Budapesti Közlöny, 1890. november (24. évfolyam, 252-276. szám)

1890-11-01 / 252. szám

csatlakozási díjszabásról van szó, az illető vaspálya czégét, illetőleg valamennyi részes vasúti igaz­gatóságok czégeit tartalmazza. Azon esetben, ha köteléki díjszabásokról van szó, a feliratban a vasút czége helyett az illető kötelék neve tüntetendő fel. A második felirat a hirdetés tartalmának rövid jelzésére szolgál, például: «új díjszabás életbe­léptetése» vagy «díjszabás hatályon kívül helye­zése, «« pótlék valamely díjszabáshoz», «állomások beigtatása valamely köteléki forgalomba» stb. A hirdetmények valamely igazgatóság aláírásá­val csak akkor látandók el, ha a hirdetést az illető igazgatóság valamely kötelék, vagy több részes vasúti igazgatóság nevében eszközli. A hirdetmények szövegébe a közzéteendő díj­szabás tartalmának leglényegesebb pontjai lehető­leg tömör előadásban, mindazonáltal lehető teljes­séggel felveendők úgy, hogy abból a közönség azon része, melynek tájékoztatására az egyes hirde­tések szánják, a szükséges felvilágosításokat meg­szerezhesse. Végül különös gond fordítandó arra, hogy a hirdetményben az általa hatályon kívül helyezett összes díjszabások, illetve díjszabási pótlékok megjelöltessenek. Az illető hirdetmények, melyek a «Vasúti és Közlekedési Közlöny» kiadó hivatalnak rövid uton küldendők meg, ezen lapnak arra rendelt rovata alatt egyöntetű alakban fognak kinyomatni. Ezen hirdetményekben, valamint a 10. §. 1. a) pontja alatt előírt hirdetésekben a közzétételnek nemcsak hónapja, hanem napja is mindig ki­teendő. Hirdetményeinek más hírlapokban leendő közzé­tétele és az ilynemű hirdetmény alakjának meg­választása körül minden egyes vasúti igazgatóság szabadon határoz; ez esetben azonban különösen a társasági alapszabályokban megjelölt hírlapok veendők figyelembe. 12. §. A hírlapokban való közzététel iránt intéz­kedik : a) minden egyes vasút saját helyi forgalmát illetőleg az ezen vasút üzletét vezető igazgatóság; b) a csatlakozási- és kötelék forgalmakat ille­tőleg : b) azon esetben, ha az ügyvivő igazgatóság va­lamely magyar vasút, ennek igazgatósága; p) ha pedig az ügyvitelt valamely osztrák vagy külföldi vasút látja el, azon magyar igazgatósága, mely az illető díjszabásnak a felügyeleti hatóság­hoz való előterjesztésével meg van bízva. 13. §. A díjszabás elhelyezése a közönség részéről való megtekintés czéljából. Minden egyes vasút személy és árudíjszabásai stb., valamint az üzletszabályzat, nemcsak az illető vasút igazgatóságának központjában,hanem minden egyes állomáson is a közönség részéről leendő megtekintés czéljából mindenkor hozzáférhető helyen elhelyezendő, illetve készen tartandó; a díjszabások azonban az állomásokon csak annyiban tartandók rendelkezésre, a­mennyiben azok az egyes állomásokra vonatkoznak. 14. §: A kereskedelmi és iparkamaráknak való megküldés. Minden kereskedelmi és iparkamarának, mely­nek kerületében valamely vasút vonalai egészen vagy részben feküsznek, az ezen kerületek érdekeit érintő díjszabások és díjszabási pótlékokból stb. egy-egy példány megküldendő. Hasonló eljárás követendő a körülményekhez képest azon többi kereskedelmi és iparkamarák irányában is, melyek ez illető díjszabások által érdekel­tek. 15. §: A közönség részére való rendelkezésre bocsátás. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a díjszabásokat könnyű szerrel és időveszteség nélkül bármikor megszerezhesse. E czélból a nagyobb állomásokon úgy az ezen állomást érdeklő díjszabások, mint az üzletszabály­zat példányai a közönség számára készletben tar­tandók. Az üzletszabályzat a közönségnek a költségek megtérítése ellenében engedendő át. A díjszabások és díjszabási pótlékok czímlapján azon hely megjelölendő, hol azok példányai kap­hatók, s a­mennyiben a díjszabások nem bocsáttat­nak díjtalanul rendelkezésre, azok eladási ára is kitüntetendő. A díjszabások és díjszabási pótlékok árai, a­mennyire lehetséges, már az életbeléptetésre vonat­kozó hirdetményekben is megjelölendők. 16. §. A hatályon kívül helyezendő díjszabásoknak (díj­szabási pótlékoknak) az új díjszabásokban és díj­szabási pótlékokban való felsorolása. Az új díjszabásokban és díjszabási pótlékokban mindazon díjszabások és pótlékok, valamint mind­azon díjtételek és díjszabási határozmányok, me­lyek újakkal helyettesíttetnek, vagy egyébként módosíttatnak, illetőleg egészen hatályon kívül helyeztetnek, a keret és szám, esetleg a díjszabás és pótlék illető lapszámainak megjelölése mellett pontosan felsorolandók. Ha valamely díjszabásnak nagyobb része helyez­tetnék hatályon kívül, vagy pedig ha a díjszabás egy része már előbb hatályon kívül helyeztetett, a díjszabásnak azon részei is megemlítendők, me­lyek még érvényben maradnak. Mihelyt valamely részben már hatályon kívül helyezett díjszabás új díjszabás kiadása következ­tében egészben érvényen kívül lép, a korábbi díj­szabásnak egészben való hatályon kívül helyezése az új díjszabásban világosan megjelölendő, s egy­általában nem elégséges, ha csupán a még érvényben állott díjszabási rész hatályon kívül helyezése jelöltetik meg. III. Hirdetési határidők. 17. §. Tizennégy napi határidő. A kihirdetésnek általában legalább tizennégy nappal azon időpontot megelőzőleg kell tör­ténnie, melyen a kihirdetett díjszabás, illetve az arra vonatkozó díjszabási intézkedések hatályba lépnek. Ezen határidő a 10. §-ban, továbbá a 11., 13., 15. és 16. §-okban érintett hirdetési módokra vonat­kozik , az újonnan megnyitandó vasúti vonalakra nézve azonban csak a hírlapokban való hirdetésre. Azon díjmérséklésre nézve, melyek felmerült nyomtatási és számítási hibák helyreállítása útján következnek be, valamint a 6. §-ban említett ösz­­szeállításokra nézve a fenti határidő megtartásá­nak kötelezettsége ki nem terjed. 18. §. Hat heti határidő. A vasúti ár adíj­szabások oly módosításai, melyek a fennálló díjtételekkel (gyors- és közönséges teheráruk szállítási­ és kezelési illetékeivel) szem­ben díjemelést állapítanak meg, hatályba lépésük előtt hat héttel előbb kihirdetendők. Ezen határidő a 10. §-ban, továbbá a 11. §-ban előírt kihirdetési módoknál, valamint azon esetekben is pontosan megtartandó, melyekben a díjtételek felemelése csak közvetve, a díjszabási határozmá­nyok módosítása (p. o. a korábban megengedett csomagolási módok kizárása) következtében áll be. Ellenben a fenti határidő nem alkalmazandó a belföldi valutának javulása folytán a külföldi köte­lék­ forgalmakban bekövetkező s a díjszabásokban kilátásba vett díjemeléseknél, továbbá azon díjemeléseknél, melyek díjszabási helyreigazítá­sok következtében állanak be. Mindkét esetben a tizennégy napi hirdetési határidő érvényes.