Budapesti Közlöny, 1888. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1888-03-01 / 51. szám

Feljogosíttatnak továbbá: az arany-, ezüstműves és ékszerész; az arany-, ezü­st- és fémverő; a mázoló és fényező; a rézöntő, réz- és bronzműves; a szobafestő és a tajték- és piparágó iparok önálló őrzésére azok, a­kik a budapesti iparművészeti iskolát; az asztalos; bádogos; bognár; esztergályos; a haran­göntő; a kádár; a kályhakészítő; a kelme- és fonalfestő; a kovács; a kútcsináló; a lakatos, valamint a rézöntő, réz- és bronzműves mesterségek ön­álló üzésére azok, a­kik a budapesti állami középipariskolát; az asztalos; az esztergályos ; a harangöntő; a kovács; a kútcsináló; a lakatos és a rézöntő, réz- és bronzműves iparok önálló üzésére azok, a­kik a kassai gépészeti középipariskolát; az asztalos és az esztergályos iparok önálló üzésére azok, a­kik a brassói középipariskolát s végre: az asztalosipar önálló üzésére azok, a­kik a budapesti I. kerületi állami elemi és polgári iskolai tanítóképző-intézetben ipartanítóságra képesítettek,­­ és végbizonyít­ványaikban megjelöltetik, illetőleg megjelöltetnek azok a mesterségek, a­melyekben az illető a képe­sítést megszerezte. Azon gyakorlati ipariskolákat továbbá, a­me­lyeknek bevégezése folytán az említett 101. §. c) pontja értelmében az illetőnek, ha 15. életévét be­töltötte, munkakönyv adandó, következőkben soro­lom fel: az ács; a kőfaragó; a kőműves, továbbá az asztalos és lakatos mesterségeknél; a kolozsvári fa- és vasipari, építészeti szakosz­tállyal összekötött tanműhely; az asztalos mesterségnél: a galgóczi állami polgári fiúiskola mellett fenn­álló asztalos ipartanműhely; a huszti felső népiskolával kapcsolatos asztalos ipartanműhely; a korponai államilag segélyezett községi felső népiskola mellett fennálló asztalos ipartanmű­hely, és a nagyszőllősi állami polgári iskola műasztalos tanműhelye; az asztalos és esztergályos mesterségeknél: a homonnai műfaragó szakiskola; a miskolczi államilag segélyezett községi pol­gári iskolával kapcsolatos asztalos esztergályos és faragó ipartanműhely, a zalaegerszegi polgári fiúiskolával kapcsolatos gyakorlati ipariskola, és a budapesti I. kerületi állami elemi és polgári iskolai tanítóképző intézet gyakorló polgári isko­lájával összekötött ipartanműhely, valamint ugyan­ezen jogosítványban részesülnek azon iparostanon­czok is, a­kik az említett tanítóképző intézet ipar­tanműhelyében megfelelő tanonczidőt gyakorlati tanulással eltöltenek. Végre a lakatos-mesterségnél: az alsó-meczenzéfi lakatos-tanműhely (szervezve az állami felső népiskola mellett), a kismártoni állami polgári iskolával kapcsola­tos lakatos ipartanműhely, és végre a sepsi­szent-györgyi polgári fiúiskolával kap­csolatos lakatos ipartanműhely. A megnevezett iskolák, illetőleg tanműhelyek igazgatóságai, a végzett tanulók részére kiállí­tandó végbizonyítványokban az 1884. évi XVII. t.-cz. 5., illetőleg 101. §-ának c) pontjára, vala­mint ezen rendelet számára és keltére való hivat­kozással mindig megjelölendik azon mesterséget, illetőleg mesterségeket, a­melyeknek önálló űzé­sére, vagyis az iparigazolványnak kiállítására az illetőtől a tanonczbizonyítványnak be- és a két évi műhelybeli foglalkozásnak kimutatása nem köve­telhető, vagy pedig azon mesterségeket, a­me­lyekre nézve az illetőnek, ha élete 15. évét betöl­tötte, a munkakönyv kiadandó. Az első fokú iparhatóságok (ipartestületek) pe­dig kötelesek a megjelölt bizonyítványok előmu­­tatói részére a kért iparigazolványt, illetőleg a munkakönyvét minden további igazolás nélkül ki­adni. Önként értendő, hogy azoktól, a­kik a fen­tebbiek szerint valamely mesterség önálló űzésére jogosítva vannak, de ezen jogokkal élni nem kí­vánnak, az illető mesterségnek segédi minőségben való gyakorlására a szükséges munkakönyv meg nem tagadható. Végre figyelmeztendők az elsőfokú iparhatósá­gok (ipartestületek), hogy ezen rendeletem által az ipartörvény 2. §-ának azon rendelkezése a mely szerint kiskorúak, életkoruk 18. évének be­töltése után atyjuk, illetőleg gyámjuknak, gyám­­hatóságilag jóváhagyott beleegyezésével űzhetnek ipart és ez által teljes koruakká válnak, érintve nincs. Kelt Budapesten, 1888. évi február hó 14-én.