeknek mindenesetre aczélból kell lenniök, folyó méterenként 23,6 kilogramnál köny­­nyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talp­fákra lesznek helyezendők, hogy igénybe vételök 4300 kilogrm, kerék­nyomás alatt □ centiméte­renként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű hittérők al­kalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2,2 méternél ki­sebb nem lehet, s úgy azok, mint a kitérők talp­fái is, tölgyfából állítandók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány ál­tal a részlettervek előterjesztésekor állapíttat­nak meg. Kötelesek az engedélyesek a felépítményi anya­goknak l°/0-át tartalékképen az építési alapból beszerezni. Tartoznak továbbá az engedélyesek 9.5°/0 mel­lékvágányt előállítani. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek egészen fából is előállíthatók, ki­véve az őrházak pinczéit, a felvételi épületeket és a tisztító gödröket, melyek tégla­falazattal létesí­tendők. Az őrházak száma akként állapíttatik meg, hogy állomásokon vagy a kitérő és megálló he­lyeken levő őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház essék. Az áruraktárak csak akkor építendők, ha a for­galom igényli. Közczélok, úgymint: a posta, távirda, rendőr­ség, katonaság stb. részére megkívántató helyisé­gek előállítására az engedélyesek nem kötelez­­tetnek. A vízállomások berendezésénél kézzel hajtható szivattyúk, favíztartók, égetett agyag vízvezető csövek stb. alkalmazása megengedtetik és esetleg a mozdony közvetlen a kutból is merítheti vizét. Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik. A pálya bekerítése csak ott szükséges, a­hol a helyi viszonyok azt okvetlen megkívánják. A korláttal el nem látott útátjárásoknál a lassú menetet jelző álló táblák alkalmazandók. Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirda­­huzalt létesíteni, a­melyen az állomások közti táv­­sürgönyözés eszközölhető leen­. Ezen huzal számára azonban engedélyesek az állam által a vaspályavonal mentén netán felállí­tandó távirda oszlopok használatát igényelhetik. A lát-, harang- és hangjelzők mellőzhetők. A kézi- és a vonatokon használt jelzőszerek a fennálló szabályok szerint rendezendők be.­­d) Állomások. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vo­nalon, a vinkovczei kiágazási állomáson kívül leg­alább három állomást és két kitérőt létesíteni. Ezen felül jogukban áll engedélyeseknek ezen állomások között a szükséglet szerint s önként érthetőleg a kormány engedélye mellett, még to­vábbi állomásokat, megállóhelyeket és kitérőket létesíteni. Vinkovczén az engedélyesek a m. kir. államvas­utakkal közös pályaudvart bírhatnak. Ezen állomás közös használatára nézve tehát az engedélyesek és a m. kir. államvasutak igazgató­sága közt a kormány jóváhagyásának fenntartásá­val szerződés lesz kötendő. Az állomások, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedésének meghatározása az engedélyesek ja­vaslatához képest a kormányt illeti. Az állomások azonban úgy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbíthatók legyenek. e) Üzleteszközök. Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideigle­nes vasútüzleti rend 21., 22.§§.-aiban megszabott határozmányok fenntartása mellett, a­mennyiben t. i. ezek a jelen engedély okmány határozatai folytán változást nem szenvednek, az engedélyesek maguk választhatják meg. A beszerzendő üzleteszközök mennyiségére nézve az engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoz­nak intézkedni.­­ Kötelesek azonban az engedé­lyesek a forgalom emelkedésének megfelelőleg időközönként az üzleteszközöket is szaporítani. A forgalmi eszközökre legalább 150.000 forint fordítandó. A mozdony vagy teherkocsik tengelyének leg­nagyobb megterhelése 8600 kilogrammban álla­píttatik meg. Kéttengelyű mozdonyok alkalmazása megenged­tetik. A mozdonyok kivétel nélkül amerikai pálya­­tisztítókkal látandók el. A személykocsiknál az engedélyesek 2. osztály­beli kocsik berendezésére és járására köteleztetnek. 6.§. Az engedélyesek a jelenleg engedélyezett vasut­­üzletének átadása illetőleg átvétele iránt a m. kir. államvasutak igazgatóságával egyességre fog lép­ni.­­ Az e részben kötendő egyezmény azonban csakis a kormány jóváhagyása mellett léphet életbe. Az esetben, ha az egyezmény az üzlet átvétele iránt akként jönne létre, hogy a m. kir. állam­vasutak az engedélyezett pályának forgalmi esz­közökkel való ellátását is magukra vállalnák, az engedélyesek a forgalmi eszközök beszerzésétől felmentetnek. 7.§: Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vo­nalon annyira növekednék, hogy az éjjeli szolgá­lat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, az engedélyesek kötelesek lesznek a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s min­den más — a rendszeres üzlet fenntartása ózdijá­ból szükséges intézkedésekre nézve a pályát a fennálló vagy a kormány által később kibocsá­tandó szabályok és utasítások szerint kiegészíteni és berendezni s a kormány részéről teendő e rész­beni intézkedéseket saját költségökön foganato­sítani. Ezen kötelezettség teljesítése azonban csak az engedély-tartam első 70 éve alatt követelhető, a hátralevő engedély-tartam alatt pedig a pálya ily módoni átalakítása csak a kormány és az engedé­­ ­­ lyesek közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető. Végre kötelesek az engedélyesek a forgalmi eszközöket, síneket s egyéb az építésnél haszná­landó anyagokat a belföldön szerezni be s ettől el­térésnek csak akkor lehet helye, ha kimutattatik, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt be nem szerezhetők. 8.§: Az engedélyek kötelesek a részletterveket, az engedély jogerőre emelkedése napjától számított egy év alatt a kormánynak előterjeszteni, az épí­tést pedig a pálya közigazgatási bejárása eredmé­nyének jóváhagyásától számított két év alatt be­fejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. 9. §. A kormány fenntartja magának a jogot, hogy a­mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társula­tok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyen­nek feltételeit meghatározza. 10. §. A kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvény ér­telmében az engedélyezett pálya kiépítésére az en­gedélyeseknek megadatik. 11. §. Engedélyesek felmentetnek a posta ingyenes szállításának kötelezettsége alól. Ha azonban az engedélyezett vasúton rendes napi közlekedés lép életbe, a postaszállításért a postaigazgatás és vasútvállalat között egyezségi­­leg megállapítandó díj lesz fizetendő. A vasut üzlet© tárgyában az igazgatóság és alárendeltjei vagy utóbbiak között váltott levele­zés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmente­sen szállítható. (Folytatjuk.) A m. kir. belügyministérium vezetésével meg­bízott miniszerelnök, dr. Schäff László budapesti ügyvédet és Seregély Ferencz galgóczi ügyvédet, a fővárosi rendőrséghez fogalmazókká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, b. Zornberg Vilmos ministeri fogalmazósegédet ministeri fogalmazóvá nevezte ki. A m.kir. honvédségi Ludovika­ Akadémia szabad­ságolt állományú tisztképző tanfolyamában ez év­ben megtartott zárvizsgák alapján, a m. kir honvéd­gyalogság szabadságolt állományában, 1885. évi szeptember hó 1-től számítandó ranggal had­­apródokká kineveztetnek: Nagy László 48-dik zászlóaljbeli honvéd, Köröndi Miklós 28-ik zászlóaljbeli honvéd, Rasovszky Adolf 7-ik zászlóaljbeli tizedes, Spitzer Mór 91-ik zászlóaljbeli honvéd, Körner Károly 73-ik zászlóaljbeli honvéd, Klein Károly 11-ik zászlóaljbeli honvéd, Benczelics István 67-ik zászlóaljbeli honvéd, Jeney Endre 43-ik zászlóaljbeli honvéd, Mandella Vilmos 1-ső zászlóaljbeli honvéd, Pitroffy Dezső Béla 48-ik zászlóalj­beli honvéd, Kovács Béla Imre 65-ik zászlóaljbeli honvéd, Vágfy Béla 1-ső zászlóaljbeli honvéd, Homolya Ádám 3-ik zászlóaljbeli honvéd, Stark Lipót 58-ik zászlóaljbeli honvéd, Fekete László János 65-ik zászlóaljbeli honvéd, Molnár alias Morár János 29-ik zászlóaljbeli honvéd, Wollner Márk 37-ik zászlóaljbeli szakaszvezető, Fülöp József 14-ik zászlóaljbeli honvéd, Éder Gábor József 63-ik zászlóaljbeli honvéd, Filipetz László Pál 14-ik zászlóaljbeli honvéd

Next