Budapesti Közlöny, 1888. november (22. évfolyam, 254-278. szám)

1888-11-21 / 270. szám

Budapest, 1888. 270. szám. Szerda, november 21 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, borz-utcza 7. szám I. emelet, S­­ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre..............................20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre.................................5­0 Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő “-be iktatandó hirdetések díjjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-8zóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. I. Orvosi jelentés. Izabella főherczegnő 5 cs. és kir. fensége, valamint az újszülött főherczegnő a körülmények­hez képest jól érzik magukat. Pozsony, 1888. november 18-án. Dr. Tauscher, s. k. II. Orvosi jelentés. Izabella főherczegnő ő cs. és kir. fenségének állapota tartósan kielégítő, az éjt meglehető­sen töltötte, s az újszülött főherczegnő teljesen jól érzi magát. Pozsony, 1888. november 19-én. Dr. Tauscher, s. k. , császári és Apostoli királyi Felsége, felső- és alsó-ruttkai Ruttkay János 4. sz. huszárezredbeli őrnagynak a kamarási méltóságot díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. A beregszászi kir. törvényszék: dr. Schlesinger Frigyes ügyvédet, a munkácsi kir. járásbíróság te­lekkönyvi hatósága mellé a német nyelvre nézve tolmácscsá nevezte ki. A szegzárdi kir. törvényszék elnöke, Mádly Béla végzett jogászt, a vezetése alatt álló kir. tör­vényszékhez díjas joggyakornokká nevezte ki. A szegedi kir. törvényszék elnöke, Nemes János szegedi kir.­ törvényszéki napidijas szolgát, a szen­tesi kir. járásbírósághoz szolgasegéddé nevezte ki. Szu­szkala Lajos ecseri illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevének « Mészáros»-ra kért átváltoztatása, I. évi 73.894. számú belügyminis­­teriumi rendelettel megengedtetett. Az „állategészségügy rendezéséről“ szóló 1888: VII. t.-czikknek végrehajtása iránt 40*000/888. sz. a. kiadott földmivelés-* ipar­és kereskedelemügyi ministeri rendelet. *) Óvintézkedések és eljárás. 153. §. A keleti marhavész gyökeres kiirtása czéljából esetleg szükségessé vált tömeges bunkó­zás iránt ezen ministérium határoz. 154. §. A vészes udvarok és vészes községek elzárására a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese az e részben fennálló szabályok értel­mében katonai karhatalmat vehet igénybe, melynek kérése előtt tüzetes számítást tesz az iránt, hogy a kitűzött czél elérésére hány katona szükséges ; gondoskodik továbbá arról, hogy a katonaság kivo­n) Lásd: lapunk 1. évi 265., 266., 267., 268. és 269. számú ta­nulása előtt annak ruházata s fegyverzete a törvény­­hatóság képviselőinek jelenlétében, a fennálló sza­bályok értelmében megbecsültessék s a katonaság bevonulása után ugyanazon eljárás foganatosittas­­sék, a becslési eljárásról pedig jegyzőkönyv vétes­sék föl. 155. §. A katonaságnak s általában az őrségnek az elzárás helyes keresztül vitele czéljából való föl­állítását a törvényhatóság első tisztviselőjének vagy helyettesének távol­léte esetén az I. fokú ha­tóság teljesíti. Az elzárolásnál a következő intézke­dések foganatositandók: a) azon udvar, melyben marhavészben beteg marha, vagy ilyenekkel érintkezett szarvasmarha, juh vagy kecske áll vagy állott, katonai őrök fölállí­tása által elzárandó s »marhavész« fölirattal meg­jelölendő s az őrök teendőik iránt kitanitandók ; b) az I. fokú­ hatóságnak, illetve képviselőjének engedélye nélkül csak a hivatásuk gyakorlatában eljáró hatósági s bírósági közegeket, lelkészeket, orvosokat és bábákat szabad az elzárt udvarba bebocsátani; c) az elzárt udvart elhagyó egyének, különösen lábbelijek alaposan megtisztítandók; d) az elzárt udvar lakosainak az udvart elhagyni vagy a többi községbeliekkel érintkezni, úgyszintén az elzárt udvarból bármely tárgyat kivinni szi­gorúan eltiltandó. 