Budapesti Közlöny, 1887. január (21. évfolyam, 1-24. szám)

1887-01-01 / 1. szám

2.§. A nevezett engedélyesek részére a jelen en­gedélyokmány értelmében biztosíttatnak mind­azon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. t.-cz. a helyi érdekű vasutakra nézve megszab; viszont engedélyesek a most idézett tör­­vényczikk azon határozatainak, melyek reájok mint engedélyesekre kötelezettségeket rónak, ma­gokat feltétlenül alávetik. Az engedélyesek továbbá szorosan alkalmaz­kodni kötelesek: a) a jelen engedélyokmány határozataihoz ; b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. az or­szággyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. t.-cz. által beczikkelyezett vám- és keres­kedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott vas­úti üzletrendtartáshoz és üzletszabályzathoz, annyiban, a­mennyiben ezek a jelen engedélyok­mányban megállapított egyes határozatok és a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonat­kozó,­­ a közmunka- és közlekedésügyi m. k. minis­terium által 1883. augusztus hó 1-én kiadott sza­bályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek, s végre: c) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, uta­sításokhoz és rendeletekhez. 3. §. A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a közmunka- és közlekedésügyi ministérium által egyidejűleg kiadott, és a jelen engedélyok­mány kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók, fentartatván nevezett ministérium ré­szére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. 4. §. Az engedélyesek kötelesek a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokmány keltétől szá­mítandó 4 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a közmunka- és közlekedésügyi ministérium elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határ­időre való tekintettel, a ministérium által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek A késedelem következményei egyedül az enge­délyeseket terhelik. A közmunka- és közlekedésügyi ministérium a jelen engedélyokmányban, az ennek kiegészítő ré­szét képező építési feltételekben, vagy az engedé­lyezési tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet bizton­ságának követelményeire való tekintettel, az elő­terjesztett terveket átvizsgáltatja és a­mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem me­rülne, a terveket jóváhagyja, és ha egyéb törvé­nyes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt, harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, — megadja. Az engedélyesek minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával kötelesek a közmunka- és közle­kedésügyi ministérium által a pálya építése köz­ben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekin­tetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóvá­hagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegé­szítéseket is, foganatosítani. Ellenben az engedélyesek az általuk a közmun­ka- és közlekedésügyi ministérium részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához, a nevezett ministérium enge­délyét mindenkor előzetesen kieszközölni tar­toznak. A pálya építését engedélyesek 1887. évi deczem­­ber hó végéig befejezni és a pályát a közforgalom­nak átadni tartoznak. 5­ §. Ezen pálya kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog ezennel en­gedélyeztetik.6. §. A nagykárolyi állomáshoz való csatlakozás és az ennek folytán szükséges új építkezések és átala­kítások eszközlése, valamint a csatlakozási állo­másnak közös használata iránt, engedélyesek a m­ északkeleti vasút igazgatóságával, a közmunka- és közlekedésügyi ministérium előző jóváhagyásának f­entartása mellett, egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az építési tőkéből fedezni tartoznak. Ha egyébiránt más pályák csatlakozása, állo­mások és egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata, kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a közmunka- és a közlekedésügyi mi­nistérium fogja az érdekelt felekre nézve kötelező­­leg megállapítani. 7­§­Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2.347.500 frt, azaz: kétmillió háromszáz­­negyvenhétezer ötszáz írtban állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére és a pálya üzleti felszerelésére engedélyesek 216,000 frtot tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szüksé­ges névleges összeget (alaptőke) a közmunka- és közlekedésügyi ministérium a pénzügyi ministéri­ummal egyetértőleg állapítja meg. A fenebbi tőkéből a f. évi november hó 15-én felvett jegyzőkönyv szerint esetleg megtakarítandó készpénz összeg mint tartalék külön kezelendő. Ezen tartalék csakis a közmunka- és közle­kedésügyi ministériumtól esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8.§. Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszközö­ket, síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a közmunka- és közle­kedésügyi ministériumtól esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. 