Budapesti Közlöny, 1888. június (22. évfolyam, 128-151. szám)
1888-06-02 / 128. szám
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, I. évi 21.199. szám alatt a következő rendeletet intézte valamennyi tankerületi kir. főigazgatóhoz. Miután az 1883. évi XXX. törvényczikk középiskoláink ügyét szilárd alapra helyezte, s ezen alapon a középiskolai tanítás anyaga a következő években kibocsátott tantervek utján általánosságban, az 1887. évben életbe léptetett helyi tantervekkel pedig minden egyes tanintézetet illetőleg részletesen megállapittatott; miután továbbá az 1886. és 1887. évben kiadott reáliskolai és gymnasiumi tantervi utasítások a tanításban irányadó elvi szempontokat világosságba helyezték, s azonfelül az utasítások és helyi tantervek gyakorlati alkalmazására a tanári testületeknek egy évi idő engedtetett, tehát a tanításnak biztos irányokban és határozott czélok felé való tovább haladására az alapvetés összes feladatai összefüggő egymásutánban megoldásukhoz és befejezésökhöz immár eljutottak: elérkezettnek látom az időt, hogy a módszeres értekezleteknek az 1877. évi 2752. szám alatt kelt rendelettel megállapított módja egyszerűsbittessék, — miért is a következőket rendelem: I. A tananyagnak eddig szokásban volt évharmadi kiszabása és módszeres részletezése s mindezeknek jegyzőkönyvbe vétele ezentúl elmarad. E helyett (minthogy a tanítás tervéhez általánosan kiadott utasítások minden egyes tanintézet speciális viszonyait nem vehették figyelembe) minden tanári testület, tekintettel a helyi viszonyokra, saját eszközeire, különösen a használt tankönyvekre is, a már megállapított helyi tanterv s az utasítások alapján iskolája számára állandó tanmenetet fog készíteni. A tanmenet osztályonként állapítandó meg. A tantárgy czíme, a heti óraszám és tankönyv megjelölése után a tananyag didaktikai egységet alkotó részletei szerint sorolandó fel, és pedig az egyes részletek feldolgozására szükségelt időnek megjelölésével, főképen arra való tekintettel, hogy először a tananyag részletei arányosan és mértékkel oszoljanak meg az egész tanévre, s az összetorlódásoknak s a tanulók megterhelésének eleje vétessék, és másodszor, hogy a tartalmuknál fogva rokon tárgyak tanításában a kínálkozó vonatkozások alkalmasan és összehangzóan hasznosíthatók legyenek, úgy, hogy minden tanár saját tanításában a rokon szakok tananyagának egyes részleteire, mint már feldolgozottakra, eredményesen hivatkozhassék. A tananyag részleteinek minden didaktikai egysége után zárjelbe oda teendő tehát, hogy körülbelül hány hét fog rá fordittatni. Például a gymnasium I. osztálybeli földrajzi tananyagánál: »Az alföldek. A Duna és Dráva köze. A Dráva és Száva köze , a tengerpart. A felföldek. (8 hét).« A tananyagnak évharmadok szerint való beosztása az állandó tanmenetben azért nem szolgálhat irányadóul, mert a második időszak záró pontja, a húsvét évenkint változik, s mert különben is czélszerű, hogy ne az idő szabja meg a részleteket, hanem a részletek szabják meg az időt. Szükséges továbbá minden osztály minden tantárgyának anyagában a nagyobb egészet képező részek után azonnal kitűzni az időt az öszszefoglaló ismétlésekre is, hogy az ismétlés az év több pontjára oszoljék meg s ne súlyosodjék egész összeségében az év végére. Ez a felosztás avval az előnynyel is jár, hogy az ismétlés a különböző tantárgyaknál, mert részleteik különbözők, más és más időre fog esni, s nem terheli meg évközben sem egyszerre a tanulót. Ily összefoglaló ismétlés például a gymnasium I. osztálybeli geographiai tananyagánál három lehetséges. Az első Magyarország földrajzának bevégzése után (1 hét), a második Európa általános leírása után (1 hét), a harmadik Európa egyes országainak leírása után (2 hét). A tanmenet a lehető legtömörebben és legrövidebben szövegezendő s oly methodikai megjegyzések vagy kifejtések, melyek az utasításokban előfordulnak, nem ismétlendők. Az ily állandó tanmenet, miként neve is mutatja, állandóságra számít, de azért minden tanártestületnek jogában fog állani, minden év április havában, ha netalán az újabb tapasztalatok vagy új tankönyv behozatala módosítást igényelnének, a tanmenetet megigazítani. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a már megállapított tanmenetnek nem fontos okokból, különösen nem eléggé indokolható tankönyvcsere érdekében való megváltoztatása vagy módosítása nem lesz megengedhető. Az állandó tanmenetek megbírálásával és előzetes jóváhagyásával, valamint a módosítások jóváhagyásával is Nagyságodat bízom meg. Minda mellett fentartom magamnak, hogy a tankerülete középiskolái által kidolgozott, Nagyságod által előzetesen jóváhagyott és életbeléptetett tanmeneteket és módosításaikat felülvizsgálás és végleges jóváhagyás czéljából bekívánjam. II. Az évi módszeres értekezletek száma és ideje (szeptember eleje, karácsony és húsvét) ezentúl is megmarad, de feladatuk most már csak a következőkre szorítkozik. Az illető évharmadban tárgyalandó olvasmányok és készítendő dolgozatok kitűzése, a tanításban netalán előforduló hátramaradások bejelentése és megokolása s gondoskodás az akadályok elhárításáról. A módszeres értekezleten kívül augusztus hó 25—28-ika közt tartandó meg külön az úgynevezett alakuló értekezlet, melyben a tantárgyaknak a tanárok közti felosztása véglegesen állapítandó meg, s egyéb teendők beosztására vonatkozó határozatok lesznek meghozandók. Erről Nagyságodat azzal értesítem, hogy a tanmenetek a lehetőség szerint mielőbb, de legkésőbb egy fél év alatt elkészítendők, s hogy az évi módszeres értekezleteknek e rendeletemmel megsza n t Hirdetmény. A jelenleg érvényben álló, s az általános forgalomban lévő dohánygyártmányoknak és valódi havanna szivaroknak, nemkülönben a különlegességi dohány- és szivargyártmányoknak és végül a valódi havanna szivarkülönlegességeknek áljegyzékei folyó évi május hó 31-ével érvényen kívül helyeztetnek és azok helyett folyó évi június hó 1-től kezdve új árjegyzékek lépnek érvénybe. A régi és új árjegyzékek közötti változások a következők: 1. Újonnan forgalomba bocsáttatnak: 1. Az általános forgalomban lévő dohánygyártmányok és valódi havanna szivarok árjegyzékében: B. 10. t. a. Legfinomabb magyar 500 gr. 1 frt 65 kr. 100 »— » 35· B. 12. t. a. Finom magyar 500 » » 16 100 »— » 25» 20 grammos csomagocskákban 100 db— » 50· B. 13. t. a. Középfinom magyar 500 gr.— » 73 100 »— » 16· B. 14. t. a. Törökhatárvidéki (Románia és Bukovina felé) 25 grammos csomagocskákban 100 db 3 frt 60 kr. 1 »— » 04· B. 15. t. a. Hazai pipadohány 500 gr.— » 60» 100 ‹— » 13· 30 grammos csomagocskákban 100 db3 » 60· B. 17. t. a. Debreczeni pipadohány (Gácsország és Bukovina felé) 25 grammos csomagocskákban 100 »2 » 70» D. 11. t. a. Gr. R. betűs rövid virginiai 50 dbos kartonban 100 db 3 frt 15 krr 1 » — » 3*/a » D. 13. t. a. .T. betűs magyar szivar 100 » 1 » 80 » 1 » — »2 » D. 14. t. a. R. betűs rövid magyar szivar 100 » 1 » 35 » 1 » — » 1 */» » 2. A különlegességi árjegyzékben: B. 27. t. a. Szűzdohány 100 gr. — frt 30 kr. C. b. 8. t. a. Regalia Favorita 50 db nem kötegelt 5 » 50 » kötegelve 100 db 11 » 50 » kötegelt 4 » — »46 » D. 8. t. a. Ghiubek szivarka szopóka nélkül 25 dbos dobozkákban 1 nádszopókával 20 doboz vagy 500 » 15 » — » [1 dobozka — »60 » D. 9. t. a. Havana szivarka szopóka nélkül dohánylevél borítékkal 50 » 2 » — » 10 » — »43 » II. Megnevezésük megváltoztattatott a következő gyártmányoknak: 1. Az általános forgalomban lévő dohánygyártmányok árjegyzékében: A régi árjegyzék A 18. t. a. felvett közönséges pipadohány az uj árjegyzék B. 18. t. a. »Magyar« pipadohány. » »* B. 1. a. » Regalitas szivar az uj árjegyzék D. 1.1. a. AA. betű Regalitás. ‹ ›* B. 2. t. a. » A betű Trabuco szivar az uj árjegyzék D. 2. t. a. A betűs Trabucos. ‹ 2› B. 4. t. a. » BB. Havana Britanica szivar az uj árj. D. 3. t. a. BB. betűs Britanica. Kott uj módja már a jövő 1888/9. tanévben életbe fog lépni. Jelen rendeletemből minden tanintézete számára egy-egy példányt ide mellékelve megküldök. Kelt Budapesten, 1888. évi május hó 24-én. Trefort Ágoston, s. k. A földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister,folyó évi 22.788. sz. alatt, a következő rendeletet intézte Abauj-Tornavármegye közönségéhez. A tornai járás Szádelő község szőlőiben a phylloxera jelenléte konstatáltatván, a rovar elhurczolásának megakadályozása czéljából ezennel a következőket rendelem: 1. A nevezett község határa az 1888. évi február hó 19-én 4314. sz. alatt kelt rendelettel megállapított tornai zárlati csoporthoz csatoltatik. 2. A törvényhatóság területét érintő zárlati csoportokról vezetett jegyzékben, Szádelő község a tornai zárlati csoportba pótlólag bejegyzendő. 3. A szőlővessző, a szőlőtő, szóval a szőlőnövény bármely alkatrészeinek, továbbá használt duczok és szőlőkaróknak, szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak ki- és beviteli forgalma az illető phylloxera-lepett csoportba tartozó egyes községek között — az illető csoport határain belül — szabad. 4. A szőlővesszőnek a zárlati csoporton kívül eső községekkel való forgalmára nézve, a szőlővessző-szállitás szabályozása tárgyában 1887. évi január hó 11-én 69,171/1886. sz. alatt kiadott rendeletem határozmányai irányadók. A 3-ik pontban említett minden egyéb tárgynak a zár alá vett községből más, mint az ezen csoporthoz tartozó községek határába való kivitele továbbra is szigorúan tiltatik. 5. Az ezen zárlati csoportba tartozó, valamint a csoporttal szomszédos községek ezen intézkedésemről kihirdetés útján értesítendők, éspedig a szomszédos községek azzal, hogy a szőlőtulajdonosok egyúttal figyelmeztetendők, hogy a zárlat alá vett községben foglalkozó szőlőmunkásokat szőlőikben alkalmazni óvakodjanak, mivel ezek ruháikon, de főleg szerszámaikon a szabad szemmel nem igen látható rovart könnyen elhurczolhatják a még egészséges szőlőkbe is. 6. A jelen rendelet ellen vétők az 1883. évi XVII. t.-cz. értelmében az abban kiszabott büntetés alá esnek. Utasítom a törvényhatóságot, hogy a tett intézkedésről, nevezetesen a zárlat foganatosításáról ide azonnal jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1888. évi május hó 10-én. A minister helyett: Matlekovits, s. k. államtitkár.