Budapesti Közlöny, 1889. január (23. évfolyam, 1-28. szám)
1889-01-01 / 1. szám
folytathatja, ha az 5. §-ban előírt kellékeknek megfelel s ezt a pénzügyigazgatóságnál 15 nap alatt igazolja. Özvegy nem létében, vagy ha az ezen jogával élni nem akarna, az üzlet a kiskorú gyermekek vagy unokák javára folytatható. Az engedély megvonása iránt a községi elöljáróságnak, a közigazgatási vagy pénzügyi közegnek kezdeményezésére a pénzügyigazgatóság és a 3. §-ban megjelölt közigazgatási hatóság a 8. §-ban foglalt rendelkezések szerint egyetértőleg hoznak határozatot. Ha a határozatra nézve egyet nem értenek, vagy ha a határozatot az illető vagy a községi elöljáróság a kézhezvételtől számítandó 15 nap alatt felebbezi, a pénzügyminiszer a belügyminiszernek — Horvát-Szlavonországokban a bánnak — meghallgatása mellett végérvényesen határoz. A jogérvényes visszavonási határozat a közigazgatási hatósággal s amennyben ez nem lenne egyszersmind az első fokú iparhatóság, ezzel is közlendő. A jelen törvény büntető határozatainak alkalmazása esetében az engedély visszavonása iránt a pénzügyi hatóság a közigazgatási hatóság meghallgatása nélkül is határozhat, de határozatát ez esetben is tartozik közölni a 3. §-ban megjelölt közigazgatási hatósággal s a mennyiben ez nem egyszersmind az elsőfokú iparhatóság, eme) is. III. FEJEZET. A kimérés és kis mértékben való eladás utáni szolgáltatásokról. n. §. A kimérésre és kis mértékben való eladásra engedélylyel bírók állandó összegben megállapítandó évi italmérési illetéket s a kimért szeszes italok neméhez és mennyiségéhez mért italmérési adót tartoznak fizetni. A) Az italmérési illetékről 12. §. Az italmérési illeték meghatározásánál az üzletek terjedelmökhöz képest Budapesten öt, másutt ellenben három osztályba sorozhatók. Italmérési illeték fejében a szerint, amint üzletük Budapest fővárosában az 1., 2., 3., 4. vagy 5-ik, a többi községekben az 1., 2. vagy 3-ik osztályba soroztatik, minden évre fizetni tartoznak. I. a jelen törvény 4. §-ának 1. pontjában felsorolt vállalkozók: 1. Budapest főváros területén 500, 300, 200, 100 vagy 50 frtot; 2. a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban, vagy oly községekben, melyek törvényhatóságnak vagy kir. törvényszéknek székhelyei, amennyiben népességük: a) 20,000 léleknél nagyobb, 100, 75 vagy 50 frtot; b) 10,000—20,000 lélekből áll, 75, 50, 40 frtot; c) 10,000 léleknél kisebb, 50, 40, 30 frtot; 3. más községekben, amennyiben népességük: a) 20,000 léleknél nagyobb, 50, 40, 30 frtot; b) 10,000—20,000 lélekből áll, 40, 30, 20 frtot; c) 10,000 léleknél kisebb, 30, 20, 10 frtot; II. a jelen törvény 4. §-ának 2. pontjában meghatározott vállalkozók a megállapított tételeknek négy ötödét; III. a 4. §. 3. pontjában felsorolt vállalkozók a megállapított tételek három ötödét; IV. a 4. §. 4. pontjában felsorolták a megállapított tételek két ötödét; V. a 4. §. 5. pontjában felsorolt bortermelők a megállapított tételek egy ötödét. Azon bortermelők, kik csak saját termésöket és az évnek csak kisebb részében árusítják el kis mértékben a megállapított tételek egy tizedét. Az évközben keletkező üzletek italmérési illetéke az első naptári évre fennállásuk tartamának arányában állapítandó meg, az évközben megszűnő üzletek italmérési illetékének azon része pedig, mely a megszűnés idejéig esedékessé még nem vált, törlésbe hozandó. A vasutaknak állomáshelyein, a hajókon, nemkülönben a katonai laktanyákban levő vendéglősök vagy markotányosok által fizetendő italmérési illetéket a pénzügyminiszer az illetők üzleti viszonyainak figyelembevételével az előző pontokban meghatározott tételeken alul is megállapíthatja. 