­ ­ IV. Zárhatározmányok. 19. §• Jelen szabályrendelet 1890. évi november hó 15-én lép hatályba, s ezen időponttól kezdve a fenn­álló rendeleteknek és szabályoknak e tárgyra vonat­kozó eltérő intézkedései hatályukat vesztik. Az osztrák cs. kir. kereskedelmi minister úr, kivel ez iránt értekeztem, egyidejűleg hasonló intézkedést tesz a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén levő vasutakra nézve. Kelt Budapesten, 1890. évi november hó 1-én, Baross Gábor, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. minister, folyó évi 64.937. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Baranya vármegye területéhez tartozó Szászvár községben a szeptember hó utolsó hétfőjére engedélyezett országos vásár ezentúl állandóan a szeptember hó 15-ikét magában foglaló hétnek hétfőjén tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 64.938. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolna vármegye területéhez tartozó Bonyhád községben a deczember hó 25-ikét megelőző hét­főre engedélyezett orsz. vásár ezentúl állandóan a deczember hó 8-ikát megelőző hétfőn tartas­sák meg. Bács-Bodrog vármegye Temerin községének sző­lőiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, a nevezett község határa a földmivelésügyi m. kir. ministernek f. évi 49.720. sz. rendeletével zár alá helyeztetett és a f. évi 11.650. sz. rendelettel meg­állapított pancsovai zárlati csoporthoz csa­toltatok. A nagyváradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Pisky Imre ügyvéd, Székelyhid lakhelylyel, a kamara lajstromába beje­gyeztetett, NEMHIVATAL­OS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister. Nagy Imre gyulafehérvári róm. kath. kanonoknak, ki Csik-Szentlélek községében egy 800 frt értékű tágas telekre 6946 frt költséggel két tanteremből és egy tanítói lakásból álló iskolaházat építtetett, azt teljesen fölszereltette, s a róm. kath. tanító tanító javadalmazására 8300 frt alapítványt tett — elismerő köszönetét nyilvánította. A budapesti gabnat­őzsde hív. Árjegyzékei. 1890. évi október hó 81-én.*) Bánsági bűz­, 75 hektoliter(100 kgr.) —_______ *) A budapesti áru- és érték-tőzsde jogszokásai szerte­­ készpénzben. — A minőség hektoliterenkint és klórkink Felelős szerkesztő: SALAMON FES­ENCZ ‹ » » 9 76 77 9 9 — •------------—e-------78 ‹ · 79 80 ‹ · 819 9 Tiszavidéki búza, uj) 75 » % 9 9 A 779 9 7.60— 7.75 9 789 9 7.66— 7.80 A 799 9 7.75— 7.00 9 809 9 7.80— 7.»5 · 819 9 7.60— 8.05 Pestvidéki (új) 769 9 » 769 9 » 779 9 7.55— 7.00 » 789 9 7.60— 7.75 ο 719 9 7.70— 7.85 » 809 9 7.75— 7.00 9 819 9 7.85— 8.— Fehérmegyei (új) 759 9 -------------------— — · 769 9 ‡ 779 9 7.60— 7.7* · 789 9 7.68— 7.80 · 799 9 7.75— 7.90 · 809 9 7.80— 7.95 9 819 9 7.90— 8.05 Bácskai (új) 759 9 9 769 9 ------------ ... -----9 779 9 7.60— 7.75 9 789 9 7.65- 7.80 9 799 9 7.75— 7.80 9 809 9 7.80— 7.95 9 819 9 8.90— 8.05 Északin­agy. (6) 759 9­­ 769 9 -----— — — 9 779 9 7.45— 7.80 9 789 9 7.50— 7.65 9 799 9 7.60— 7.75 9 809 9 7.65— 7.80 9 819 9 7.75— 7.80 Bozs 70—729 9 7.08— 7.55 Árpa (takarm.) 60—629 9 6.80— 7.10 » (égetni) 62—849 9 7.20— 7.70 » (serfőzdéi) 64—669 9 7.90— 9.— Zab 89—419 9 6.80— 7.10 Tengeri (bánsági) 759 9 6.25— 6.80 » (másnemű) 739 9 6.20— 6.25 Köles— 9­­ 7 25— 7.75 Káp. repoze— 9 » 12.——12.70

Next