Budapesti Közlöny, 1889. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1889-05-01 / 102. szám

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: dr. Reiser György szatmári kir. főgymnasiumi róm. kath. rendes hittanárt, jelen állásában végleg megerősítette. A m. kir. igazságügyminister: Auguszt Lajos komáromi kir. alügyészt a soproni kir. ügyészség­hez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister: aljegyzővé a bu­dapesti kir. törvényszékhez: Uhrin Imre ottani joggyakornokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer : telekkönyvveze­tővé a nagyszőllősi kir. járásbírósághoz : Hézser Sándor beregszászi kir. törvényszéki segédtelek­­könyvvezetőt nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister : Írnokká az iglói kir. járásbírósághoz , Mazalán Pál liptószentmik­­lósi kir. járásbirósági bijnokot nevezte ki. Hirdetmény. A m. kir. pénzügyminister az 1888. évi XXXII. t.-czikk értelmében ezennel felmondja a még eddig ki nem sorsolt összes 5°/0-ás magyar földteher­­mentesitési kötelezvényeket, beleértve az erdélyi és temesi földtehermentesitési adósságot is, és pe­dig a magyarországi és temesi földtehermentesitési kötelezvényeket f. évi november hó 1-én, az erdé­lyieket 1890. évi január hó 1-én leendő vissza­fizetésre. A visszafizetés minden levonás nélkül 100 frt p. p. névértékért 105 p. é. írttal történik. Az ezennel felmondott magyarországi és temesi földtehermentesitési kötelezvények kamatozása 1889. évi november hó 1-ével, az erdélyieké 1890. évi január hó 1-ével megszűnik. A felmondott kötvények tőkeértéke ugyanazon helyeken fizettetik vissza, a­melyeken a földteher­mentesitési adósság kisorsolt kötelezvényei eddig beváltattak, és azonkívül Budapesten , a Magyar Általános Hitelbanknál, Bécsben, a cs. kir. szab. osztrák kereskedelmi és iparhitelintézetnél, a cs. kir. szab. ál­talános osztrák földhitelintézetnél, és S. M. von Rothschild bankháznál; Berlinben : a Disconto Gesellschaft igazgatósá­gánál, és S. Bleichröder bankháznál; M. m. Frankfurtban: M. A. von Rothschild & Se. bankháznál. Az általam felhatalmazott bankintézeteknek és bankházaknak fentartatik a jog, a kötvénybirtoko­sokat a felmondott kötvényeknek mérsékeltebb kamatozású kötvényekre leendő kicserélésével megkínálni. Kelt Budapesten, 1889. évi április hó 30-án. Wekerle, s. k. Hirdetmény. Az 1889. évi 41/2°/0-os m. állami vasúti arany­­kölcsönkötvényekről mindeddig csak ideiglenes el­­ismervények lévén forgalomban, ezen kötvények első kisorsolása egyelőre még nem tartható. Minthogy azonban az ideiglenes elismervények végleges kötvényekkel közelebb fognak kicserél­tetni — a kötvénybirtokosok érdekeinek megóvása szempontjából — s. évi november hó 1-én, mint a legközelebbi sorsolási határnapon, a szóban levő kölcsön kötvényeiből kettős sorsolás fog megejtetni. Kelt Budapesten, 1889. évi április hó 30-án. A m. kir. pénzügyministérium.­ ­ A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. mi­nister,­. évi 18.196. szám alatt, a következő rendeletet bocsátotta ki: az egyéni név nél­küli czimre szóló postaküldemények és táv­iratok kézbesítése tárgyában. Megtörtént, hogy egyéni nevet nem tartalmazó 8 be nem jegyzett c­ég czímére érkezett postai küldemények, illetve táviratok átvételére több egyén támasztott igényt. Az ily esetekből származható nehézségek és esetleg perlekedések megelőzése czéljából, egyfelől a postát és távírdát igénybe vevő közönség, más­felől a kincstár felelősségének szabatos megállapí­tása érdekében, a következőket rendelem : 1. A fennálló szabályok szerint (1. «Postai Tari­fák» 4. §. és «Távirdai szabályok» 8. §.) a «poste restante» czimzett nem ajánlott levélpostai küldeményeken kívül, melyek valamely jegy alatti (chiffre) czimmel is elfogadtatnak postai szállí­tásra,­­ minden egyéb postai küldeményt, illetve táviratot általában olyképen czimezve kell föladni, hogy a czimzett személye iránt kétség ne támad­hasson. 2. Minthogy azonban a levelező közönség viszo­nyai és igényei és ennek kapcsán a czimek kielégítő voltát megállapító körülmények oly sokfélék, hogy azokat a felvevő hivatalok nem ismerhetik, a forga­lom hátráltatása nélkül oly küldemények fölvéte­lét sem lehet elküldeni, melyeknek czime többé kevésbé hiányosnak látszik. Nem lehet kizárni többi közt azon küldemé­nyek (táviratok) fölvételét sem, melyek iparos, vagy kereskedelmi, bejegyzett, vagy be nem jegyzett ezé­­gek, üzletek, raktárak, ügynökségek, szállodák stb. vagy a czégen felül használtatni szokott külön jelzők (pl. vendéglő a «zöld hordóhoz», vegyes ke­reskedés «az arany kalapácshoz» stb.) czimére szól­nak, de az elfogadásra jogosított egyén polgári ne­vét nem tartalmazzák. 