Budapesti Közlöny, 1889. január (23. évfolyam, 1-28. szám)

1889-01-01 / 1. szám

folytathatja, ha az 5. §-ban előírt kellékeknek meg­felel s ezt a pénzügyigazgatóságnál 15 nap alatt igazolja. Özvegy nem létében, vagy ha az ezen jo­gával élni nem akarna, az üzlet a kiskorú gyerme­kek vagy unokák javára folytatható. Az engedély megvonása iránt a községi elöljá­róságnak, a közigazgatási vagy pénzügyi közegnek kezdeményezésére a pénzügyigazgatóság és a 3. §-ban megjelölt közigazgatási hatóság a 8. §-ban foglalt rendelkezések szerint egyetértőleg hoznak határozatot. Ha a határozatra nézve egyet nem értenek, vagy ha a határozatot az illető vagy a községi elöljáróság a kézhezvételtől számítandó 15 nap alatt felebbezi, a pénzügyminiszer a belügymi­­niszernek — Horvát-Szlavonországokban a bán­nak — meghallgatása mellett végérvényesen hatá­roz. A jogérvényes visszavonási határozat a köz­­igazgatási hatósággal s a­mennyben ez nem lenne egyszersmind az első fokú iparhatóság, ezzel is közlendő. A jelen törvény büntető határozatainak alkal­mazása esetében az engedély visszavonása iránt a pénzügyi hatóság a közigazgatási hatóság meg­hallgatása nélkül is határozhat, de határozatát ez esetben is tartozik közölni a 3. §-ban megjelölt közigazgatási hatósággal s a mennyiben ez nem egyszersmind az elsőfokú iparhatóság, eme) is. III. FEJEZET. A kimér­és és kis mértékben való eladás utáni szol­gáltatásokról. n. §. A kimérésre és kis mértékben való eladásra engedélylyel bírók állandó összegben megállapí­tandó évi italmérési illetéket s a kimért szeszes italok neméhez és mennyiségéhez mért italmérési adót tartoznak fizetni. A) Az italmérési illetékről 12. §. Az italmérési illeték meghatározásánál az üzle­tek terjedelmökhöz képest Budapesten öt, másutt ellenben három osztályba sorozhatók. Italmérési illeték fejében a szerint, a­mint üzle­tük Budapest fővárosában az 1., 2., 3., 4. vagy 5-ik, a többi községekben az 1., 2. vagy 3-ik osz­tályba soroztatik, minden évre fizetni tartoznak. I. a jelen törvény 4. §-ának 1. pontjában felso­rolt vállalkozók: 1. Budapest főváros területén 500, 300, 200, 100 vagy 50 frtot; 2. a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban, vagy oly községek­ben, melyek törvényhatóságnak vagy kir. törvény­széknek székhelyei, a­mennyiben népességük: a) 20,000 léleknél nagyobb, 100, 75 vagy 50 frtot; b) 10,000—20,000 lélekből áll, 75, 50, 40 frtot; c) 10,000 léleknél kisebb, 50, 40, 30 frtot; 3. más községekben, a­mennyiben népességük: a) 20,000 léleknél nagyobb, 50, 40, 30 frtot; b) 10,000—20,000 lélekből áll, 40, 30, 20 frtot; c) 10,000 léleknél kisebb, 30, 20, 10 frtot; II. a jelen törvény 4. §-ának 2. pontjában meg­határozott vállalkozók a megállapított tételeknek négy ötödét; III. a 4. §. 3. pontjában felsorolt vállalkozók a megállapított tételek három ötödét; IV. a 4. §. 4. pontjában felsorolták a megálla­pított tételek két ötödét; V. a 4. §. 5. pontjában felsorolt bortermelők a megállapított tételek egy ötödét. Azon borterme­lők, kik csak saját termésöket és az évnek csak ki­sebb részében árusítják el kis mértékben­ a meg­állapított tételek egy tizedét. Az évközben keletkező üzletek italmérési ille­téke az első naptári évre fennállásuk tartamának arányában állapítandó meg, az évközben megszűnő üzletek italmérési illetékének azon része pedig, mely a megszűnés idejéig esedékessé még nem vált, törlésbe hozandó. A vasutaknak állomáshelyein, a hajókon, nem­különben a katonai laktanyákban levő vendéglősök vagy markotányosok által fizetendő italmérési il­letéket a pénzügyminiszer az illetők üzleti viszo­nyainak figyelembevételével az előző pontokban meghatározott tételeken alul is megállapíthatja. 