Budapesti Közlöny, 1893. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1893-01-14 / 11. szám
Budapest, 1893. 11. szám. Szombat, január 14. BUDAPESTI EE KÖZLÖNY, HIVATALOS, A3». Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ....,, 20 frt Félévre ....... 10 . Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztőségi iroda : IT. karatét, Lipót-utcza 19. szám. Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. fulagánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Magyar belügyminiszerem előterjesztésére: báró Jósika Samu országgyűlési képviselőt, belügyministeri második államtitkárrá kinevezem. Kelt Bécsben, 1893. évi január hó 10-én. Ferencz József, s. k. Hieronymi Károly, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán. Makovicska Mátyás nyugalmazott pénzügyi tanácsos és beregszászi volt pénzügyigazgatónak, valamint törvényes utódainak, sokévi sikeres szolgálatai elismeréséül, a magyar nemességet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1893. évi január hó 1-én. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 196. szám alatt a következő rendeletet intézte valamennyi önállóan kezelt nyilvános forgalmú gőzmozdonyú vasúthoz és hajózási vállalathoz, továbbá valamennyi posta- és távirdaigazgatósághoz és valamennyi posta- és távirdahivatalhoz. Értesítem a címet, hogy a szerb kormány által múlt évi december hó 27-én kibocsátott rendelet szerint a cholera-járvány miatt eddig fennállott szállítási tilalom ezentúl már csak a kereskedelmi áruképen Szerbiába szállítandó rongyokra, szennyes ágyneműre, ócska ruhákra és használt vattára nézve marad érvényben , míg a többi árura, tehát a sajt, tej, vaj, stb. árukra nézve is a szállítási tilalom megszüntettetek. Budapesten, 1893. évi január hó 8-án. Lukács, s. k. Kiegészítő melléklet a zsebely-csákovári h. é. vasútra vonatkozó 701/1893. számú engedélyokirathoz.*) A zsebely-csákovári helyi érdekű gőzmozdonyú vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó föltételek. I. Általános határozmányok. A m. kir. államvasutak temesvár-báziási vonalának „Zsebely“ állomásától Csákováig vezetendő vasút, mint rendes nyomtávú helyi érdekű gőzmozdonyú vasút, az 1893. évi január hó 8-án kelt engedélyokirat 3. §-a értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister által előzőleg helybenhagyandó tervek alapján s az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki, s olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránkint 30 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket és feltétfüzeteket a nevezett ministerhez jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni; ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányöszszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz alkalmazkodni köteles. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 2000-at állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyírt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniok. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest, 11/2 vagy 11/*lábas lejtőkkel létesítendők, a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állítandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. *) Lásd: lapunk 1. évi 9. és 10. számát. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, anélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0-8 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosítandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszint 8 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztosítandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állítandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle ■és a legnagyobb árvíz szine között 0,5—1’0 m. nyílt magasság maradjon ; nagyobb hidaknál az árvíz és szerkezet közötti magasság 100 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztosítandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0 15 m. vastag kőalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m.2 és minden egyes őrháznál legalább 1000 m.2 földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához úgy a vonalon, mint az állomásokon kavics használandó, s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0,25 m. vastagsággal és a sítalpak magasságában 28 m. szélességgel kell bírnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őr házi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel borítandók. Tartalékul köteles az engedélyes pálya kilométerenkint 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni, s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők, míg a nyílt műtárgyak kő- vagy tégla ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint tölgyfa hordszerkezetekkel építendők. Az úti átereszek, ha azok felett nincs feltöltés, kő- vagy tégla ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint fa-hordszerkezetekkel, vagy egészen fából építhetők. Hídfők, hidjármák, jégtörők és hidrásokhoz csak tölgy- vagy vörösfenyőfa alkalmazható. Ferencz József, s. k. Gróf Tisza Lajos, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége, f. évi január hó 3-án Bécsben kelt legf. elhatározásával: szentiványi báró Zmajic Iván zágrábi 25-ik honvéd gyalogezredbeli főhadnagynak legk. megengedni méltóztatott, hogy a neki adományozott pápai Szt. Gergely-rend katonai keresztjét elfogadhassa és viselhesse. A pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök, Plachy Gyula pénzügyi fogalmazót, ideiglenes minőségű II. oszt. pénzüügyministeri fogalmazóvá nevezte ki. Spielberger Mór, Miksa és Ferencz nagylaki illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének «Kassai*-ra kért átváltoztatása, 1892. évi 102.903. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Grosz Ferencz érsemjéni illetőségű aradi Lakos vezetéknevének «Hegyesi”-re kért átváltoztatása, 1892. évi 102.953. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Spitzer Emil, Aladár, Oszkár és Dezső temesvári illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének «Szenes»-re kért átváltoztatása, 1892. évi 103.231. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Deutsch Herman pozsonyi illetőségű bécsi lakos vezetéknevének «Déri»-re kért átváltoztatása, 1892. évi 103.375. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Orsak Gyula aradi illetőségű németpalárkai lakos, valamint kiskorú Ottó fia vezetéknevének «Ormai»-ra kért átváltoztatása, I. évi 161. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.