Budapesti Közlöny, 1892. augusztus (26. évfolyam, 175-198. szám)

1892-08-02 / 175. szám

Budapest, 1892. 175. szám. Kedd, augusztus 2. Előfizetési Árak : naponként, postai szétküldéssel, ▼agy helyben házhoz hordva: Egész évre...........................SO frt Félévre ....... 10 s Negyedévre...........................Se Egy teljes lap ára 30 kr. BUDAPESTI 8CTREXSZTO8Jai IBODI : II. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó­hivatal : Táncziek tere, Athenaeum-épület, HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Hivatalos hirdetések: ▲ „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr, bélyegdij, az esedékes nyugta bélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 kr aj ez árjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétezernél 16 kr,­­ három vagy többszöri beigtatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. 1892. évi XV. TÖRVÉNYCZIKK az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888: XXXV. és 1890: XXXVI törvény­­czikkek módosításáról. (Szentesítést nyert 1892. évi julius hó 27-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár »-ban 1892. évi julius hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYAR­ORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és Képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §• Bor- és sör-italadó. A bor (bormust) és gyümölcsbor után járó ital­mérési adó (1888: XXXV. t.-cz. 11. §-a és 17. §-ának 1. és 2. pontjai) a borfogyasztási adóval, a sör után járó italmérési adó (1888: XXXV. t.-cz. 11. §-a és 17. §-ának 3-ik pontja) pedig a sörfogyasztási adóval egyesittetik. Az egyesitett adók »bor-, illetve sör-italadó« elnevezés alatt a jelen törvény kiegészítő részét képező árszabás szerint szedetnek be. 2. §: A mesterséges bor adó alá vonása. A mesterséges bor úgy a nyílt, mint a zárt vá­rosokban a jelen törvény kiegészítő részét képező árszabás alá esik, és zárt városokban nemcsak az adóvonalon át behozott, hanem az a mesterséges bor is az árszabás szerinti adó alá vonandó, mely a zárt területen készíttetik. Zárt városokban a mesterséges bor előállítása megadóztatás czéljából bejelentendő. Az adóztatási eljárás rendeleti úton szabályoz­­tatik. Adó-megrövidítés esetében a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett bor-italadó négy­szeres összegétől annak nyolczszoros össszegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, mely 100 forintnál kisebb nem lehet. A pénzügyminiszer által ezen­­­ alapján kiadott rendeletbe ütköző minden egyéb kihágás, a­meny­nyiben a kincstár megrövidítésére irányzott szán­dék nem forog fenn, 1 forinttól 50 forintig terjed­hető bírsággal büntetendő. 3. §. Kedvezmény a szőlősgazdák, részére. Nyílt községekben azok a szőlősgazdák, kik szeszes italok kimérésével vagy kismértékben való elárusításával (1888: XXXV. t.-cz. 2. §-a) nem foglalkoznak, abban a kedvezményben részesülnek, hogy saját termésű boraiktól a házi szükségletre szánt bormennyiség után italadó fejében ezentúl is csak a jelenleg fennálló fogyasztási adónak meg­felelő részt fizetik, mihez képest a kiméréssel vagy kismértékben való elárusítással nem foglalkozó szőlősgazdáktól bor-italadó fejében hektoliteren­ként: I. osztályú községekben bor után : 3 frt 35 kr., bormust és szőlőczefre után: 2 frt 52 kr. II. osztályú községekben bor után: 2 frt 69 kr., bormust és szőlőczefre után: 2 frt 01 kr. III. osztályú községekben bor után: 1 frt 35 kr., bormust és szőlőczefre után: 1 frt 01 kr. sze­dendő be. 4­ §• A bor- és sör-italadóknak biztosítása és beszedése és a kihágások megbüntetése. A bor- és sör-italadók fizetése iránti kötelezett­ségre, ezen adóknak biztosítására és beszedésére, valamint a jövedéki kihágások megbüntetésére nézve az 1876 : XXVIII. t.