13. §. Azt, hogy az egyes adóköteles felek az előző 12. §-ban megállapított osztályok melyikébe sorolan­dók, egy, minden község részére alakítandó kivető bizottság határozza meg. A kivető bizottság áll a pénzügyi hatóság ki­küldöttének elnöklete alatt az illető község elöljá­róságának egy kiküldöttéből s a pénzügyi hatóság által oly községekben, melyekben az italméréssel foglalkozóknak ipartestületeik vagy ipartársula­taik vannak, az ezek által, másutt pedig a keres­kedelmi és iparkamarák által kijelölt egyének kö­zül meghívott egy szakértőből. 14. §. Az osztályba sorozás a 4. §. 1. pontjában , ille­tőleg a 12. §. 1. pontjában említett vállalatokra nézve ak­ként eszközlendő, hogy egy-egy évi italmé­rési illeték együttvéve községenként legalább is annyit tegyen, hogy minden ötszáz lélek után : 1. Budapest főváros területén 100 forint; 2. a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban, vagy oly községek­ben, melyek törvényhatóságnak vagy kir. törvény­székhelyei, a­mennyiben népességük: a) 20,000 léleknél nagyobb, 75 frt, b) 10,000-20,000 lélekből áll, 50 frt, c) 10,000 léleknél kisebb, 40 frt, 3. más községekben, a mennyiben népességrtik : a) 20,000 léleknél nagyobb, 40 frt, b) 10,000—20,000 lélekből áll, 30 frt, c) 10,000 léleknél kisebb, 20 frt fizettessék éven­ként italmérési illeték fejében. Ha valamely községben a 4. §. 1. pontjában em­lített vállalatok száma oly csekély, hogy az ital­mérési illetéknek egy-egy községre nézve meghatá­rozandó minimális összege nem lenne elérhető, az egyes vállalatok italmérési illetéke, a 12. §-ban meghatározott tételek megfelelő felemelése útján állapítandó meg; ellenben, ha valamely községben a 4. §. 1. pontjában említett vállalatok száma oly nagy, hogy a 12. §-ban meghatározott tételek al­kalmazása mellett az italmérési illeték együttvéve többet tesz a községre nézve a fennebb megállapí­tott határozmányok szerint kivethető tételek évi összegének másfélszeresénél, a tételek leszállítan­­dók mindaddig, míg valamely községben a kiméré­sek számának szabályozása a 8. §. szerint keresztül nem vizetik. Midőn azonban valamely községben a kimérések számának szabályozása a 8. §. szerint keresztül vitetett, a 12. §-ban megállapított tételek az illető községre nézve többé le nem szállíthatók. Az évközben keletkező üzletek (4. §. 1. pont) után az italmérési illeték az első naptári évre az üzlet terjedelméhez képest állapítandó meg s az illető többi üzletek illetékére befolyással nincsen. Oly községek, melyek népessége 500 léleknél kisebb, úgy tekintetnek, mintha népességük 500 lélekből állana. Ha valamely község népességének száma 500-zal maradék nélkül nem osztható, a 100-at meghaladó maradék teljes 500-nak vetetik, kisebb maradék ellenben elejtetik. Valamely község (beszedési kör) népességének meghatározásánál mérvadó az utolsó népszámlálás eredménye. A 4. §. 2—5. pontja alatt felsorolt vállalatok által a 12. §. II—V. pontjai szerint fizetendő ital­mérési illetékek kizárólag az egyes vállalatok ter­jedelméhez képest állapítandók meg. 15. §. Az italmérési illeték három évről három évre terjedő időszakonként vettetik ki, az időközben ki­adott engedélyek után pedig a három évi időszak­ból még hátralevő idő tartamára az üzlet minősé­gének és terjedelmének figyelembevételével más hasonló üzletekhez viszonyítva a pénzügyigazgató­ság által állapíttatik meg. Az italmérési illeték megállapított összegéről fizetési ív állíttatik ki és kézbesíttetik az illeték fizetésére kötelezettnek. A kivető bizottság által s az időközben a pénz­ügyigazgatóság által megállapított illeték ellen birtokon kívül 8 nap alatt a pénzügyigazgatóság