Budapesti Közlöny, 1888. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1888-01-13 / 10. szám

Budapest, 1888. 10. szám. Péntek, január 13. HIVATALOS LAP. Szklkkeztőségi iroda : V. kerület, hatvani­ utcza 7. szám , emelet, 8. ajtó. Kiadó-hiv­atal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, tag, helyben házhoz hordva. Egész évre . . .... 20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300­ szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr, bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 80 krajczárjával is megkül­dendő. * Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatásügyi magyar mi­­niszerem előterjesztésére: dr. Medveczky Frigyest és dr. Pauer Imrét, a budapesti tudomány-­egyetemen a bölcsészettudomány nyilv. rendes, illetőleg rendkivüli tanárát, ugyanazon egyetemen a neveléstudomány előadására is feljogosítom. Kelt Mürzstegben, 1888. január hó 3-án. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k.­­ császári és Apostoli királyi Felsége, 1887. évi deczember hó 29-én Bécsben kelt legf. elhatá­rozásával : Szontagh Albert volt m. kir. kataszteri központi felügyelőnek, a királyi tanácsosi czimet díjmentesen legk. adományozni méltóz­­tatott. A pénzügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök, dr. Steffanits István budapesti kir. kincstári jogügyigazgatósági segédfogalmazót ezen igazgatóságnál fogalma­zóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Aczél László beregvármegyei és Komáromy Andor ugocsavármegyei kir. tanfelügyelőket kölcsönösen áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Réthi Gábor nagyenyedi államilag segélyezett köz­ségi polgári iskolai rendes tanítót jelen állásá­ban végleg megerősítette. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke, a vezetése alatt álló kir. ítélőtáblához: zelistyei Vlad Marcián Marcel végzett joghallgatót, dijtalan joggyakornokká nevezte ki. Kisk. Fried Aladár lébényi illetőségű bécsi lakos vezetéknevének «Békés»-re kért átváltozta­tása, 1887. évi 85.049. sz. belügyministeriumi ren­delettel megengedtetett. M­e­n­d­l Mária, férjezett Z­á­d­o­r Gyuláné, sá­rosfai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Erdei»-re kért átváltoztatása, f. évi 58. sz. bel­ügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Stern Károly kishegyesi illetőségű szabadkai lakos vezetéknevének «Csillag»-ra kért átváltoz­tatása, f. évi 274. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minis­ter, az 1885. évi IX. törvényczikk 4. §-a alapján, f. évi február hó 1-től kezdve további rendelkezésig, újabban a zab­oki postahivatalt bízta meg a m. kir. posta-takarékpénztár közvetítő-hivatali teen­dőivel. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy Barthus István abaúj­ szántói lakos ügyvéd, az ügyvédek lajstromából saját ké­relmére kitöröltetett , s gondnok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, 1887. évi 67,617. sz. alatt a következő ren­deletet intézte Zemplén vármegye közönségéhez. A tokaji járás Bodrog-Zsadány és Bodrog-Olaszi községek szőlőiben a phylloxera jelenléte konstatál­­tatván, a rovar elhurczolásának megakadályozása czéljából ezennel a következőket rendelem: 1. A nevezett községek határai az 1887. évi május hó 29-én 26.982. 87. alatt kelt rendelettel meg­állapított tokaji zárlati csoporthoz csatoltatnak. 2. A törvényhatóság területét érintő zárlati cso­portokról vezetett jegyzékbe a Bodrog-Zsadány és Bodrog-Olaszi községek a tokaji zárlati csoportba pótlólag bejegyzendők. 