13. §. Azt, hogy az egyes adóköteles felek az előző 12. §-ban megállapított osztályok melyikébe sorolandók, egy, minden község részére alakítandó kivető bizottság határozza meg. A kivető bizottság áll a pénzügyi hatóság kiküldöttének elnöklete alatt az illető község elöljáróságának egy kiküldöttéből s a pénzügyi hatóság által oly községekben, melyekben az italméréssel foglalkozóknak ipartestületeik vagy ipartársulataik vannak, az ezek által, másutt pedig a kereskedelmi és iparkamarák által kijelölt egyének közül meghívott egy szakértőből. 14. §. Az osztályba sorozás a 4. §. 1. pontjában , illetőleg a 12. §. 1. pontjában említett vállalatokra nézve akként eszközlendő, hogy egy-egy évi italmérési illeték együttvéve községenként legalább is annyit tegyen, hogy minden ötszáz lélek után : 1. Budapest főváros területén 100 forint; 2. a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban, vagy oly községekben, melyek törvényhatóságnak vagy kir. törvényszékhelyei, amennyiben népességük: a) 20,000 léleknél nagyobb, 75 frt, b) 10,000-20,000 lélekből áll, 50 frt, c) 10,000 léleknél kisebb, 40 frt, 3. más községekben, a mennyiben népességrtik : a) 20,000 léleknél nagyobb, 40 frt, b) 10,000—20,000 lélekből áll, 30 frt, c) 10,000 léleknél kisebb, 20 frt fizettessék évenként italmérési illeték fejében. Ha valamely községben a 4. §. 1. pontjában említett vállalatok száma oly csekély, hogy az italmérési illetéknek egy-egy községre nézve meghatározandó minimális összege nem lenne elérhető, az egyes vállalatok italmérési illetéke, a 12. §-ban meghatározott tételek megfelelő felemelése útján állapítandó meg; ellenben, ha valamely községben a 4. §. 1. pontjában említett vállalatok száma oly nagy, hogy a 12. §-ban meghatározott tételek alkalmazása mellett az italmérési illeték együttvéve többet tesz a községre nézve a fennebb megállapított határozmányok szerint kivethető tételek évi összegének másfélszeresénél, a tételek leszállítandók mindaddig, míg valamely községben a kimérések számának szabályozása a 8. §. szerint keresztül nem vizetik. Midőn azonban valamely községben a kimérések számának szabályozása a 8. §. szerint keresztül vitetett, a 12. §-ban megállapított tételek az illető községre nézve többé le nem szállíthatók. Az évközben keletkező üzletek (4. §. 1. pont) után az italmérési illeték az első naptári évre az üzlet terjedelméhez képest állapítandó meg s az illető többi üzletek illetékére befolyással nincsen. Oly községek, melyek népessége 500 léleknél kisebb, úgy tekintetnek, mintha népességük 500 lélekből állana. Ha valamely község népességének száma 500-zal maradék nélkül nem osztható, a 100-at meghaladó maradék teljes 500-nak vetetik, kisebb maradék ellenben elejtetik. Valamely község (beszedési kör) népességének meghatározásánál mérvadó az utolsó népszámlálás eredménye. A 4. §. 2—5. pontja alatt felsorolt vállalatok által a 12. §. II—V. pontjai szerint fizetendő italmérési illetékek kizárólag az egyes vállalatok terjedelméhez képest állapítandók meg. 15. §. Az italmérési illeték három évről három évre terjedő időszakonként vettetik ki, az időközben kiadott engedélyek után pedig a három évi időszakból még hátralevő idő tartamára az üzlet minőségének és terjedelmének figyelembevételével más hasonló üzletekhez viszonyítva a pénzügyigazgatóság által állapíttatik meg. Az italmérési illeték megállapított összegéről fizetési ív állíttatik ki és kézbesíttetik az illeték fizetésére kötelezettnek. A kivető bizottság által s az időközben a pénzügyigazgatóság által megállapított illeték ellen birtokon kívül 8 nap