-cz., továbbá az 1881: IV., 1883: V., 1887: XLVII. és az 1889: XXVIII. t.-czikkeknek a bor-, illetőleg a sörfogyasztási adóra vonatkozó, még érvényben lévő határozmá­­nyai nyernek megfelelő alkalmazást. Azonban a sör-italadó községenkénti biztosítá­sánál, megváltás esetén a kezelési költségek czi­­mén a község által élvezendő jutalékra a bor- és húsfogyasztási adó ide vonatkozó határozatai nyer­nek alkalmazást. 5. §. A bor- és sör-italadók bérlőinek italmérési enge­dély iránti igénye. A bor- és sör-italadók beszedése iránti jog bér­lői azokban a községekben, melyekben az italadót haszonbérbe vették, a beszedési jog iránt kötött szerződés tartamára a lakosság számarányához képest és pedig 5.000 lélekszámon aluli községek­ben egy, —5.000—10.000 lélekből álló lakosságú községekben két, —10.000-nél népesebb közsé­gekben három kimérési engedélyre tarthatnak igényt. 6. §. Szeszitalmérési adó. Az égetett szeszes folyadékok (1888: XXXV. t.-cz. 17. §-ának 4—7. pontjai) után fizetendő ital­mérési adóra (szeszitalmérési adóra) nézve az 1888: XXXV. és az 1890: XXXVI. t.-cz. határozmányai a jelen törvény 7—12. §-aiban foglalt módosítá­sok mellett jövőre is érvényben maradnak, s a szeszitalmérési adó megváltása esetén a községek­nek adható beszedési jutaléknak az 1888: XXXV. t.-cz. 28. §-ában megállapított mérve is változat­lan marad. 7­ §• A szeszitalmérési adó bérlőinek italmérési engedély iránti igénye. A szeszitalmérési adó beszedése iránti jog bér­lőire a jelen törvény 5. §-ában foglalt intézkedés szintén alkalmazandó. 8.§. A szeszitalmérési adó községenkénti biztosításának és beszedésének módozatai nyílt helyeken. Nyílt helyeken a szeszitalmérési adó községen­kénti biztosítása és beszedése a bor- és sör-italadók tekintetében előírt szabályok szerint és lehetőleg az említett adókkal együttesen eszközlendő. 9. §• Ha valamely községre a borfogyasztás után járó italadó ráutaltatik, s az illető község fogyasztási alap hiányában a reá kirótt italadót kivetni, illető­leg beszedni nem tudja, az esetben a község a pénz­­ügyminiszertől a beszedhetetlen italadó törlését kérheti. A pénzügyminiszer az ily község kérvé­nye alapján, — ha a tényállás valóságáról meg­győződött, — a községre ráutalt, de beszedhetet­­lennek bizonyult italadó-összeget leírásba hozza. 10. §. Kizárólagos szeszitalmérési jogosultság. Az 1888: XXXV. t.-cz. 56. §-a oda módositta­­tik, hogy a kincstár az 1892. évi deczember hó 31-ik napján túl is, legfölebb 1895. évi deczember 31-ikéig jogosítva van a szeszitalmérési jogot kizá­rólagos alapon biztosíthatni azokban a nyílt köz­ségekben , a­­melyekben legfölebb 3 korcsma létezik; b) melyekben az illető évre hivatalból kipuhatolt fogyasztásnak megfelelő évi szeszitalmérési adó­nak *15 része, illetve abban az esetben, ha az illető évre kipuhatolt fogyasztásnak megfelelő szeszital­mérési adó a megelőző évben biztosított adónál nagyobb lenne, ez utóbbi adónak 1/5 része szesz­italmérési adóban sem megváltás, sem bérbeadás útján nem biztosítható, c)­melyekben azt a község kívánja. Kivételesen, de legfölebb négy vármegyében a kizárólagos szeszitalmérési jogosultság a várme­gyék egész területére bérbeadás útján is érvénye­síthető. A kizárólagos szeszkimérési jogosultság bérlője vagy ennek megbízottjai és engedményesei által kimért közönséges pálinkának maximális ára a bérlővel kötendő szerződésben határozandó meg. A kizárólagos szeszitalmérési jogosultság bérlője köteles mindazoknak, a­kik az illető községekben bor és sör kimérésére engedélyt nyertek és szeszkimé­réssel is kívánnak foglalkozni, a megkívántató szesz (pálinka) mennyiségeket a haszonbéri szerződésben meghatározott legmagasabb árnál 10°/0-kal cseké­lyebb áron eladni. Lapunk mai számához egy ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next