3. A szőlő­vessző, a szőlőtő, szóval a szőlőnö­vény bármely alkatrészeinek, továbbá használt du­­czok és szőlőkaróknak, szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak ki- és beviteli forgalma az illető phylloxera-lepett csoportba tartozó egyes községek között — az illető csoport határain be­lül szabad. 4. A szőlővesszőnek a zárlati csoporton kívül eső községekkel való forgalmára nézve, a szőlő­­vessző-szállitás szabályozása tárgyában 1887. évi január hó 11-én 69.171/1886. sz. alatt kiadott ren­deletevi határozmányai irányadók. A 3-ik pontban említett minden egyéb tárgy­nak a zár alá vett községekből más, mint az ezen cso­porthoz tartozó községek határába való kivitele továbbra is szigorúan tiltatik. 5. Az ezen zárlati csoportba tartozó, valamint a csoporttal szomszédos községek ezen intézkedé­semről kihirdetés útján értesítendők, és­pedig a szomszédos községek azzal, hogy a szőlőtulajdono­sok egyúttal figyelmeztetendők, hogy a zárlat alá vett községekben foglalkozó szőlőmunkásokat szőlőikben alkalmazni óvakodjanak, mivel ezek ruháikon, de főleg szerszámaikon a szabad szem­mel nem igen látható rovart könnyen elhurczol­­hatják a még egészséges szőlőkbe is. 6. A jelen rendelet ellen vétők az 1883. évi XVII. t.-cz. értelmében az abban kiszabott büntetés alá esnek. Utasítom a törvényhatóságot, hogy a tett intéz­kedésről, nevezetesen a zárlat foganatosításáról ide azonnal jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1888. évi január hó 7-én. A minister helyett: Mailek­ovit­s. s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, 1887. évi 67,620. sz. alatt a következő ren­deletet intézte Borsod vármegye közönségéhez. Ki egri alsó járás Novaj, Cserépfalu és Bogács községek szőlőiben a phylloxera jelenléte konsta­­táltatván, a rovar elhurczolásának megakadályozása czéljából ezennel a következőket rendelem: 1. A nevezett községek határai az 1887. évi május hó 29-én 26,982. sz. alatt kelt rendelettel megálla­pított egri zárlati csoporthoz csatoltatnak. 2. A törvényhatóság területét érintő zárlati cso­portokról vezetett jegyzékbe Novaj, Cserépfalu és Bogács községek az egri zárlati csoportba pótlólag bejegyzendők. 3. A szőlővessző, szőlőtő, szóval a szőlőnövény bármely alkatrészeinek, továbbá használt duczok és szőlőkaróknak, szőlőlevélbe csomagolt bármi­nemű tárgyaknak ki- és beviteli forgalma az illető phylloxera-lepett csoportba tartozó egyes közsé­gek között — az illető csoport határain belül szabad. 4. A szőlővesszőnek a zárlati csoporton kívül eső községekkel való forgalmára nézve, a szőlővessző­­szállitás szabályozása tárgyában 1887. évi január hó 11-én 69,171/1886. sz. alatt kiadott rendele­­tem határozmányai irányadók. A 3-ik pontban említett minden egyéb tárgynak a zár alá vett községekből más, mint az ezen cso­porthoz tartozó községek határába való kivitele továbbra is szigorúan tiltatik. 5. Az ezen zárlati csoportba tartozó, valamint a csoporttal szomszédos községek ezen intézkedé­semről kihirdetés útján értesítendők, és pedig a szomszédos községek azzal, hogy a szőlőtulajdono­sok egyúttal figyelmeztetendők, hogy a zárlat alá vett községekben foglalkozó szőlőmunkásokat sző­lőikben alkalmazni óvakodjanak, mivel ezek ruhái­kon, de főleg szerszámaikon a szabad szemmel nem igen látható rovart könnyen elhurczolhatják a még egészséges szőlőkbe is. 6. A jelen rendelet ellen vétők az 1883. évi XVII. törv.-czikk értelmében az abban kiszabott büntetés alá esnek. Utasítom a törvényhatóságot, hogy a tett intéz­kedésről, nevezetesen a zárlat foganatosításáról ide azonnal jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1888. évi január hó 7-én A minister helyett: Matlekovit­s, s. k. Lapunk mai számához egy ír «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next