­­ A minister helyett: Matlekov­its, s. k. államtitkár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 10,911. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Vasmegye területéhez tar­tozó Hosszúpereszteg községben, a f. évi márczius hó 4-ére eső országos vásár ez évben kivételesen ugyanazon hó 5-én tartassák meg. Az óbudai izraelita nőegylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, I. évi 12,574. sz alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A rékási társaskör alapszabályai, a m. kir. bel­­ügyministerium által, f. évi 12.946. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. Szerdahelyen, Szeben megyében, korlátolt nap­pali szolgálattal postával egyesitett távirdahivatal nyittatott. Tavarnán, Zemplén megyében, f. évi február hó 17-től működő postával egyesitett új távírda-hiva­tal nyittatott meg, korlátolt napi szolgálattal. s KÉMHIVATALOS RÉSZ. Ó császári és Apostoli királyi Felségének f. évi február hó 18 án Budapesten kelt legfelső elha­tározásával, a bécsi cs. kir. képzőművészeti aka­démián üresedésben levő évi 420 forintos festé­szeti magyar ösztöndíj állomást, 1887. évi október hó 1-től három egymásután következő év tarta­mára, Tury Gyula festőnövendéknek méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. Szeged szab. kir. város köztörvényhatósági bi­zottsága, dr. Tóth János volt népiskolai felügyelő nevére és emlékére 1000 frtos alapítványt tett, melynek évi kamatai szegény sorsú, jó magavise­­letü és szorgalmas tanyai tanulók felruházására fordítandók. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a város ezen nemes áldozatkészségéért köszönetét fejezte ki. 1887. évi deczember hóban engedélyezett szaba­dalmak. 402. Vágó Ignácz lakatosmester Budapesten, elosztott hüvelyekkel csapon forgó, átalános villás pántok, kapuk és ajtók számára; a szab. kelt 1887. decz. 30., fiz. 1 évre, titkos leírás. 403. Swadló Ferencz épület- és műlakatos, kály­ha- és redőnygyáros Budapesten, aczél- vagy vas­­lemezü ajtó- és ablakredőnyökön való javítás; a szab. kelt 1887. decz. 25., fiz. 1 évre, leírás nyílt. 404. Reich Fr. Aradon, combinált gyermekágy- és bölcső-pamlag; a szab. kelt 1887. decz. 31., fiz. 1 évre, leírás nyilt. 405. Fűnek Fülöp Berlinben, késnyelek meg­erősítése; a szab. kelt 1887. decz. 31., fiz. 1 évre, leírás nyilt. A budapesti gabnatőzsde k­iv. árjegyzései. 1888. évi február hó 29-én. *) Bánsági búza, 74 hektoliter (100 kgr.)—.--------.— *) A budapesti áru- és érték­tőzsde jogszokásai szerint készpénzben. —A minőség hektoliterenkint és klárkint. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCI * ‹ ‡ ‹ ‹ ‡ » ‹ ‹ 7« 77 78 79 » » 9 ‡ 9 9 9 9 —.--------.—­­ «5 ‡ · 78» 9 7.10— 7.16 ‹ » 79· » 7.20— 7.28 · 9 80‹ · 7.25— 7.80 · 9 81» » 7.80— 7.85 Pestvidéki » 769 » 9 9 77 78‹ · 7.05— 7.19 9 ` 79» » 7.15— 7.20 ‹ » 809 » 7.20— 7.25 ‡ » Fehérmegyei › 81» » 7.25— 7.85 7. 78 ‹ ‹‹ » 7.10— 7.15 ‡ » 79» » 7.20— 7.25 ‡ · 809 » 7.25- 7.80 ‹ · 819 · 7.30— 7.85 Bácskai » 76» » ‹ ‹ 789 » 7.15— 7.20 · 9 79» 9 7.25— 7.80 80» 9 7.80— 7.35 M, érzszk* v i·l« 9 ‹ * 78· 9 6.90— 9.98 ‡ » 79» 9 6.95— 7.— · · 80» 9 7.-----7.10 ‡ » 81» 9 7.16— 7.20 Rozs 70—72» 9 5.60— 5.75 Árpa (takarm.) 60—62» 9 5.35— 5.50 » (égetni) 62—64» 9 5.65— 6.65 » (serfőzdei)64—66» 9 6.75— 7.40 Zab 39—419 9 5.30— 5.75 t­engeri (bánsági 75» 9 5.60— 5.65 » (másnemű) 739 9 5.55— 5.60 Köles— 9 9 8.-----6.75 Kúp. repeze— 9 9 --.---------• —

Next