Budapesti Közlöny, 1890. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1890-02-14 / 37. szám

Budapest, 1890. 37. szám. Péntek, február 14. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre................................20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap éra 30 kr. Szerkesztőségi iroda: IV. kerület, Ferencziek tere 4. szám Athenaeum-épület. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- 87óig 2 frt, 200—300-8zóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 80 krajcárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1890. évi I. TÖRVÉNYCZIKK a közút­okról és vámokról. (Szentesítést nyert 1890. évi február hó 4-én. ) Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1890. évi február hó 12-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: I. RÉSZ. A közutak osztályozása, építése, kezelése és fentartása. 1­ §• A közutak osztályozása. A jelen törvényben tárgyalt közutak következő­leg osztályoztatnak: 1. államutak, melyek országos fontossággal bír­nak és az állam költségén építtetnek, kezeltetnek és tartatnak fenn; 2. törvényhatósági utak, melyek a törvényható­ság által építtetnek és annak költségén kezeltet­nek és tartatnak fenn; 3. a vasúti állomásokhoz vezető utak, melyek a vasúti állomásokat a legközelebbi állami, törvény­­hatósági vagy községi utakkal vagy községekkel összekötik és a­melyek létesítésének, kezelésének és fentartásának költségei a törvényhatóság, az érdekelt község vagy községek, az érdekelt keres­kedelmi és iparvállalatok, végül az illető vasút ál­tal aránylagosan viselendők és rendszerint a tör­vényhatóságok által kezelendők; 4. a községi közlekedési (vicinális) utak, me­lyek több község közlekedésének közvetítésére szükségesek és a­melyeknek létesítése, kezelése és fentartása az e czélra csoportosított érdekelt köz­ségeket illeti; 5. a tisztán községi (közdűlő) utak, melyek csak egy község közlekedési érdekeinek szolgálnak és illető község által létesítendők, kezelendők és fen­­tartandók; 6. egyesek, társaságok vagy szövetkezetek által közforgalom czéljaira létesített közutak, melyek­nek kezelése és fentartása a létesítőket vagy azok­nak meghatalmazottjait illeti. Hogy az ország határán átvezető, vagy az egyes vidéken a közutakat pótló, tehát közforgalomnak szolgáló és különösen hadászati vagy közgazdasági szempontokból is fontossággal biró gyalogutak és ösvények az építés, fentartás és kezelés szempontjá­­ból a közutaknak mely osztályába sorozandók, azt felmerülő eset alkalmából, az illető törvényható­ság meghallgatásával, a kereskedelemügyi minis­zer állapítja meg. I. Az államutakról. 2. §. Az államutak kezelési és fentartási költségeit a törvényhozás az évi állami költségvetésekben ál­lapítja meg. Új állam­ útvonalaknak építése iránt szintén a törvényhozás intézkedik és pedig akár az évi állami költségvetések keretében, akár külön előterjeszté­sek alapján. 3. §. Az államutaknak közigazgatása a kereskede­­delemügyi miniszer hatáskörébe tartozik. A végrehajtási szolgálatot a nevezett minister­­nek alárendelt állami közegek teljesítik. Ezen szolgálatot, annak úgy műszaki, mint közigazgatási részét és az e felett gyakorlandó felügyelést a kereskedelemügyi miniszer rendeleti uton szabályozza. Az állami közegek létszámát és javadalmazá­sát az állami költségvetési törvények határoz­zák meg. 4. §. A közigazgatási bizottságok az államutak fen­­tartását és kezelését figyelemmel kisérik és az 1876. évi VI. t.