Budapesti Közlöny, 1886. október (20. évfolyam, 224-250. szám)

1886-10-09 / 231. szám

Budapest, 1886. 231. szám. Szombat, október 9. Előfizetési Árak : naponkénti postai ,létküldéssel, vagy helyben hithos hordva­­ Egész évre............................20 írt Félévre.................................10 a Negyedévre..............................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. HIVATALOSI LAP. Se­rkesetősapi iroda : IV. kerület, hatvani­ utcza 7. szám­ú emelet, 8. ajtó. Kiadó­hivatal : Ferencsiektera, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő”-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100 dllóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100— 200-szóig a írt, 200—SO ollóig 8 írt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 18 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 80 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi október hó 3-án kelt legfelső kéziratával, gróf Harrach János cs. és kir. kamarásnak és szóig, kí­vüli őrnagynak a titkos tanácsosi méltóságot díj­mentesen legk. adományozni méltoztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi október hó 9-én kelt legfelső elhatározásával, Kwiat­­kowski Károly consulnak Rustschukban, és lovag Gsiller Károlynak, az alexandriai főconsulságnál alkalmazott consulnak, a főconsuli czimet és jelle­get ; továbbá wahlborni báró Czikann Mórnak, a berlini főconsulatushoz beosztott consulnak, a 3. oszt. vaskorona-rendet díjmentesen legk. adomá­nyozni méltoztatott. A m. kir. pénzügyminister, Csavrak Miklós I. oszt. adóhivatali ellenőrt a glinai, Knezevics Manó III. oszt. adóhivatali ellenőrt pedig a vukovári kir. adóhivatalhoz III. oszt. kir. adótárnokokká; végül Varnica György III. oszt. adótisztet a vukovári kir. adóhivatalhoz III. oszt. ellenőrré nevezte ki. Kecskemét sz. kir. városnak az 1881. évi LIX. t.-cz. 93. §-a értelmében a bel- és igazságügyi minis­zerek által jóváhagyott lakbérleti szabályzata. Lakbérletek kezdete és tartama.­­• §• A lakbérletek tartama rendszerint egész évre, félévre, negyedévre vagy egy hónapra köttetik, a lakbérleti év — illetőleg az éves lakások és egyéb bérhelyiségek bérlete — május és november hó­napok 1-én, a negyedéves bérlet pedig május hó 1-én, augusztus hó 1-én, november hó 1-én és feb­ruári hó 1-én veszi kezdetét és ezen hónapokat megelőző hónap utolsó napján végződik, a hóna­pos bérletek pedig a hónap 1-én és 15-én kezdőd­nek és végződnek. 2­§­Évnegyedes, féléves, illetőleg háromnegyedéves tartamúnak a bérlet csak akkor tekintetik, ha a kibérlés ily határozott kikötéssel jött létre. Ehez képest az évi bér meghatározása mellett kibérelt helyiségek egész éveseknek, az egy havi bér megha­tározása mellett kibérelt helyiségek pedig hóna­posoknak tekintetnek. Lakbér-fizetés. 3. §. A lakbér rendszerint negyedévenként és előre fizetendő, még azon helyiségektől is, melyekre nézve a felmondási idő negyedévnél hosszabbra szabatott, s minden évnegyed első napján, a hóna­pos bérletek bére pedig minden hó 1-én, illetőleg 15-ik napján délután 6 óráig lefizetendő. 4­ §• A bérlet létrejöttnek tekintendő, ha az iránt a felek végleges megállapodásra jutottak, a­mennyi­ben foglaló köttetik ki, a bérlőt annak lefizetésé­vel tekintetik megkötöttnek. A bérhelyiségek átadása: 5. §• A bérbeadó köteles a bérleményt a meghatáro­zott költözési időben a felek közti megállapodá­soknak, ezek nem létében pedig a helyiség minő­ségének megfelelően használható állapotban át­adni. Ha ezt nem teljesíti, bérlő jogosítva van a beköltözködéstől számított három nap alatt a ké­rendő bírói szemle útján, szakértők közbejöttével a hiányokat megállapíttatni, s az ennek folytán a bérhelyiségek használhatására nézve nélkülözhet­­lennek talált javításokat megtétetni, s ebbeli ki­adásainak, vagy a szemle költségeinek megtéríté­sét a háztulajdonoson követelni. Ily eljárásnak van helye az esetben is, ha a használhatlanság a bér­let folyama alatt a bérlő hibáján kívül me­rülne fel. 6. §: Bérlő köteles az általa kibérelt helyiségeket tisztán és jó karban tartani és a bérlet leteltével szintén használható állapotban és tisztán átadni, de a bérleménynek természetes és rendes haszná­lata folytán beállottt hiányosságokért bérlő nem felelős. Javítások és átalakítások. A háztulajdonos tudta és beleegyezése nélkül semmiféle javítások és nyítások nem tétethetnek, olyanok pedig, melyeket a bérlő akár csinosság, akár kényelem tekintetéből a kibérelt helyiségeken s alkatrészein tétetett, hacsak a háztulajdonos és bérlő között más megállapodás létre nem jött, kiköltöz­ködéskor minden megtérítés nélkül a háztulajdo­nos sajátjává válnak. 8­ §• Kirakatok — a hatósági szabályok pontos meg­tartása mellett — csak a háztulajdonos előzetes beleegyezésével, czég- és czímtáblák pedig a ház­nak kül- vagy belrészén csak a háztulajdonos által kijelölt helyen és nagyságban alkalmazhatók , kötelessége lévén bérlőnek a bérlet leteltével vagy ezek eltávolításakor mindent az előbbi állapotba visszahelyezni. A városi közönség által létreho­zandó gáz- vagy egyéb világítást vezető csövek szintén csak a háztulajdonos beleegyezésével ve­zethetők a bérhelyiségekbe. 9. §: Falak lebontása, áttörése, ajtók, ablakok, befa­lazása vagy nyitása s átalában bármely átalakí­tások csak a háztulajdonos előzetes beleegyezése s a fennálló építkezési rendszabályok szoros megtar­tása mellett történhetnek. Bérhelyiségek használata. 10. §. Bérlő a helyiség felvételekor tartozik kijelen­teni, hogy a kibérlendő helyiségeket mire kívánja használni, ennélfogva más, előre be nem jelentett és el nem fogadott czélra használatát bérbeadó nem köteles megengedni. 11. §. Ha a bérlő a bérhelyiséget nem azon czélra használja, a melyre kibérelve lett, vagy a melyre az rendeltetésénél fogva használandó, s a bérlő ezen ellenkező használatot a bérbeadó felszólítására meg nem szüntetné, jogosítva van a bérbeadó a bérletet nyolcz napra felmondani és a bérlőt kiköl­tözködésre bíróilag köteleztetni és bérlő felelős­séggel és teljes kártérítéssel tartozik bérbeadó irányában a lakbérletnek ekként idő előtti megszű­néséből származó károkért. Albérlet. 12. §. A bérhelyiség vagy bérhelyiségek a bérbeadó beegyezése nélkül a kibérlő által albérletbe nem­­adhatók, sem abba szorosan családjához nem tarto­zó bérlő társakat nem fogadhat. A bérbeadó bele­egyezésével keletkezett albérlet eseteiben is, a főbérlő a bérlet tartamának idejére úgy a bérfizetés mint a bérlemény használata és jó karban tartása tekintetében felelős marad. Felmondás. 13. §. A felmondási idő úgy a bérlőre, mint a bérbe­adóra nézve az éves, háromnegyedéves, féléves és negyedéves bérleteknél negyedévre, a hónapos bérleteknél pedig 14 napra szabatik. Ettől eltérő­­leg félévi a felmondási idő a következő bérleteknél! 1- szer. 500 frtos és ezt meghaladó minden lakásnál; 2- szor. 400 frtos és ezt meghaladó a) boltoknál, b) raktáraknál és lakhelyül szolgáló térségnél, pinczénél, Üzletszerű marha- és disznó­szállá­soknál ; 3- szor. Bérösszegre való tekintet nélkül: c) szállodáknál, d) vendéglőknél, melyek egyszersmind étkező helyiségek is, e) sütő műhelyeknél, f) gyáraknál és ezekhez tartozó s ezekkel együttesen kibérelt lakások, raktárok, istállók, padlás, pincze és egyéb házrészeknél. Egy évi a felmondási idő a bérösszegre való tekintet nélkül: nyilvános tanintézetek, hatósági és hatóságilag engedélyezett magán jótékony intézetek, gyógyszertárak s ezekhez tartozó, vagy ezekkel együttesen kibérelt helyiségekre nézve. A szabályszerű felmondási idő (13. §.) eltelte előtt a béremelés hatályba nem lép. Bérbeadó a bért csak a felmondási határidő (14. és 15. §.) alatt emel­heti föl. 14. §. A felmondás úgy a bérbeadó, valamint a bérlő részéről az 1/4 éves bérletnél az évnegyed Lapunk mai számához egy ív »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next