Budapesti Közlöny, 1891. december (25. évfolyam, 275-298. szám)
1891-12-01 / 275. szám
A kereskedelemügyi m. kir. ministertől. — 75.466. szám. Függelék az esztergom-almásfüzitői helyi érdekű vasút engedélyokmányához. Az 1890. évi XXXIV. t.-cz.. 1. §-a alapján a kereskedelmi m. kir. ministerium által 1890. évi július hó 1-én 89.749. sz. alatt a m. kir. ministerium nevében az esztergom-almásfüzitői helyi érdekű gőzmozdonyú vasút építésére és üzlettére kiadott engedélyokmányhoz Ő császári és apostoli királyi Felségének 1891. évi november hó 14. napján Gödöllőn kelt legf. elhatározározása alapján a következő függelék adatik ki: 1•§. ) Ezen függeléknek erejénél fogva az esztergomalmásfüzitői h. é. vasút részvénytársaság engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy vasútjának Tokod állomásából kiágazólag az Annavölgy torkolatáig (Pálinkaházig) vezetendő h. é. gőzmozdonyú szárnyvonalat a bevezetésben idézett engedélyokmányban, valamint a jelen függelékben megállapított feltételek alatt megépítse és azt az alábbi 7. §-ben megszabott engedély tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2 §• A most engedélyezett szárnyvonal építésére és üzleti megfelelő berendezésére nézve a kereskedelmi m. kir. minister által egyidejűleg kiadott és jelen függeléknek kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételek irányadók , fentartatván nevezett minister részére a jog, hogy az említett feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. 3. §• Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) a jelen függelék keltétől számítandó két hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a miniszer által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen függelékben, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1891. évi szeptember hó 7-én felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának következményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég létetett, az építési engedélyt a harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett — megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya építése közben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi m. kir minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését az engedélyes a jelen függelék keltétől számított egy év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 4 §• Ezen szárnyvonal kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. 5. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 315.000, azaz háromszáztizenötezer forintban állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére az engedélyes 25.500 frtot tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tény kis tőkéből 6000 frt készpénzben kihasitandó mint tartalék külön kezelendő. Ezen tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján L... felhasználta. ■ÍSJ ,6. §. Az engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 15.000 frt, azaz tizenötezer forintnyi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban ,a m. kir. központi állampénztárnál letenni, esetleg az esztergom-almásfüzitői r. é. vasut engedélyezési biztosítéka gyanánt a m. ár. állampénztárban letétben lévő 95.000 frtnyi összeget jogerős alakban kiállított nyilatkozattal az ezen szárnyvonal engedélyezési biztosítékául is oly módon lekötni, hogy a midőn ezen 95.000 forintnyi összeg az 1890. évi július hó 1-én 39.749 szám alatt kiadott engedélyokmány 11. §-a értelmében a biztosítéki kötelezettség alól felszabadulni fog — abból 15.000 frt a tokodannavölgyi szárnyvonal engedélyezési biztosítéka gyanánt a m. kir. i központi állampénztár által visszatartandó legyen. Ezen biztosíték csak a szárnyvonal műszaki felvizsgálatának eredményes befejezése után, illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig,illetve, a jótállási határidők lejártáig egészben vagy arányagos részben visszatartható. Ha az engedélyes a jelen függelékben a pályaépítését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 3-ik §-ban megállapított kiépítési határidő tekintében nem tenne eleget, a kereskedelmügyi m. kir. miniszernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére felhasználni, mi által a bevezetésben említett engedélyokmány 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintettek. A most engedélyezett szárnyvonal engedélyének tartama, valamint az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvényczikk alapján igényelhető adózási kedvezmények a bevezetésben idézett engedélyokmány illető §-iban megállapított határidőkben járnak le. Kelt Budapesten, 1891. évi november hó 23-án. A m. kir. ministerium nevében : Baross Gábor, s. k. Kiegészítő melléklet a tokod-annavölgyi helyi érdekű vasútra vonatkozó 75.466/1891. számú függelékhez. A tokod-annavölgyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. Az Esztergom-almásfüzitői h. é. vasút Tokod állomásától kizárólag Annavölgyig (Pálinkaházig) vezetendő szárnyvonal, mint rendes nyomtávú helyi érdekű gőzmozdonyú vasút, az 1891. évi november hó 23-án kelt függelék 3. §-a értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister által előzőleg helybenhagyandó tervek alapján s az alább következő részletes határozmányok szerint építendő kis olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 30 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Az engedélyes köteles az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és , forgalmi eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket és feltétfüzeteket a nevezett miniszerhez jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányöszszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz alkalmazkodni köteles. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/Co-al állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniük. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest, l1/3 vagy l1/4 lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állítandók elő. A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, anélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0,8 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosítandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 10 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztosítandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állítandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árvíz színe között 0'5—1/0 m. nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árvíz és szerkezet közötti magasság 1/0 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolatádók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy áteresszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 15 cm. vastag kőalappal és 10 cm. vastag kavicsréteggel létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 □ m. és minden egyes őrháznál legalább 1000 □ méternyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához bánya-vagy folyamkavics használandó, s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0-25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 28 m. szélességgel kell bírnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel borítandók. Tartalékul köteles engedélyes pálya km-enként 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni, s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők, míg a nyílt műtárgyak ellenfalai kő- vagy téglából építendők. A nyílt műtárgyak hordszerkezetei 2 m. nyílásig fából, a 2. m.-nél nagyobb nyílásoknál pedig vasból létesítendők. Hídfők, hidjármák, jégtörők és hidrásokhoz csak tölgy- vagy vörösfenyőfa alkalmazható. III. Felépítmény. A pálya 1/435 m. nyomtávval építendő.