156. §. A marhavészben elhullott vagy leölt állatok hullái lófogatokkal a dögtérre szállítandók. A szállítás közben lecsepegett vér, elhullott trágya stb. az alatta levő földréteggel együtt azonnal föl­szedendő s a dögtérre viendő , marhavészben elhul­lott vagy leölt állatok hulláit az eltakarításukkal megbízott egyéneken kívül senkinek sem szabad megközelíteni, hullák fölrakása s elszállítása a dög­térre lehetőleg a vészes udvarbeli egyének által, ilyenek hiányában oly községbeliek által, a­kik marhával nem bírnak, eszközlendő. A dögtéren a hullák, a bőröknek többszörös keresztmetszésekkel hasznavehetetlenekké tétele után a dögvermekbe helyezendők, egy réteg oltat­lan mészszel befödendők és a verem, melybe a hul­ladékok, vér, befertőzött föld is behányandó, a verem ásásánál nyert földdel betöltendő, a fölület letaposandó s erre nagyobb kövek vagy tövises bokrok helyezendők. A dögtér őrizetére a marhavész tartamára külön őrt kell alkalmazni. 157. §. A vészbeteg és gyanús állatok leölését lehetőleg a dögtéren s mindazon intézkedések mel­lett kell végrehajtani, melyek az előző §-ban föl­soroltattak ; ilyen állatok bármely testrészének ér­tékesítése tilos. 158. §. A fertőzés gyanújában álló, de még tel­jesen egészségeseknek látszó állatokat a községben leendő fogyasztásra csak a törvényhatóság első tisztviselőjének engedélye mellett szabad levágni, de ilyen állatoknak csak húsa értékesíthető bizo­nyos, az engedélyben kitűzött határidő alatt, egyéb testrészeiket azonban oly módon, mint a hullákat, el kell takarítani. Nagyobb állományok lebunkózása esetén az egészségeseknek talált állatok húsának a községen kívül való értékesítését, a törvényhatóság első tisztviselőjének indokolt fölterjesztése alapján, a minister engedheti meg. Azon állatok bőreit, mely állatok húsának el­szállítása megengedtetett, azonnal fertőtleníteni kell s csak a vész megszűntnek nyilvánítása után szabad ilyen bőröket a községből elszállítani, eset­leg azonban azonnali feldolgozásra valamely gyárba vagy ipartelepre lófogatokon előbb is elszállít­hatók, de csak rendőri kísérettel és a rendeltetési hely hatóságának előleges értesítése mellett, hogy az a bőrök azonnali feldolgozását ellenőriztethesse. 159. A fertőzés gyanújában álló, nagyobb juh-, kecskenyájakat kisebb csoportok­ra osztva kell el­különíteni s mindegyik csoportnak külön ápolót rendelni. Ha valamely ily csoportban marhavész miatt megbetegedések fordulnak elő, az illető csapat állatai esetleg lebunkózhatók. 160. §: Kutyák, macskák és szárnyas házi álla­tok kóborlása a vészkerületben tilos; ily kó­borló állatok kiirtandók; úgyszintén a patkányok és házi nyulak kiirtására kiváló gondot kell fordí­tani a vészkerületben. 161. §. Fertőtlenitendők: A fertőzött istállók s egész belső berendezésük; a legelőkön, hol beteg állatok jártak, a trágya összegyüjtendő s megsemmisítendő. A fertőtlenítés foganatosításánál csak az illető vagy más fertőzött háznak vagy községnek oly lakosai alkalmazandók, kiknek marhájok nincsen. A marhavész megszűnése: 162. Marhavész vagy ennek gyanúja miatt el­zárt udvar, tanya, major stb. fölszabadítandó, mi­dőn ott már egy marhavészben beteg vagy gyanús állat sincsen, a fertőtlenítés teljesen befejeztetett s az I. fokú hatóság ezekről biztos meggyőződést szerzett. 163. §. Ha a marhavésztől lepett községben, vagy községekben az utolsó elhullási, leölési vagy felgyógyulási eset óta huszonegy nap elmúlt, a­nélkül, hogy újabb megbetegedési eset fölmerült volna, továbbá ha a fertőzött istállók, udvarok, helyek, esetleg legelők és tárgyak fertőtlenítése befejeztetett; végre ha az egész vészkerület marha­­állománya hatósági állatorvos által megvizsgáltat­ván, teljesen egészségesnek találtatott és a törvény­­hatóság első tisztviselője a két­ állami állatorvos közbejöttével magának mindennek megtörténtéről meggyőződést szerzett: a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese a marhavészt meg­szűntnek nyilvánítja és erről a ministériumhoz a marhavész alkalmából életbeléptetett intézkedések Lapunk mai számához egy ír «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next