alatt a pénzügyigazgatóság székhelyén alakítandó felszólamlási bizottsághoz s ennek eltérő határozata esetében a határozat vételétől számítandó 8 nap alatt harmad és utolsó fokban a pénzügyministerhez van felebbezésnek helye. A pénzügyigazgatóság székhelyén alakítandó felszólamlási bizottság a pénzügyigazgatóból, vagy helyetteséből, mint elnökből s két szakértőből áll, kiket a belügyminiszer — Horvát-Szlavonországokban illetve a bán — által kijelölt szakértők sorából esetről-esetre a pénzügyigazgatóság hív meg. 16. §. A jogérvényesen megállapított illeték arra az üzletre bír érvénynyel, melyre a megállapítás történt s a három évi kivetési időszakon belül változás alá csak az esetben vonható, ha az üzletnek a jelen törvény 12. §-a szerint meghatározott jellege változik, vagy pedig más helyiségbe tétetik át. Ez a 7. §. szerint a pénzügyigazgatóság tudomására hozandó változások esetén, a pénzügyigazgatóság az engedélyt a változásnak megfelelőleg kiigazítja s amennyiben annak szüksége forog fenn, az előző §-ok értelmében az italmérési illeték megfelelő újabb megállapítása iránt is intézkedik. (Folytatjuk.) A Honvédelmi magyar miniszerem előterjesztésére, Szubonits Antal osztálytanácsosnak, hosszas és dicséretes szolgálataiért, továbbá Biró Pál osztálytanácsosnak, ezen ministérium elnöki osztálya vezetőjének, e minőségbeli teljesített kitűnő szolgálatai által szerzett kiváló érdemeiért, mindkettőnek a ministeri tanácsosi czmmét, Láner Gyula ministeri titkárnak, buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül, az osztálytanácsosi czimet dijmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1888. deczember hó 29-én. Ferencz József, s. k. B. Fejérváry Géza, s. k. császári és Apostoli királyi Felsége, 1888. évi deczember hó 26-án kelt legf. kéziratával: dr. Badeni Kázmér gróf, gácsországi helytartónak, gróf Kinsky Frigyes Károly csehországi földbirtokosnak, és dr. Lehmayer Károly bárónak, a közigazgatási bíróság tanácselnökének, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, 1888. évi deczember hó 16-án kelt legf. elhatározásával legk. megengedni méltóztatott, hogy herczeg Wrede Miklós cs. és kir. követ a württembergi királyi Frigyes-rend, a bádeni nagyherczegi oroszlán-rend és a hesseni nagyherczegi Fülöp-érdemrend nagykeresztjét, továbbá gróf Koziebrodzki Lipót cs. és kir. követségi titkár a dán királyi Danebrog-rend lovagkeresztjét — elfogadhassák és viselhessék. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, 1888. évi deczember hó 16-án kelt legf. elhatározásával legk. megengedni méltóztatott, hogy báró Riegeleben Miksa udvari és ministeri titkár a cs. és kir. közös külügyministeriumban, az olasz királyi Móricz- és Lázár-rend tisztikeresztjét, az ottomán császári Osmanjé-rend IV. osztályát és a dán királyi Danebrog-rend lovagkeresztjét, továbbá nagyrákói Rakovszky Béla cs. és kir. alconsul, a khedive ő fensége által neki adományozott Osmanjé-rend IV. osztályát — elfogadhassák és viselhessék. Ő császári és Apostoli királyi Felsége: herczeg Hohenlohe- Schillings/frst Fill dp alsó-ausztriai helytartósági fogalmazó-gyakornoknak és 6. sz. dragonyos-ezredbeli tart. hadnagynak, — gróf Coudenhove Károly segédfogalmazónak a mosztári kerületi hatóságnál és 27. sz. tab. vadász-zászlóaljbeli tart. hadnagynak, — gróf Herberstein Miksa 6. sz. dragonyos-ezredbeli hadnagynak,— gr. Herberstein Albert morva fialytartósági fogalmazó-gyakornoknak és 2. sz. dragonyos-ezredbeli tart. hadnagynak,— végül: héthelyi gróf Hunyady Károly 9. sz. huszárezredbeli hadnagynak — a kamarási méltóságot díjmentesen legk. adományozni méltóztatott.