3. Az előző 2. pont szerint hiányosan czimzett postaküldemények és táviratok helyes kézbesíté­séért azonban a m. kir. posta és távirda, illetve a m. kir. kincstár semminemű szavatosságot nem vállal, mert a küldeményt szabatos és világos czim­­zéssel ellátni a küldemény feladójának képezi fel­adatát, és ha a küldemény hibás vagy elégtelen czimzés miatt illetéktelen kezekbe jut, a fennálló szabályok szerint (1. Postai Tarifák 4. §. 1. pont) nem a kincstár, hanem a feladó viseli a követ­kezményeket. 4. A hiányosan czímzett azon postai külde­ményeket, melyek a m. kir. posta és távirda által kiállított elismervény mellett vétettek fel, a m. kir. postai és távirdai közegek csak azon egyénnek fogják kézbesíteni, a ki az előttes iparhatóság (községben a főszolgabíró, rend. tan. városban a városi tanács, törvényhatósági joggal felruházott városban a rendőrkapitány s Budapesten a kerü­leti elöljáróság, Horvát-Szlavon országokban pedig az 1­884. évi XVII. t.-cz. 184. §-a alapján a horvát-szlavon-dalmát bán által meghatározott első fokú iparhatóság­ igazolványával, esetleg a c­égjegyzék hiteles kivonatával bizonyítani tudja, hogy ő a szóban forgó üzlet stb. tulajdonosa, illetve a­ki igazolja, hogy az üzlet tulajdonosa által az üzlet czímére érkező postaküldemények átvéte­lére fel van hatalmazva. 5. A 4. pontban említett hatósági igazolványok, illetve czégjegyzék-kivonatok vagy eredetiben vagy pedig közjegyzőileg hitelesített másolatban, esetleg hiteles bírói kiadmányban a kézbesítő m. kir. posta- és távirdahivatal által visszatartandók és a meghatalmazásokkal együtt nyilvántar­­tandók. 6. Azon elismervényre felvett postaküldemé­nyek, melyek be nem jegyzett oly czégre szólnak, mely czég neve az üzlettulajdonos pol­gári nevétől különbözik, valamint azon küldemé­nyek is, melyekre nézve az átvételre való jogosult­ság iparhatósági igazolvány stb. által be nem bi­zonyítható, «ismeretlen» jelzéssel ellátva, mint kézbesithetlen küldemények fognak kezeltetni. Kelt Budapesten, 1889. évi április hó 25-én. Baross, s. k. Hirdetmény. A «Budapesti Közlöny X­I. évi 87. számában meg­jelent hirdetmény kapcsán, a közmunka- és köz­lekedésügyi m. kir. ministérium részéről ezennel közzététetik, hogy csomagokt értéknyilvánítással 5000 rubelen felül 15,000 rubelig és 20 orosz font, vagyis 8190 kilogramm súlyig, Oroszországba ezen­túl is teljesen bérmentesítve küldhetők, és hogy a Perzsiába szóló értéknyilvánítás nélküli csomago­kért 5000 rubelig terjedő értéknyilvánítással, és orosz vert pénzt tartalmazó zacskókért a Podwo­­loczyskától az orsz-perzsa határig járó sulyporto orosz fontonkint 26 képekről 30 képekre emel­tetett föl. Kelt Budapesten, 1889. évi április hó 27-én. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 22,154. sz. alatt kelt rendele­tével megengedte, hogy a Zólyomvármegye terü­letéhez tartozó Radvány községben a f. évi május hó 5-ére eső országos vásár ez évben kivételesen május hó 6-án tartassák meg. Hirdetmény: A budapesti kir. törvényszék közzéteszi, hogy az üresedésbe jött budapesti VIII. kerületi kir. közjegyzői állásra áthelyezett Zarka Dénes kir. közjegyző irodáját Budapesten, a VIII. kerületben, a Muzeum-körúton a 2. szám alatti házban, 1889. évi május hó­l­ső napján nyitja meg. Kelt Budapesten, 1889. évi április hó 27-én. NEIHIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége, az al­­vinczi szent-ferenczrendi zárdatemplom helyre­állítására, 150 forintnyi segélyt méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, az eper­jesi szt.-ferenczrendieknek, templom és zárdaépi­­tésre, 200 frt segélyt méltóztatott magánpénztá­­pénztárából legk. adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége: a cserne­­szorcsinoveczi róm. kath. templom belső fölszere­lésére, 100 frtnyi segélyt méltóztatott magán­­pénztárából legk. adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége: a szent­­erzsébethegyi róm. kath. hitközségnek, kápolna­­építésre, 150 forintot méltóztatott magánpénz­­tárából legk. adományozni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége: Schnel­­lersruhe hitközségnek, templomépitésre, 150 forint segélyt méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. * Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZL.

Next