Budapesti Közlöny, 1886. november (20. évfolyam, 251-274. szám)

1886-11-21 / 267. szám

Budapest, 1886. 267. szám. Vasárnap, november 21. BUDAPESTI H­IVATA­LON KÖZLÖNY. LAP. Előfizetési Árak : naponkénti póttal szétkü­ldésel, vagy helyben kiadva hordva­­ Egész évre ...... 20 írt Félévre 10­0 Negyedévre..............................5 » Egry teljes lap ára 30 kr. BznKESZTóscai iroda : IV. kerület, hatvani-utaz a 7. szám­ú emelet, 8. ajtó. Kiadó­ hiv­atal. : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. áWirk­i.. ■ . Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-ezeig egyszeri hirdetésárt 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—30 Orsóig 8 firt és így tovább.­­Azonfelül minden egyaseri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és m esedékes nyugtabályog is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 18 kr, kétszeri 18 kr, és több­szöri hirdetésért 18 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Igazságügyi magyar miniszerem előter­jesztésére, a budapesti itélő-táblához ren­des b­i­r­á­k­k á: Fluch Ádám­ budapesti itélő-táblai pótbirót, és Béres János pestvi­déki törvényszéki bírót; pótbiróvá pe­dig : dr. Tergovcsics István komáromi tör­vényszéki bírót nevezem ki. Kelt Gödöllőn, 1886. évi november hó 15-én. Ferencz József, s. k. Fabiny Teofil, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előter­jesztésére, járásbirákká, a tekei járás­bírósághoz : Graeser Károly brassói, a szent­gotthárdi járásbírósághoz pedig: Galba Lajos felsőeőri járásbirósági albirákat ne­vezem ki. Kelt Gödöllőn, 1886. évi november hó 17-én. Ferencz József, s. k. Fabiny Teofil, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előter­jesztésére, albirákká: a budapesti V. kerületi járásbírósághoz: Mikinszky István budapesti kereskedelmi és váltótörvény­széki, a budapesti IV—X. kerületi járás­bírósághoz: Miltényi Géza budapesti tör­vényszéki jegyzőt; továbbá a besztercze­­bányai járásbírósághoz: Kolbay Sándor liptóujvári, és a lugosi járásbirósághoz: Oszlányi Cornel buziási járásbirósági aljegy­zőt; végül a makói járásbirósághoz: Kovács Károly szegedi gyakorló ügyvédet ne­vezem ki, Kelt Gödöllőn, 1886. évi november hó 16-ikán. Ferencz József, s. k. Fabiny Teofil, s. k. Igazságügyi magyar miniszerem előter­jesztésére, alügyészekké, a lugosi ügyészséghez: Nagy Elek ottani járásbiró­sági albirót, az aradi ügyészséghez: Seress Ferencz ottani járásbirósági albirót, és dr. Madzsar Károly zilahi törvényszéki jegy­zőt, a szabadkai ügyészséghez: Einghofer Lajos török-kanizsai járásbirósági albirót, a békésgyulai ügyészséghez: Vargha Fe­rencz kassai törvényszéki aljegyzőt, végül a zilahi ügyészséghez: Dénes Lajost, Szi­lágymegye aljegyzőjét nevezem ki. Kelt Gödöllőn, 1886. évi november hó 17-ikén. Ferencz József, s. k. Fabiny Teofil, s. k. Ö császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi november hó 13-án kelt legfelső elhatározásával, dr. Ivekovic Ferencz kanonokot a zágrábi nemesi konviktus vezetésétől saját kérelmére felmentvén, legk. elrendelni méltóztatott, hogy neki, e minő­ségben teljesített szolgálatai elismeréséül a leg­felső megelégedés tudtul adassák; egyúttal pedig dr. Suk Bódogot, a zágrábi székes­káptalan tiszteletbeli kanonokját és az ottani egyetem nyil­vános rendes tanárát, a nevezett konviktus igazga­tójává legk. kinevezni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminister, írnokká: a kolozsvár-városi kir. járásbirósághoz: Péter János kolozsvárvidéki kir. járásbirósági bijnokot ne­vezte ki. A m. kir. igazságügyminister, fogházfelügye­lővé : a szegszárdi kir. törvényszéki fogházhoz: Pető Miklós győri kir. ügyészségi írnokot