-cz. 29. §-a értelmében felügyel­nek arra, hogy az állami külközegek teendőiket pontosan teljesitik-e ? A közigazgatási bizottsá­gok a netán észlelt rendellenességekről vagy visz­­szaélésekről a kereskedelemügyi ministernek je­lentést tenni tartoznak. A közigazgatási bizottságok esetleg tovább menő igénybevételének, valamint azok eljárásá­nak részleteit a kereskedelemügyi miniszer a bel­­ügyminiszerrel egyetértőleg fogja szabályozni. A közigazgatási bizottságoknak az államuta­­kon foganatosított építkezéseknek és szállítások­nak a kereskedelemügyi miniszer által elrendelt felülvizsgálatához ugyancsak a nevezett miniszer kívánságára kiküldendő tagjai részére, a kereske­delemügyi miniszer azon alap terhére, melyből a munkálat költségei fedeztettek, mérsékelt napi­­díjakat és fuvarköltségeket engedélyezhet. 5. §• A kereskedelemügyi miniszer felhatalmaztatik, hogy az oly államutakat vagy államutrészeket, melyek országos, illetőleg hadászati fontosságukat elvesztették, azon törvényhatóságnak további fen­tartás és kezelés végett átadhassa, a­melynek te­rületén azok átvonulnak. A törvényhatóság az átvételt meg nem tagad­hatja és az államutat, illetőleg annak átadott részét a törvényhatósági útvonalak hálózatába felvenni, azt mint minden más törvényhatósági útját kezelni és fentartani köteles. Az átadásnak, illetve átvételnek egyéb módoza­tait a kereskedelemügyi miniszer az illető törvény­hatóságok meghallgatása után esetenként állapítja meg. Hogy az ily államút-átadás következtében az illető törvényhatóságoknak nyújtható-e és mily összegű segély, azt esetenként a körülményekhez képest a kereskedelemügyi miniszer a belügyi és pénzügyminiszerekkel egyetértőleg határozza meg. Az átadás csak akkor lesz foganatosítható, ha az annak indokairól és módozatairól szóló miniszeri előterjesztést a törvényhozás mindkét háza jóvá­hagyta. 6. §: Felhatalmaztatik továbbá a kereskedelemügyi miniszer, hogy viszont az oly törvényhatósági uta­kat, melyek különösen hadászati szempontokból országos fontosságúakká váltak, az állami utak hálózatába föl-, illetve átvehesse. Az ily átvétel megelőző külön előterjesztésben, vagy ha az ügy sürgős lenne, vagy ha a felmerü­lendő költségek csekélyek, az átvételt követő leg­közelebbi állami költségelőirányzat indokolá­sában a törvényhozásnak bejelentendő és indoko­landó lesz. 7­ §• Azon állami résznek vagy műtárgynak fentar­­tásához, mely valamely községen (városon) keresz­tülvonulván, illetve annak belterületén lévén, egy­úttal utczai vagy gazdasági közlekedésre is hasz­náltaik és ennek következtében fentartása a ren­desnél több kiadást igényel, az illető község — viszonyainak méltányos figyelembevételével — hozzájárulni tartozik. Ez esetben a kereskedelemügyi miniszer által e cégből megbízott műszaki közeg részletes kimu­tatást készít a fentartási költség-különbözetről és azt a szükséges egyéb adatokkal és határozati ja­vaslatával a területileg illetékes közigazgatósági bizottság elé terjeszti, kérvén a hozzájárulásnak elsőfokú határozattal leendő megállapítását. A közigazgatási bizottság az érdekelteket meg­hallgatja, sőt ha ezt szükségesnek tartaná, kikül­dötte által helyszíni szemlét is tartat, és ezen el­járás befejeztével meghozza elsőfokú határozatát, mely ellen a határozat kézbesítése napjától szá­mítandó 15 nap alatt, úgy a község, mint a minis­teri közeg részéről a kereskedelemügyi miniszer­­hez felebbezésnek van helye. A kereskedelemügyi minister I­-od fokon vég­leg határoz és határozatát az illetékes törvényha­tósággal is közli a végből, hogy az esetleg kész­pénzben megállapított hozzájárulás összegének a községi költségvetésbe való felvétele és fedezete iránt késedelem nélkül intézkedjék. Ezen szakasz rendelkezései a törvényhatósági joggal felruházott városokra is érvényesek. Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next