Budapesti Közlöny, 1889. február (23. évfolyam, 29-51. szám)

1889-02-01 / 29. szám

Budapest, 1889. 29. szám. Péntek, február 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZPUKKSZTÓSKUI IRODA : XV. kerület, Lorz-utcza 7. szám I. emelet, 5. ajtó. Kiadó-hivatal : Fcrencziektere, Athenaenm-épiUet. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, zagy helyben házhoz tun'd zz: Egész évre................................20 írt Félévre ...................................10 » N egyedévre................................5 » E tty teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előle gesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—-300-szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bólyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kórt lappéldányok ára 30 krajezárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábo9 petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Az ő cs. és kir. fensége Rudolf főherczeg trónörökös elhunyténak lesújtó eseményé­ről általunk tegnap közölt adatok, a magas elhunyt legközelebbi környezetének a vég­zetterhes esemény kábító benyomása alatt szerzett első észleleteire voltak alapitva. A környezet, miután a hálószoba ajtaja feltö­retett, ő cs. és kir. fenségét ágyában élettelenül találta, s ezen első benyomásra támaszkodtak aztán a Bécsbe érkezett jelentések, valamint az a föltevés is, hogy a halált szivszélhüdés okozta. A jelen voltak stli’gős táviratban kéret­ték Meyerlingbe dr. Widerhofer udvari tanácsost, ki ennek következtében a legkö­zelebbi vonattal azonnal oda sietett. A haladéktalanul megejtett vizsgálat alkalmával dr. Widerhofer megállapította, hogy a boldogoknak fején egy meglehe­tősen nagy seb van, a koponyafalak és koponyacsontok nagyobb kiterjedésű levá­lásával, melynek rögtöni halált kellett előidéznie, s a mely lő-sebnek ismertetett fel. Az ágy mellett, a ,obb kéznek közvet­len közelében megtalálták a kilőtt revol­vert, s a fegyver helyzete semmi kétséget sem hagyott fenn arra nézve, hogy a halál önkezűleg okoztatott. Az a körülmény, hogy ő cs. és kir. fen­ségének szolgaszemélyzete a melléképüle­tekben volt elhelyezve, és hogy a boldo­gult mellé beosztott szolga a vadászat megrendelése végett ő fensége parancsára a házat rövid időre elhagyta volt: érthe- tővé teszi, hogy a lövés dumnását senki sem hallotta meg. A haladéktalanul Meyerlingbe kiküldött, s a fennálló szabályok szerint megalakí­tott bizottságnak feladatát képezte, a tényállást és a mellékkörülményeket jegy­zőkönyvbe venni. El nem hallgathatjuk, hogy ő cs. és kir. fensége közvetlen környezetéből többen az utolsó hetekben a beteges idegizgatottság­nak gyakori tüneteit észlelték rajta, úgy, hogy azon nézethez kell ragaszkodni, hogy e borzasztó esemény pillanatnyi elmezavar­nak volt kifolyása. Ezenkívül megemlít­hető az is, hogy ő cs. és kir. fensége egy idő óta gyakran panaszkodott főfájásról, melyet ő maga annak tulajdonított, hogy múlt císzszel lovával elbukott; ez a baleset azonban, ő cs. és kir. fenségének határozott parancsára, annak idején titokban tartatott. Fenséges Lipót Ferdinánd és fenséges Ferencz Sahator főherczeg urak, mint a magyar főrendi­háznak örökös jogú tagjai, a főrendiháznak f. évi január hó 18-án tartott ülésében a főrendek jegyzékébe beiktattatván : a nevezett főherczeg urak ezen fölvétele, az 1885. évi YIÍ. t.