Budapesti Közlöny, 1888. június (22. évfolyam, 128-151. szám)

1888-06-02 / 128. szám

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, I. évi 21.199. szám alatt a következő rendeletet intézte valamennyi tankerületi kir. főigazgatóhoz. Miután az 1883. évi XXX. törvényczikk közép­iskoláink ügyét szilárd alapra helyezte, s ezen ala­pon a középiskolai tanítás anyaga a következő években kibocsátott tantervek utján általánosság­ban, az 1887. évben életbe léptetett helyi tanter­vekkel pedig minden egyes tanintézetet illetőleg részletesen megállapittatott; miután továbbá az 1886. és 1887. évben kiadott reáliskolai és gym­­nasiumi tantervi utasítások a tanításban irányadó elvi szempontokat világosságba helyezték, s azon­felül az utasítások és helyi tantervek gyakorlati alkalmazására a tanári testületeknek egy évi idő engedtetett, tehát a tanításnak biztos irányokban és határozott czélok felé való tovább haladására az alapvetés összes feladatai összefüggő egymás­utánban megoldásukhoz és befejezésökhöz immár eljutottak: elérkezettnek látom az időt, hogy a módszeres értekezleteknek az 1877. évi 2752. szám alatt kelt rendelettel megállapított módja egysze­­rűsbittessék, — miért is a következőket rendelem: I. A tananyagnak eddig szokásban volt évhar­­madi kiszabása és módszeres részletezése s mind­ezeknek jegyzőkönyvbe vétele ezentúl elmarad. E helyett (minthogy a tanítás tervéhez általá­nosan kiadott utasítások minden egyes tanintézet speciális viszonyait nem vehették figyelembe) min­den tanári testület, tekintettel a helyi viszonyokra, saját eszközeire, különösen a használt tanköny­vekre is, a már megállapított helyi tanterv s az utasítások alapján iskolája számára állandó tan­menetet fog készíteni. A tanmenet osztályonként állapítandó meg. A tantárgy czíme, a heti óraszám és tankönyv meg­jelölése után a tananyag didaktikai egységet al­kotó részletei szerint sorolandó fel, és pedig az egyes részletek feldolgozására szükségelt időnek megjelölésével, főképen arra való tekintettel, hogy először a tananyag részletei arányosan és mérték­kel oszoljanak meg az egész tanévre, s az össze­torlódásoknak s a tanulók megterhelésének eleje vétessék, és másodszor, hogy a tartalmuknál fogva rokon tárgyak tanításában a kínálkozó vonatkozá­sok alkalmasan és összehangzóan hasznosíthatók legyenek, úgy, hogy minden tanár saját tanításá­ban a rokon szakok tananyagának egyes részleteire, mint már feldolgozottakra, eredményesen hivat­­kozhassék. A tananyag részleteinek minden didaktikai egy­sége után zárjelbe oda teendő tehát, hogy körül­belül hány hét fog rá fordittatni. Például a gym­­­­nasium I. osztálybeli földrajzi tananyagánál: »Az alföldek. A Duna és Dráva köze. A Dráva és Száva köze , a tengerpart. A felföldek. (8 hét).« A tan­anyagnak évharmadok szerint való beosztása az állandó tanmenetben azért nem szolgálhat irány­adóul, mert a második időszak záró pontja, a húsvét évenkint változik, s mert különben is czélszerű, hogy ne az idő szabja meg a részleteket, hanem a részletek szabják meg az időt. Szükséges továbbá minden osztály minden tantárgyának anyagában a nagyobb egészet képező részek után azonnal ki­tűzni az időt az öszszefoglaló ismétlésekre is, hogy az ismétlés az év több pontjára oszoljék meg s ne súlyosodjék egész összeségében az év végére. Ez a felosztás avval az előnynyel is jár, hogy az is­métlés a különböző tantárgyaknál, mert részleteik különbözők, más és más időre fog esni, s nem ter­heli meg évközben sem egyszerre a tanulót. Ily összefoglaló ismétlés például a gymnasium I. osz­tálybeli geographiai tananyagánál három lehetsé­ges. Az első Magyarország földrajzának bevégzése után (1 hét), a második Európa általános leírása után (1 hét), a harmadik Európa egyes országai­nak leírása után (2 hét). A tanmenet a lehető legtömörebben és legrövi­debben szövegezendő s oly methodikai megjegy­zések vagy kifejtések, melyek az utasításokban előfordulnak, nem ismétlendők. Az ily állandó tanmenet, miként neve is mu­tatja, állandóságra számít, de azért minden tanár­­testületnek jogában fog állani, minden év április havában, ha netalán az újabb tapasztalatok vagy új tankönyv behozatala módosítást igényelnének, a tanmenetet megigazítani. Meg kell azonban je­gyeznem, hogy a már megállapított tanmenetnek nem fontos okokból, különösen nem eléggé indo­kolható tankönyvcsere érdekében való megvál­toztatása vagy módosítása nem lesz megengedhető. Az állandó tanmenetek megbírálásával és elő­zetes jóváhagyásával, valamint a módosítások jó­váhagyásával is Nagyságodat bízom meg. Mind­a mellett fentartom magamnak, hogy a tankerülete középiskolái által kidolgozott, Nagyságod által előzetesen jóváhagyott és életbeléptetett tanmene­teket és módosításaikat felülvizsgálás és végleges jóváhagyás czéljából bekívánjam. II. Az évi módszeres értekezletek száma és ideje (szeptember eleje, karácsony és húsvét) ezen­túl is megmarad, de feladatuk most már csak a következőkre szorítkozik. Az illető évharmadban tárgyalandó olvasmányok és készítendő dolgoza­tok kitűzése, a tanításban netalán előforduló hát­ramaradások bejelentése és megokolása s gondos­kodás az akadályok elhárításáról. A módszeres értekezleten kívül augusztus hó 25—28-ika közt tartandó meg külön az úgyneve­zett alakuló értekezlet, melyben a tantárgyaknak a tanárok közti felosztása véglegesen állapítandó meg, s egyéb teendők beosztására vonatkozó ha­tározatok lesznek meghozandók. Erről Nagyságodat azzal értesítem, hogy a tan­menetek a lehetőség szerint mielőbb, de legkésőbb egy fél év alatt elkészítendők, s hogy az évi mód­szeres értekezleteknek e rendeletemmel megsza­­ n­ t Hirdetmény. A jelenleg érvényben álló, s az általános forgalomban lévő dohány­­gyártmányoknak és valódi havanna szivaroknak, nemkülönben a különleges­ségi dohány- és szivargyártmányoknak és végül a valódi havanna szivar­­különlegességeknek áljegyzékei folyó évi május hó 31-ével érvényen kívül helyeztetnek és azok helyett folyó évi június hó 1-től kezdve új árjegyzékek lépnek érvénybe. A régi és új árjegyzékek közötti változások a következők: 1. Újonnan forgalomba bocsáttatnak: 1. Az általános forgalomban lévő dohánygyártmányok és valódi havanna szivarok árjegyzékében: B. 10. t. a. Legfinomabb magyar 500 gr. 1 frt 65 kr. 100 »— » 35· B. 12. t. a. Finom magyar 500 »­ » 16 100 »— » 25» 20 grammos csomagocskákban 100 db— » 50· B. 13. t. a. Középfinom magyar 500 gr.— » 73 100 »— » 16· B. 14. t. a. Törökhatárvidéki (Románia és Buko­vina felé) 25 grammos csomagocskák­ban 100 db 3 frt 60 kr. 1 »— » 04· B. 15. t. a. Hazai pipadohány 500 gr.