Budapesti Közlöny, 1893. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1893-01-01 / 1. szám

1. szám. Vasárnap, január 1. Budapest, 1893. HIVATA­JOS JI A I®. Előfizetési Árak , naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ....., 20 frt Félévre.....................................10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesitő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. BUDAPESTI Szerkesztőségi iroda , IV. kerület, Lipót­ utcza 19. szám, Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. ■ ...-..-zTTTsz---..-.-.-^ Hivatalos hirdetések: magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. 1892. évi XXIX. TÖRVÉNYCZIKK a tényleges birtokos tulajdonjogának a telek­­jegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyző­­könyvi bejegyzések helyesbítéséről. (Szentesítést nyert 1892. évi deczember hó 28-án.— Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1892. évi deczember hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYAR­­ORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és Képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §• Azokban az esetekben, a melyekben az 1886 •­ XXIX., 1889: XXXVIII. és 1891: XVI. tör­­vényczikkek a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, a jelen törvény rendelkezé­seinek korlátai között a tényleges birtokos tu­lajdonosul a telekjegyzőkönyvbe is bejegyezhető. 2. §• A tényleges birtokosnak tulajdonosul bejegy­zése iránti eljárás a telekkönyvi hatóság részé­ről folyamatba teendő: 1. Valamely község telekjegyzőkönyveibe föl­vett mindazon ingatlanokra nézve, a­melyekre az 1. §-ban idézett törvények értelmében tulaj­donosul a tényleges birtokos bejegyezhető: a) ha ezt az igazságügyminiszer elrendeli; b) tagosítás vagy úrbéri rendezés folytán, avagy a volt úrbéreseknek közösen kiadott illetőségek egyénenként való felosztása folytán a telekjegy­zőkönyveknek teljes vagy részleges átalakítása esetében. 2. Egyes telekkönyvi ingatlanokra nézve: a) ha ezt ebbeli minőségének igazolása mel­lett a tényleges birtokos, vagy tényleges birto­kostárs a telekkönyvi hatósághoz intézett bead­ványban kéri; b) ha a hagyatéki eljárás során az tűnik ki, hogy egészben vagy részben a hagyatékhoz tar­tozó valamely ingatlan tulajdonjoga a telek­könyvben nincs az örökhagyónak, illetőleg az­­örökhagyónak és tényleges birtokostársának ne­vére bejegyezve. A 2. a) és b) pontok eseteiben az 1886: XXIX. t.-czikk 15. §-a alapján, — ideértve e szakasznak az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5. és 7. §-aiban, valamint az 1891: XVI. t.-cz. 15. §. b) pontjában foglalt kiegészítéseit is, — a tény­leges birtokos tulajdonosul a többi feltételek fen­­forgása esetében is csak akkor jegyezhető be, ha a kérvény beadását közvetlenül megelőző leg­alább két év óta van az ingatlannak tényleges birtokában. 3. §• A 2. §. 1. a) és b) pontjainak eseteiben a tény­leges birtokosok tulajdonjogának a telekjegyző­könyvekben való bejegyzésére nézve folyamatba tett eljárás során az illető községbeli telekjegy­zőkönyveknek következő helyesbítései is fogana­tosíthatók : a) az 1886: XXIX. t.-cz. 22. §-ának eseteiben a telekjegyzőkönyvekben még fennálló, de tény­leg már megszűnt jogokra vonatkozó bejegyzé­sek törlése; b) az 1886: XXIX. t.-cz. 12. §-a alapján a még nem telekkönyvezett ingatlanok telekkönyvi felvétele ; c) az­­ 1889: XXXVIII. t.-cz. 16—18. §-ai értelmében a határozatlan részekben bejegyzett közös vagyonra nézve a határozott hányadok ki­tüntetése ; és d) az 1891: XVI. t.-cz. 18—20. §-ai szerinti helyesbítések. Ugyanezen esetekben azon telekjegyzőkönyvek helyett, a­melyekbe többrendű, már meghaladott vagy törölt tételek vannak bejegyezve, s a­me­lyek ennek folytán nehezen áttekinth­etőkké váltak, új telekjegyzőkönyvek készíthetők, tekintet nél­kül arra, hogy az illető telekjegyzőkönyvben va­lamely bejegyzés egyébként a jelen törvény ér­telmében helyesbíttetik-e, avagy pedig nem. 4. §■ A 2. §. 