ne­vezte ki. A m. kir. igazságügyminister, végrehajtóvá, a a szegedi kir. járásbirósághoz: Holosy Arnold m. kir. igazságügyministeri dirnokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Leitner József dévai kir. törvényszéki írnokot a kolozsvári kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. pénzügyminister, Wéber Ede katasz­teri számtisztet, a Tolna megye területén működő kir. adófelügyelő mellé II. oszt. nyilvántartási irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Apáthy György volt katasteri segédbiztost, a kapuvári adóhivatalhoz ideigl. III. oszt. számtisztté nevezte ki. Dr. Munk­ Jakab 14-ik számú honvéd-gy.-fél­­dandárbeli szabads. állományú főorvosnak, a m. kir. honvédség kötelékéből kérelmezett kilépése, a viselt honvéd-tiszti rendfokozat megtartása nélkül, megengedtetett. A budapesti kir. főügyész, Rákóczy János kir. járásbirósági bijnokot pozsonyi kir. ügyészségi írnokká nevezte ki. A m. kir. belügyminiszer, I. évi 63,668. szám alatt a következő kör rendeletét intézte valamennyi tör­vényhatósághoz. Miután az ősz beálltával a mezei munka, mely némely helyen a trachoma-betegek rendes gyógy­kezelését gátolta, nagyrészt be van fejezve, felszó­lítom a törvényhatóságot, miszerint újra minden erélylyel oda hasson, hogy a trachoma elleni eljá­rás az 51.066/VIII. a. 1884. szám alatt közrebo­csátott utasításom értelmében pontosan foganato­síttassák. Azon területeken is, hol a trachoma tájkóri jel­leget még nem öltött, a hatóságnak hivatásszerű kötelessége, netalán jelen levő egyes betegeket ki­­puhatoltatni s úgy elkülönítésük valamint gyógy­kezelésük iránt a kellő intézkedéseket megtenni. Ez első­sorban azon területeknek szól, honnan az utolsó 2 év alatt szemcsés közhártyalábos hadköte­lesek jelentek meg a sorozásnál és ahol ezeken kí­vül bizonyosan még más ily szembetegek léteznek. A betegek pontos gyógykezelése mellett a tör­vényhatóság különös figyelmébe ajánlom az óvin­tézkedéseket és ezek közül kiváltképen az idézett utasításom I. részének 9. lapján előírt »ellenőr­zési« vizsgálatokat. A­mennyire nehéz a nép kö­zött elharapódzott trachoma tájkórt teljesen ki­irtani, és oly könnyű, kellő — lényeges költsé­get nem is okozó — óvintézkedések által ezen ve­szedelmes baj tovább terjedésének illetőleg behur­­czolásának sikeres gátat vetni. A legnagyobb gond mindenek előtt fordíttas­­sék az ifjúság megóvására, miért is az iskolák időnkénti megvizsgálása teljes lelkiismeretesség­gel történjék. A ragályos (csipázással járó) stádi­umban levő tanulók az iskolából egészen eltávolí­­tandók, míg a nem ragályos trachoma-betegek csak külön padokra ültetendők. Az iskoláknak valamint azon családoknak havon­kénti megvizsgálása, melyek körében szemcsés közhártyalobosok tartózkodnak, azon községekben, a­hol a községi, illetőleg körorvosi állomás nincs be­töltve, a járásorvos által viendő végbe. Hazatérő katonák, bevándorlók, valamint azon munkások, kik hosszabb távollét után a községbe jönnek vissza, községi illetőleg körorvos hiánya esetében szintén a járási orvosnak mutatandók be. Városok és gyá­rakban levő tömeges szállások lakói az illető or­vosi közegek által havonként 1—2 szer vizsgálan­dók meg. A­hol az orvosi személyzet arra elegendő, vagy e czélra külön orvosok fogadtathatnak, ott az egész lakosság ismételt megvizsgálása se mulasz­­tassék el. Minden községi elöljáróságnak legyen a j. alatt mellékelt minta­­szerint szerkesztett szemvizsgá­­lati jegyzőkönyve, melybe minden egyes egyénen vagy testületen (gyár-személyzet, telepek stb.) ej­tett vizsgálat iktattassék be, de az iskoláknál le­­ Lapunk mai számához egy ír «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next