— » 60» 100 ‹— » 13· 30 grammos csomagocskákban 100 db3 » 60· B. 17. t. a. Debreczeni pipadohány (Gácsország és Bukovina felé) 25 grammos cso­magocskákban 100 »2 » 70» D. 11. t. a. Gr. R. betűs rövid virginiai 50 dbos kartonban 100 db 3 frt 15 krr 1 » — » 3*/a » D. 13. t. a. .T. betűs magyar szivar 100 » 1 » 80 » 1 » — »2 » D. 14. t. a. R. betűs rövid magyar szivar 100 » 1 » 35 » 1 » — » 1 */» » 2. A különlegességi árjegyzékben: B. 27. t. a. Szűzdohány 100 gr. — frt 30 kr. C. b. 8. t. a. Regalia Favorita 50 db nem kötegelt 5 » 50 » kötegelve 100 db 11 » 50 » kötegelt 4 » — »46 » D. 8. t. a. Ghiubek szivarka szopóka nélkül 25 dbos dobozkákban 1 nádszopókával 20 doboz vagy 500 » 15 » — » [1 dobozka — »60 » D. 9. t. a. Havana szivarka szopóka nélkül do­hánylevél borítékkal 50 » 2 » — » 10 » — »43 » II. Megnevezésük megváltoztattatott a következő gyártmányoknak: 1. Az általános forgalomban lévő dohánygyártmányok árjegyzékében: A régi árjegyzék A 18. t. a. felvett közönséges pipadohány az uj árjegyzék B. 18. t. a. »Magyar« pipadohány. » »* B. 1.­ a. » Regalitas szivar az uj árjegyzék D. 1.1. a. AA. betű Regalitás. ‹ ›* B. 2. t. a. » A betű Trabuco szivar az uj árjegyzék D. 2. t. a. A betűs Trabucos. ‹ 2› B. 4. t. a. » BB. Havana Britanica szivar az uj árj. D. 3. t. a. BB. betűs Britanica. Kott uj módja már a jövő 1888/9. tanévben életbe fog lépni. Jelen rendeletemből minden tanintézete számára egy-egy példányt ide mellékelve megküldök. Kelt Budapesten, 1888. évi május hó 24-én. Trefort Ágoston, s. k. A földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister,folyó évi 22.788. sz. alatt, a következő rendeletet intézte Abauj-Tornavármegye közön­ségéhez. A tornai járás Szádelő község szőlőiben a phylloxera jelenléte konstatáltatván, a rovar elhurczolásának megakadályozása czéljából ezen­nel a következőket rendelem: 1. A nevezett község határa az 1888. évi február hó 19-én 4314. sz. alatt kelt rendelettel meg­állapított tornai zárlati csoporthoz csatoltatik. 2. A törvényhatóság területét érintő zárlati cso­portokról vezetett jegyzékben, Szádelő község a tornai zárlati csoportba pótlólag bejegyzendő. 3. A szőlővessző, a szőlőtő, szóval a szőlőnö­vény bármely alkatrészeinek, továbbá használt du­­czok és szőlőkaróknak, szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak ki- és beviteli forgalma az illető phylloxera-lepett csoportba tartozó egyes községek között — az illető csoport határain be­lül — szabad. 4. A szőlővesszőnek a zárlati csoporton kívül eső községekkel való forgalmára nézve, a szőlő­­vessző-szállitás szabályozása tárgyában 1887. évi január hó 11-én 69,171/1886. sz. alatt kiadott ren­­deletem határozmányai irányadók. A 3-ik pontban említett minden egyéb tárgy­nak a zár alá vett községből más, mint az ezen cso­porthoz tartozó községek határába való kivitele továbbra is szigorúan tiltatik. 5. Az ezen zárlati csoportba tartozó, valamint a csoporttal szomszédos községek ezen intézkedé­semről kihirdetés útján értesítendők, és­pedig a szomszédos községek azzal, hogy a szőlőtulajdono­sok egyúttal figyelmeztetendők, hogy a zárlat alá vett községben foglalkozó szőlőmunkásokat szőlőikben alkalmazni óvakodjanak, mivel ezek ruháikon, de főleg szerszámaikon a szabad szem­mel nem igen látható rovart könnyen elhurczol­­hatják a még egészséges szőlőkbe is. 6. A jelen rendelet ellen vétők az 1883. évi XVII. t.-cz. értelmében az abban kiszabott büntetés alá esnek. Utasítom a törvényhatóságot, hogy a tett intéz­kedésről, nevezetesen a zárlat foganatosításáról ide azonnal jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1888. évi május hó 10-én. A minister helyett: Matlekovits, s. k. államtitkár.

Next