-czikk alapján újonnan szervezett főrendiház ezidőszeriuti tagjairól készített és a «Budapesti Közlöny» 1887- évi október hó 25-én kiadott 243. számában közölt jegyzéknek kiegészítéséül, ezennel közzété- tetik. Megengedem, hogy az ezen előterjesztés­ben megnevezett fenséges főherczeg urak, mint a magyar főrendiház örökös jogon tagjai, a szokásos szövegben kiállítandó s aláírásom alá terjesztendő királyi levelek által a magyar főrendiházba meghivas­sanak. Kelt Bécsben, 1888. deczember hó 4-én. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Ö császári és Apostoli királyi Felsége legk. méltóztatott: Henrik porosz herczeg ő kir. fenségét — sor­haj ó-kapitánynyá kinevezni; bründelsbergi Czedik Ármin ellentengernagy­nak a trieszti tengerkerületi parancsnoksághoz való beosztását megparancsolni; Heime Armin sorhajó-kapitánynak betegsége miatt matrózkar-parancsnoki állásától való föl- mentését elrendelni, és helyébe Heinz Gyula sorhajó-kapitányt matrózkar-pa- rancsBokká kinevezni; Brilka Urban 48. sz. gy.-ezredbeli alezredesnek a jól megérdemelt nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelni és neki ezen alkalomból a czimz. ezredesi jelleget díjmentesen adományozni; Schön János 9. sz. dragonyos-ezredbeli őrnagy­nak, a felülvizsgálat következtében «jelenleg szol­gálatképtelen» gyanánt, várakozási illetékkel, egy év tartamára leendő szabadságolását elrendelni; herczeg Liechtenstein Alf réd 9. sz. huszár-ez- redbeli tart. 1. oszt. századosnak a czimz. őrnagyi jelleget — jelenlegi szóig, viszonyában való meg­hagyás mellett — díjmentesen adományozni; Schmid József kát. nyugdíjasnak az általa előbb viselt nyug. 1. oszt. századosi rangot legfelső ke­gyelemből újra adományozni; Freygang Ede számvizsgálónak a cseh északi vaspályánál, a cs. és kir. hadseregben általa előbb viselt hadnagyi rangot szolgálaton kívüli viszony­ban, legfelső kegyelemből újra adományozni; továbbá kinevezni: tart. hadnagyokká: a gyalogságnál: a következő tart. badapródokat (tiszthelyet­teseket) : Müller Zsigmondot, az 56. sz. gy.-ezredben; Urhanski Gyulát, az 57. sz. gy.-ezredben; Ponec Károlyt, az 55. sz. gy.-ezredben; Kemény Gyulát, a 86. sz. gy.-ezredben ; Lewitus Adolfot, a 102. sz. gy.-ezredben; Martynowicz Józsefet, az 57. sz. gy.-ezred" ben, és Fischer Henriket, a 90. sz. gy.-ezredben ; a lovasságnál •’ a következő tart. hadapródokat (tiszthelyet­teseket) : Michail ovit s Kornélt, a 4. sz. huszár-ezredben ; gróf Potocki Adámot, az 1. sz. dzsidás-ezred- ben, és gróf Andlau Huhertet, a 4. sz. dragonyos ez­redben ; azután : gleichenheimi lovag Kisbek Péter nyug. ezre­des-hadbírónak — legfelső kegyelemből és kivétele­sen — a czimz. tábornok-hadbírói jelleget díjmen­tesen adományozni; vidpoljei dr. Magyarevich István 1. oszt. főtörzs­orvosnak, a 13. hadtest egészségügyi főnökének nyugalomba helyezését elrendelni; dr. Sock Józsefi, oszt. főtörzsorvosnak, a szeraje- vói 25. sz. helyőrségi kórháznál, a felülvizsgálat eredményéhez képest »rokkant és mindennemű népfölkelési szolgálatra alkalmatlan« gyanánt való nyugalmazását elrendelni; továbbá kinevezni: tart. főorvosokká: a következő tart. segédorvosokat: dr. Videucich Jenőt, a trieszti 9. sz. helyőrségi kórháznál, és dr. Langer Henriket, a laibachi 8. sz. helyőrségi kórháznál, — jelenlegi beosztásukban való meg­hagyással ; a következő tart. segédorvos-helyetteseket: dr. Resch Tamást, a linczi 4. sz. helyőrségi kór­háztól — a 18. sz. tábori vadász-zászlóaljhoz, és dr. Urhauer Frigyest, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháztól — a 2. sz. hadmérnök-ezredhez. (Folytatjuk.) Lapunk mai számához egy ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents