Budapesti Közlöny, 1893. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1893-01-14 / 11. szám

Budapest, 1893. 11. szám. Szombat, január 14. BUDAPESTI EE KÖZLÖNY, H­IVATALOS­­, A3». Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ....,, 20 frt Félévre ....... 10 . Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztőségi iroda : IT. karatét, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. fulagánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Magyar belügyminiszerem előterjesz­tésére: báró Jósika Samu országgyűlési képviselőt, belügyministeri második állam­titkárrá kinevezem. Kelt Bécsben, 1893. évi január hó 10-én. Ferencz József, s. k.­ Hieronymi Károly, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán. Makovicska Mátyás nyugalmazott pénzügyi tanácsos és bereg­szászi volt pénzügyigazgatónak, valamint törvényes utódainak, sokévi sikeres szolgá­latai elismeréséül, a magyar nemességet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1893. évi január hó 1-én. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 196. szám alatt a következő rendeletet intézte vala­mennyi önállóan kezelt nyilvános forgalmú gőz­­mozdonyú vasúthoz és hajózási vállalathoz, továbbá valamennyi posta- és távirdaigazgatósághoz és va­lamennyi posta- és távirdahivatalhoz. Értesítem a c­ímet, hogy a szerb kormány által múlt évi dec­ember h­ó 27-én kibocsátott rendelet szerint a cholera-jár­vány miatt eddig fennállott szállítási tilalom ezentúl már csak a kereskedelmi áruképen Szerbiába szállítandó rongyokra, szennyes ágyneműre, ócska ruhákra és használt vattára nézve marad érvényben , míg a többi árura, tehát a sajt, tej, vaj, stb. árukra nézve is a szállítási tila­lom megszüntettetek. Budapesten, 1893. évi január hó 8-án. Lukács, s. k. Kiegészítő melléklet a zsebely-csákovári h. é. vasútra vo­natkozó 701/1893. számú engedélyokirathoz.*) A zsebely-csákovári helyi érdekű gőzm­ozdonyú vasút építésére és üzleti berendezésére vonat­kozó föltételek. I. Általános határozmányok. A m. kir. államvasutak temesvár-báziási vona­lának „Zsebely“ állomásától Csákováig vezetendő vasút, mint rendes nyomtávú helyi érdekű gőz­­mozdonyú vasút, az 1893. évi január hó 8-án kelt engedélyokirat 3. §-a értelmében a kereske­delemügyi m. kir. minister által előzőleg helyben­hagyandó tervek alapján s az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki, s oly­­kép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vo­natok óránkint 30 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi esz­közökre vonatkozó szállítási szerződéseket és fel­tétfüzeteket a nevezett ministerhez jóváhagyás vé­gett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya épí­tésére vonatkozó szerződést is bemutatni; ez utób­bit azonban csak akkor, ha az építés átalányösz­­szegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz alkalmazkodni köteles. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 20­00-at állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyírt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniok. A pálya szabványos koronaszélessége az alépít­mény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületé­nek magasságában mérve, 4­0 méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelés­­nek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszéles­ítendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest, 11/2 vagy 11/*lábas lejtőkkel létesítendők, a bevá­gások lejtői pedig az anyag nemének és minőségé­nek megfelelően állítandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő be­vágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. *) Lásd: lapunk 1. évi 9. és 10. számát. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál mere­­dekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellen­ben ugyanoly rézsüvel készítendők, mint maguk a töltések.­­ Az anyagárkok továbbá oly módon léte­sítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, anélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt leg­alább 0-8 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszaml­ásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosítandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin­t­ 8 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töl­tések lejtői a szükséghez képest biztosítandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állítandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle ■és a legnagyobb ár­víz szine között 0,5—1’0 m. nyílt magasság ma­radjon ; nagyobb hidaknál az árvíz és szerkezet közötti magasság 100 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztosítandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének meg­felelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúság­ban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavi­­csolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szük­séghez képest megfelelő nyílású hidak vagy át­ereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs fel­töltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állo­mási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0­ 15 m. vastag kőalappal és ugyanily vastag ka­vicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m.2 és minden egyes őrháznál legalább 1000 m.2 földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához úgy a vonalon, mint az állomásokon kavics használandó, s a be­ágyazásnak a sínek talpa alatt 0,25 m. vastagság­gal és a sítalpak magasságában 2­8 m. szélesség­gel kell bírnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközle­kedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őr házi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel borítandók. Tartalékul köteles az engedélyes pálya­ kilo­­méterenkint 40 köbméter beágyazási kavicsanya­got az építési alapból beszerezni, s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelke­zésére bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők, míg a nyílt műtárgyak kő- vagy tégla ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint tölgyfa hordszerkezetekkel építendők. Az úti átereszek, ha azok felett nincs feltöltés, kő- vagy tégla ellenfalakkal és szár­nyakkal, valamint fa-hordszerkezetekkel, vagy egészen fából építhetők. Hídfők, hidjármák, jégtörők és hidrásokhoz csak tölgy- vagy vörösfenyőfa alkalmazható. Ferencz József, s. k. Gróf Tisza Lajos, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége, f. évi január hó 3-án Bécsben kelt legf. elhatározásával: szentiványi báró Zmajic Iván zágrábi 25-ik honvéd gyalogezredbeli főhadnagynak legk. megengedni méltóztatott, hogy a neki adományozott pápai Szt. Gergely-rend katonai keresztjét elfogadhassa és viselhesse. A pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök, Plachy Gyula pénzügyi fogalmazót, ideiglenes minőségű II. oszt. pén­z­­üügyministeri fogalmazóvá nevezte ki. Spielberger Mór, Miksa és Ferencz nagylaki illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének «Kassai*-ra kért átváltoztatása, 1892. évi 102.903. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Grosz Ferencz érsemjéni illetőségű aradi Lakos vezetéknevének «Hegyesi”-re kért átváltozta­tása, 1892. évi 102.953. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Kiskorú Spitzer Emil, Aladár, Oszkár és Dezső temesvári illetőségű ugyanottani lakosok vezeték­nevének «Szenes»-re kért átváltoztatása, 1892. évi 103.231. számú belügyministeri rendelettel meg­­engedtetett. K­iskorú Deutsch Herman pozsonyi illetőségű bécsi lakos vezetéknevének «Déri»-re kért átváltoz­tatása, 1892. évi 103.375. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. O­r­s­­­a­k Gyula aradi illetőségű németpalár­kai lakos, valamint kiskorú Ottó fia vezetéknevének «Ormai»-ra kért átváltoztatása, I. évi 161. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next