székhelyén alakítandó felszólamlási bizottsághoz s ennek eltérő határozata esetében a határozat véte­létől számítandó 8 nap alatt harmad és utolsó fok­ban a pénzügyministerhez van felebbezésnek helye. A pénzügyigazgatóság székhelyén alakítandó felszólamlási bizottság a pénzügyigazgatóból, vagy helyetteséből, mint elnökből s két szakértőből áll, kiket a belügyminiszer — Horvát-Szlavonországok­ban illetve a bán — által kijelölt szakértők sorá­ból esetről-esetre a pénzügyigazgatóság hív meg. 16. §. A jogérvényesen megállapított illeték arra az üzletre bír érvénynyel, melyre a megállapítás tör­tént s a három évi kivetési időszakon belül válto­zás alá csak az esetben vonható, ha az üzletnek a jelen törvény 12. §-a szerint meghatározott jellege változik, vagy pedig más helyiségbe tétetik át. Ez a 7. §. szerint a pénzügy­igazgatóság tudomá­sára hozandó változások esetén, a pénzügyigazga­tóság az engedélyt a változásnak megfelelőleg ki­igazítja s a­mennyiben annak szüksége forog fenn, az előző §-ok értelmében az italmérési illeték megfelelő újabb megállapítása iránt is intézkedik. (Folytatjuk.) A Honvédelmi magyar miniszerem elő­terjesztésére, Szubonits Antal osztálytaná­csosnak, hosszas és dicséretes szolgálataiért, továbbá Biró Pál osztálytanácsosnak, ezen ministérium elnöki osztálya vezetőjének, e minőségbeli teljesített kitűnő szolgálatai által szerzett kiváló érdemeiért, mindkettő­nek a ministeri tanácsosi czmm­ét, Láner Gyula ministeri titkárnak, buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül, az osztály­­tanácsosi czimet dijmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1888. deczember hó 29-én. Ferencz József, s. k. B. Fejérváry Géza, s. k.­­ császári és Apostoli királyi Felsége, 1888. évi deczember hó 26-án kelt legf. kéziratával: dr. Badeni Kázmér gróf, gácsországi helytartónak, gróf Kinsky Frigyes Károly csehországi földbir­tokosnak, és dr. Lehmayer Károly bárónak, a köz­­igazgatási bíróság tanácselnökének, a titkos taná­csosi méltóságot díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, 1888. évi deczember hó 16-án kelt legf. elhatározásával legk. megengedni méltóztatott, hogy herczeg Wrede Miklós cs. és kir. követ a württembergi királyi Frigyes-rend, a bádeni nagyherczegi orosz­lán-rend és a hesseni nagyherczegi Fülöp-érdem­­rend nagykeresztjét, továbbá gróf Koziebrodzki Lipót cs. és kir. követségi titkár a dán királyi Danebrog-rend lovagkeresztjét — elfogadhassák és viselhessék. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, 1888. évi deczember hó 16-án kelt legf. elhatározá­sával legk. megengedni méltóztatott, hogy báró Riegeleben Miksa udvari és ministeri titkár a cs. és kir. közös külügyministeriumban, az olasz kirá­lyi Móricz- és Lázár-rend tisztikeresztjét, az ottomán császári Osmanjé-rend IV. osztályát és a dán királyi Danebrog-rend lovagkeresztjét,­­ továbbá nagyrákói Rakovszky Béla cs. és kir. alconsul, a khedive ő fensége által neki adomá­nyozott Osmanjé-rend IV. osztályát — elfogad­hassák és viselhessék. Ő császári és Apostoli királyi Felsége: herczeg Hohenlohe- Schillings/f­r­st Fill­ dp alsó-ausztriai helytartósági fogalmazó-gyakornoknak és 6. sz. dragonyos-ezredbeli tart. hadnagynak, — gróf Coudenhove Károly segédfogalmazónak a mosztári kerületi hatóságnál és 27. sz. tab. vadász-zászlóaljbeli tart. hadnagynak, — gróf Herberstein Miksa 6. sz. dragonyos-ezredbeli hadnagynak,— gr. Herberstein Albert morva fialytartósági fogalm­azó-gyakornok­­nak és 2. sz. dragonyos-ezredbeli tart. hadnagy­nak,— végül: héthelyi gróf Hunyady Károly 9. sz. huszárezredbeli hadnagynak — a kamarási méltóságot díjmentesen legk. adományozni mél­­tóztatott.

Next