Budapesti Közlöny, 1887. október (21. évfolyam, 223-248. szám)

1887-10-01 / 223. szám

t.-czikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. A pecze-szőllősi olvasó kör alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 54,621. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. Bács-Bodroghmegye Goszpodincze községében f. évi október hó 1-én postahivatal lép életbe, mely levél és kocsipostai küldemények felvételével, to­vábbítása és kézbesítésével, 300 forintig terjedő postautalványok és utánvételek, valamint postai megbízások közvetítésével fog foglalkozni. Ezen postahivatal forgalmi körébe Goszpodincze község tartozik. Összeköttetését ezen hivatal a Goszpodincze és Józseffalu között berendezendő naponként egyszeri gyalogküldönczjárat utján nyeri. NEM AVATASOS RÉSZ. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1887. évi szeptember hó 21-től kezdve bezáró­lag 26-áig. (A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mi­ni­sterium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján.) Tengeri. A Duna balpartján a tengeri törése befejezéséhez közeledik, a termés csekély kivé­tellel silány. A Duna jobbpartján átalában silány termést fog adni, a törés befejezéséhez közeledik.­­ A Duna-Tisza közén a törés folyamatban vár gyenge eredmény várható. A Tisza jobbpartján a törés folyamatban van, minthogy a csövek rövidek és apró szemmel bírnak, a termés gyenge közép­szerű. A Tisza balpartján a törés mindenütt folya­­matban van, az eredmény általában gyenge.A Tisza- Maros szögén a törés általában megkezdetett, a termés középen aluli lesz. Az erdélyi megyékben a korai nagyobbára érik, sőt a szedés is már több megyében megkezdetett, a termés általában csak középen aluli, a szár apró, de jó takarmányt fog adni. Hüvelyesek és kerti vetemények. A Duna bal­partján jórészben betakarítva, a termés helyen­ként közép, itt-ott középen fölüli. A Duna jobb­partján Fehér megyében néhol közép, átalában közé­pen alul fog fizetni. A Duna-Tisza közén középen aluli hozamot adnak. A Tisza jobbpartján jó részben betakarittattak, káposzta javult, Ungme­­gye egy részében rovar károsította. A Tisza bal­partján és a Tisza-Maros szögén átalában gyenge termést ad, Máramarosban a hernyók pusztítják. Az erdélyi megyékben bab és borsó átalában kevés lett, egyéb kerti vetemények az utóbbi esők után javultak és középen alulinak mondhatók. Burgonya: A Duna balpartján szedése folya­matban, itt-ott apró, átalában a termés közép. A Duna jobbpartján és a Duna-Tisza közén szedése helyenként folyamatban van, gumója apró ma­radt, középen aluli termést adott. A Tisza jobb­partján még szedés alatt van, helyenként apró, átalában kielégítő. A Tisza balpartján és a Tisza- Maros szögén kevés kivétellel a szedés közép eredménnyel befejeztetett. Az erdélyi megyékben a korai majdnem mindenütt szedetik, bár helyen­­ként gumója apró, a termés mégis közép, sőt he­lyenként igen jó. Dohány. A Duna-Tisza közén, Pest megye kecs­keméti felső­ járásában helyenként középtermés várható, Bács- és Heves megyében szedik, a ter­més sok kívánni valót hagy maga után. A Tisza balpartján és a Tisza-Maros szögén törése és fűzése befejeztetett, átlag közép termést adott. Kender és len. A Duna balpartján középtermést­­ adott. A Duna jobbpartján, Vas megyében, he­­lyenkint az őszi len nem sikerült, Győr megyében néhol meglehetősen fizet. A Tisza jobbpartján a kender felszedetett, rövid szárú, magva közép. A Tisza-Maros szögén, Temesben, középhozamot adott. Az erdélyi megyékben, Csikban, a kender közép termést adott, Maros-Torda- és Nagy-Kü­­küllő megyékben gyengén sikerült, Udvarhelyben jól termett. Répa. A Duna balpartján apró maradt, roszszul fejlődött. A Duna jobbpartján néhol javult ugyan, mindamellett átlag középen aluli. A Duna- Tisza közén gyenge középeredmény lesz. A Tisza jobbpartján lassan érik, itt-ott gyenge, egészben véve jó. A Tisza balpartján csak kis hozamra van kilátás. A Tisza-Maros szögén mindenütt csekély termést adott. Az erdélyi megyékben gyenge­ közép. Mesterséges kaszálók. Az erdélyi megyék kivé­telével, az egész országban csak gyenge eredményt hoztak. Réti és gyepszéna. Sarju csak a vizenyősebb talajon volt kielégítő, átlag igen kevés lett. Legelő. Az erdélyi megyék kivételével, hol az utóbbi esők után javult, az egész országban gyenge és nem kielégítő. Szőlő. A Duna bal- és jobbpartján a szárazságot sínyli, átalában középtermést igér. A Duna-Tisza közén szeme apró maradt, Pest megyében néhol jó közép. A Tisza jobbpartján kevés kivétellel igen szé­pen mutat. A Tisza balpartján csak kis termésre van kilátás, Szilágy megyében a ragya ellepte. A Tisza-Maros szögén lassan érik, meglehetősen fog fizetni. Az erdélyi megyékben, Alsó-Fehérben, kis, de jó minőségű termést remélnek, Kisküküllőben szépen érik, Maros-Tordában némileg vissza­maradt. Gyümölcs, az erdélyi megyék kivételével szűk termés mutatkozik. 