2. a) és b) pontjainak eseteiben a 3 §. a), c) és d) pontjaiban felsorolt helyesbítések­nek és új telekjegyzőkönyv készítésének csak azokra a telekjegyzőkönyvekre nézve van helye, a­melyekben a tényleges birtokos tulajdonául bejegyzendő ingatlanok fel vannak véve. A 3. §. c) és d) pontjaiban felsorolt helyes­bítéseket a telekkönyvi tulajdonos, vagy tulajdo­nostárs a telekkönyvi hatósághoz beadott kér­vényben külön is kérheti. Hagyatéki tárgyalás során a 3. §. d) pontja szerinti helyesbítések iránt a külön eljárás hiva­talból is, a 3. §. c) pontja szerinti helyesbítés iránti külön eljárás pedig akkor indítandó meg, ha azt a hagyatéki tárgyalás során valamelyik ér­dekelt örökös, vagy hagyományos kéri. 5. §. A tényleges birtokos tulajdonjogának a telek­jegyzőkönyvben való bejegyzésére s a 3. és 4. §-ok értelmében való helyesbítésére vonatkozó el­járásnál, a­mennyiben a jelen törvény és a 10. g. alapján kiadandó rendelet eltérő intézkedést nem tartalmaz, az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és 1891: XVI. t.-czikkek idevágó rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 6. §• Azokat a teendőket, a­melyeket az 1. §-ban említett törvények a bizottság működése körébe utalnak, — a 7. §. értelmében a telekkönyvi ha­tóságnak fentartottak kivételével, — a 2. §. 1. b) pontjának esetében az 1869. évi 2579. számú igazságügyministeri szabályrendelet 15. §-a ér­telmében alakított bizottság, a többi esetekben a telekkönyvi hatóság kiküldöttje, illetőleg a hagyaték-tárgyalást vezető kir. közjegyző tel­jesíti. Kiküldöttül biró, albiró, közjegyző, bírósági jegyző vagy bírói minősítéssel bíró bírósági al­jegyző rendelhető ki. Ott, a­hol szükségesnek mutatkozik, az igaz­ságügyminiszer közhivatali viszonyban nem álló oly személyeket, kik bírói képesítéssel bírnak, ide értve a gyakorló ügyvédeket is, felruházhat azzal a jogosultsággal, hogy a telekkönyvi hatóság azokat is kirendelhesse, mint kiküldötteket. A kiküldött mellé a 2. §. 1. a) pontjának ese­tében feltétlenül, a 2. pont eseteiben pedig, ha szükségesnek mutatkozik, egy telekkönyvvezető, segéd-telekkönyvvezető, telekkönyvi vizsgát tett írnok, vagy telekkönyvvezetői minősítéssel bíró díjnak is kirendelendő. A 2. §. 2. b) pontjának esetében a hagyaték-tár­gyalást vezető közjegyző azokra az ingatlanokra nézve, a­melyek az ő közjegyzői kerületében fe­­küsznek, kiküldetés nélkül jár el, azokra nézve pedig, melyek közjegyzői kerületén kívül esnek, az eljárás megindítása végett az illetékes telek­könyvi hatóságnak tesz jelentést. 7­ §• Az átalakító bizottságnak (2. §. 1. b.) és a 6. §. értelmében kirendelt kiküldöttnek, illetőleg a ha­gyaték-tárgyalást vezető kir. közjegyzőnek és az ezek mellé esetleg kirendelt telekkönyvvezetőnek (segédtelekkönyvvezetőnek, írnoknak, dijnoknak) hatáskörébe csak azok a teendők tartoznak, a­me­lyek az 1. §-ban idézett törvények szerint a hely­színi eljárást megelőzőleg és a helyszínen végzen­dők. A további teendőket a helyszinen felvett jegy­zőkönyvek alapján, ezeknek bemutatása után, a telekkönyvi hatóság végzi. 8.§. Az 1891. évi XVI. t.-cz. 8. §-ában és 1886. évi XXIX. t.-cz. 58. §-ában, illetőleg az 1889. évi XXXVIII. t.-cz 27. § ában megszabott hirdetmény, a jelen törvény szerinti eljárásnak megfelelő tar­talommal, csak a 2. §. 1. pontjának eseteiben bo­csátandó ki; még pedig a 2. §, 1 b) esetében az 1891: XVI. t.-cz. 8. §-ának megfelelő hirdetmény együttesen azzal, a­melylyel az 1869. évi 2579. számú szabályrendelet 14. §-a értelmében az érdek­­lettek a hitelesítési határnapról értesíttetnek. A 2. §. 2. pontjának eseteiben törlési keresetet, ellentmondást vagy felszólalást olyan hatálylyal, hogy az időközben nyilván könyvi jogot szerzett harmadik személy joghátrányára szolgálhasson, azok, a­kiknek a tényleges birtokos tulajdonjogá­nak bejegyzését, a megszűnt tehertétel törlését, az új telekkönyvi felvételt, a határozott hányad kitün­tetését vagy a telekkönyvi helyesbítést rendelő végzés saját kezükhöz szabályszerűen kézbesíttetett, a kézbesítéstől számított két hónap alatt, egyéb­ként pedig a vonatkozó bejegyzés alapjául szol­gáló jegyzőkönyvnek a telekkönyvi hatósághoz beérkeztétől számított három év alatt adhatnak be. Új telekjegyzőkönyv készítése esetében a neta­­láni hibák kiigazításának czéljából felszólalás ad­ható be azon végzés keltének napjától számított há­rom év alatt, a­mely a régi telekjegyzőkönyvet megszűntnek és újonnan szerkesztettnek jelenti ki. Az ebbeli végzést az új telekjegyzőkönyv A) lap­jára kell feljegyezni. 9. §. A helyszíni eljárással kapcsolatos költségeket a 2. § 1. pontjának eseteiben az államkincstár viseli, az 1886: XXIX. t.-cz 72. §-ában körülirt szolgáltatások azonban a községet terhelik. A 2. §. 2. pontjának eseteiben a helyszíni eljárás költ­­ségeit az érdekelt felek tartoznak viselni és meg­felelő előleget adni. Lapunk mai számához háromnegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next