9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a közmunka- és közlekedésügyi ministérium rendeli el. A­mennyiben az időjárási viszonyok megenge­dik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezé­sek teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyesek kérelmére azonnal el fog rendeltetni. 10. §. Engedélyesek kötelesek a jelen engedélyokmány kiadása előtt 120.000 frt, azaz: egyszázhúszezer o. é. frtnyi biztosítékot készpénzben vagy óvadék­képes értékpapírokban a magy. kir. közp. állam, pénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizs­gálatának eredményes befejezése után s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a közmunka- és közlekedésügyi ministérium részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza.—Egyéb­iránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkal­mával megállapított hiányok teljes pótlásáig, illetve az építményekre kikötött jótállás leteltéig arány­­lagos részben visszatartható. 11. §. Az engedélyezett pálya üzlete a csatlakozó ma­gyar északkeleti vasúttársaságnak adandó át és pedig oly szerződési feltételek mellett, milyenek alapján a m. kir. államvasutak a helyi érdekű vas­utak üzletét átveszik. Mindkét félnek azonban fentartatik azon jog, hogy ha az engedélyezett vonal Deésig folytattatik, az üzleti szerződést a közöttük Budapesten, 1886. márczius hó 15-én előzetesen megállapított felté­telek mellett felmondhassák. Az üzleti szerződés megkötéséhez, valamint az esetleg bekövetkezhető felmondáshoz a m. kir. kormány jóváhagyása szükséges. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vas­út számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb ársza­bási tételként személy- és kilométerenként a maga­sabb osztályban 5 kr, az alsóbb osztályban pedig 3 kr szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használatban levő Il­od osztályú , illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállítandók. A­mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbeneső osztályért személy- és kilométerenként 4 kr díjtétel szedhető be. b) Úti podgyásznál és gyors­árunál, melyek 10 klgr.-nyi súly tételekre fölfelé kikerekithetők, 10 klgr. és kilométerenként 0.40 kr.-nyi legma­gasabb díjtétel alkalmazható. Úti podgyásznál sza­bad súly nem követelhető. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legma­gasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az L db. áru osztályban 0-90 kr, a Il-ik mérsékelt db. áru osztályban 0-60 kr és a terjedelmes áruk után 1­ 20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban ki­lométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0*50 kr. díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra nézve a mérsékelt darabáru osztály fen­tebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási hatá­­rozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek s végül a hullák, hintók, élő álla­tok, külön vonatok stb. viteldijaira nézve a magy. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6-ik §-ban megállapított tényleges építési és berende­zési tőke 7°/0-át meghaladja, jogában álland a közmunka- és közlekedésügyi ministériumnak, az engedélyesek meghallgatása mellett, a díjszabáso­kat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag sza­bályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. (Folytatjuk.) 1 3 Sorsolási jegyzék. A magyar jelzálogos úrbéri (maradvány- és irt­­ványföld-) váltsági államkötvényeknek 1886. évi deczember hó 23-án Budapesten tartott tizenhato­dik kisorsolása alkalmával a következő kötvény­számok huzattak ki: 100 frtos: 307 sz. Névre szóló kötvények: 119 sz. 9610 frt; 202 sz. 18510 frt, (kisorsoltatok 14,750 frttal). A kisorsolt kötvények 1887. évi julius 1-je nap­jától kezdve fognak az esedékes szelvényekkel együtt, az adóhivatalok bizományos közreműkö­dése mellett, a pénzügyministeri hitelszámvevőség érvényesítése alapján, a m. kir. központi állampénz­tárnál Budapesten teljes névértékben beváltani. Jegyzéke a kisorsolt s már visszafizetésre esedé­kessé vált, de mindeddig fel nem vett tőkéknek: 50 frt: 38, 41, 48. sz. 100 frt: 175, 176,182, 188, 195, 325,392, 405, 423, 541, 562, 666, 1093, 1136. sz. 500 frt: 35, 45. sz. 1000 frt: 37, 39, 52, 702. sz. Névre szóló: 62 sz. 270 frttal. Kelt Budapesten, 1886. évi deczember hó 23-án. A m. kir. lottóigazgtóság. A kis-babóthi önkéntes tűzoltó egylet alap­szabályai, a m. kir. belügyministerium által, 1886. évi 71,678. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. NEMHÍV­ATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Bánó József osztropatakai birtokosnak, ki az Oszt­­ropataka községben felállítandó állami kisdedóvoda fentartásához évi 100 frt és 4 bécsi el-fa kiszol­gáltatását vállalta el, ezért köszönetét nyilvánította Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. *

Next