3 Gazdasági munkálatok: szántás és vetés az or­szág nagy részében folyamatban vannak. 1887-ik évi április hóban újabb díjfizetés­­által érvényességükben fentartott szabadalmak. 335. Kovács László gépész Czegléden, Magyar­­ország, ujszerkezetü cséplőgép; a szabadalom kelt. 1886. február 14., fiz. 2-ik évre, titkos leírás. 336. Ferk Miklós főpinczemester Budapesten, egyetemes szüretelőgép; a szab. kelt 1886. márcz. 24., fiz. 2-ik évre, leírás nyílt. 1887-ik évi május hóban újabb díjfizetés által ér­vényességükben fentartott szabadalmak. 374. Lorenz Victor Krompachban, csávatörőgép, a szab. kelt 1886. ápril 17., fiz. 2-ik évre, leírás nyílt. 375. Schlick-féle gépgyár és vasöntöde rész­vénytársaság gazdasági géposztálya Budapesten, mélyité­eke; a szab. kelt 1886. ápril 16., fiz. 2. és 3-ik évre, leírás nyílt. 376. Krolupper József Budapesten, javítás a váltójelzőlámpákon; a szab. kelt 1886. ápr 17., fiz. 2-ik évre, leírás nyilt. 1887-ik évi május hóban részben átruházott sza­badalmak. 1. Nehring Pál Budapesten, lángellenzők a Corn­­wall-féle gőzkazánokban levő tűzesőben; a szak­­kert 1882. decz. 29., titkos leírás. Ezen szabadalom második felerésze Budapesten 1886. évi deczember 13-án kelt engedmény folytán az Első brünni gépgyártársaság czégre Brünnben, ruháztatott át. 2. Nehring Pál Budapesten. Az Első brünni gép­gyártársaság czég Brünnben, előbb csak előlneve­­zett, lángellenőrzők javítása a Cornwall-féle gőz­kazánok és egyéb efféle gőzkazán rendszerek szá­mára ; a szab. kelt 1886. jan. 18., leírás nyílt. Ezen szabadalom második felerésze Budapesten 1886. deczember 13-án kelt engedmény folytán az Első brünni gépgyár társaság czégre Brünnben, ruház­­tatott át. 3. Winkelmann Lipót mosógépgyáros Bécsben, javított mosógép; a szab. kelt 1886. október 15., titkos leírás. Ezen szabadalom Bécsben 1887-ik évi márczius hó 28-án kelt engedmény alap­ján fele részben Walter Lipótra Bécsben, átru­háztatok. 4. Boner János Henrik Bécsben, ujitások mosó­gépeken ; a szab. kelt 1886. okt. 18., leírás nyílt. Ezen szabad. 1887. ápr. hó 5-én kelt engedmény alapján harmadrészenként Strakosch Lipótra és Dalmata Emilre átruháztatott. 1887-ik évi május hóban átruházott szabadalmak. 1. Germania gépgyár, előbb Schwalbe J. S. és fiai és Effertz Péter mérnök Chemnitzben, készülék a hideg gőzgépek tömszelenczéinek belsejébe jutott gőznek vagy gázoknak sűrítésére vagy felszívására és ugyanazoknak viszszanyerésére; a szab. kelt 1885. julius 10., leírás nyílt. Ezen szabadalomnak Effertz Pétert illető része Chemnitzben 1887. márczius hó 9-én kelt engedmény alapján a Germania gépgyárra, előbb Schwalbe J. S. és fiai szászországi Chemnitzben, mint e szabadalomnak mostani egyedüli birtokosára, teljesen átruház­tatott. 2. Schlör Ferencz Barthaban, Németország, trá­gyázógép ; a szab. kelt 1886. febr. 18., leírás nyílt. Ezen szabadalom Barthaban 1887. évi márczius hó 23-án kelt endezmény alapján a pomerániai vas­öntöde és gépépítő részvénytársaságra Stralsund­­ban, teljesen átruháztatott. A budapesti gabnatőzsde bir. Árjegyzését. 1887. évi szeptember hó 30-án. *) *) A budapesti áru- és érték­tőzsde jogszokásai szerint készpénzben. — A minőség hektoliterenkint és klgrkft'. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. * Bánsági búza, 71 hektoliter (100 kgr.) —,--------, — » · 77» 9 » 78‹ Tiszavidéki búza, 76» ---------------9 · 77» › * 789 9 9 199 6.70- 6.80 9 9 809 6.80— 6.90 9 9 810 6.90- 6.95 Pertvidéki » 769 › * 779 6.65— 6.75 9 9 789 6.70— 6.85 9 9 799 6.85- 6.60 9 9 809 Feh­érmegyei * » » 9 9 * 9 7« 77 78 79 80 81 9 9 9 9 6.70— 6.80 6.75— 6.90 6.90— 6.95 * »· Bácskai » 789 --— —----­- » 779 6.75- 6.85 « » 789 8.80— 6.95 « » 799 6.95- 7.­9 » 80» 9 9 819 M. észak-iid. » 769 » » 9 9 78 799 9 6.50— 6.55 9 9 809 6.55- 6.65 « 9 819 6.65- 6.75 Bozs 70—799 5.30— 5.66 Árpa (takarm.) 60—689 5.15— 5.40 » (égetni) 62—649 5.60— 6.60 » (serfőzdéi)64—669 7.-----7.75 Zab 39—419 5.15— 5.35 Tengeri (bánsági) 759 5.90— 5.95 » (másnemű) 789 5.85— 5.90 Köles_ 9 « — ! ““ Káp. repeze— 9 10*/8- 11V, Báns.­­— 9 108/g- 106/g

Next