Budapesti Közlöny, 1893. július (27. évfolyam, 148-173. szám)
1893-07-01 / 148. szám
pedig csak Budapest-Kőbányára szabad szállítani. E szállításnak közvetlenül a határtól egész a rendeltetési helyig útközben való megállapodás nélkül, vasúton vagy hajón kell történni. Ez oknál fogva az ilyen állatok a belépő állomástól rendőri felügyelet alatt a legközelebb eső vasút-vagy hajóállomásra hajtandók és ott az illető belépő állomást vezető állatorvos felügyelete alatt berakandóké. * 2. §. Az egyezmény 2. és 3. czikkeihez. Az egyezmény 2. czikkében megállapított szabályszerű származási és egészségi bizonyítványokkal kisért állatok és állati nyerstermények bizonyítványai tekintetében — amennyiben az illető szállitmány bebocsáthatónak találtatik, tehát egyike sem forog fenn a 3. czikkben jelzett azon eseteknek, melyek a szállítmány visszautasítását vonnák maguk után, — a bebocsátás körül a következő eljárás követendő: a) Az állatok, illetőleg az egy szállítmányhoz tartozó állatokra vonatkozó marhalevelek összefűzendők; a fűzőzsinór végei az állomás pecsétjével lepecsételendők, s a legfelül maradt marhalevél hátlapjára ezen záradékot kell vezetni: .... szám. ..............darab ló, szarvasmarha, juh, sertés stb. megvizsgáltatván és egészségesnek találtatván, Kőbányára (Budapest, Ferenczvárosba) szállítható. Kelt.................. (P. H.) Aláírás. Ezen záradékban megjelölendő az állatok neme, jelezni kell továbbá számjegyekben kiírva az állatok darabszámát és a marhalevelek számát s végül föl kell tüntetni az állatok rendeltetési helyét, illetve azt a helyet, hová azokat a belépőállomásról közvetlenül továbbítani kell. Ez a rendeltetési hely sértésekre nézve kizárólag Budapest—Kőbánya, szarvasmarhára és juhokra nézve pedig kizárólag a budapesti marhavásár lehet. Az egyezményhez tartozó zárjegyzőkönyv 3. pontja értelmében a marhalevelek vizsgálatánál különösen figyelni kell arra, hogy e marhaleveleken a behozni kívánt állatok szerb származása igazolva legyen. Ezen hivatalos igazolásnak a szerb marhalevelek e czélra szolgáló rovatában, a marhalevelet kiállító hatóság által kell bevezetve lenni. Figyelem fordítandó továbbá arra, hogy — a zárjegyzőkönyv 4. pontja értelmében — a marhalevélnek tartalmaznia kell azon közigazgatási kör megjelölését is, melyhez az állat származási helye tartozik. A marhalevél magyar fordításának hitelességét hivatalos pecsét használására jogosított hatóságnak vagy személynek kell igazolni. b) az állati nyersterményeket illetőleg: Az egyezmény 2. czikkében az ilyen terményekre nézve előírt származási bizonyítványokra, amenynyiben a szállítmányok a megtartott vizsgálat alapján bebocsáthatóknak találtatnak, a belépő állomás vezetője a következő záradékot írja: »Szabályszerű eljárás után a bevitel (átvitel) megengedtetett. Ezt a záradékot azután keltezi, aláírja és hivatalos pecsétjével ellátja. A szállítmányok vizsgálata körül követendő eljárás tekintetében a belépő állomások az egyezmény 2. és 3. czikkeiben foglalt határozmányokra utaltatnak. Különösen megjegyeztetik, hogy a szerb marhaleveleknek és származási bizonyítványoknak magyar fordítással kell ellátva lenniök. Ha valamely szállítmánynál az egyezmény 3. czikkének első bekezdésében felsorolt esetek bármelyike észleltetnék, az illető szállítmányok a belépő állomás által feltétlenül visszautasítandók. A vasúti és gőzhajózási intézetek közegeinek szoros miheztartásukul szolgáljon az, hogy csak az olyan szerbiai származású állatokat és állati nyersterményeket szabad továbbítás végett fölvenniök, amelyeknek marhalevelei, illetőleg származási bizonyítványai a fentebb megállapított igazolási záradékkal el vannak látva. Továbbá az, hogy szerbiai származású szarvasmarhát és juhot kizárólag csak a budapest-ferenczvárosi vasútállomásra, illetőleg a budapesti hajókirakodó állomásra és innen a fő- és székvárosi állatvásárra; sertéseket pedig csakis a budapest-kőbányai állomások valamelyikére és innen a kőbányai nemzetközi sertésvásárra szabad továbbitaniok. 3. §. Az egyezmény 4 czikkéhez. Az egyezmény 4. czikke értelmében szerbiai származású állatokra nézve alkalmazandó további állatorvosi vizsgálat és megfigyelési kötelezettség egyelőre szarvasmarha, juh- és sertésre nézve lesz életbe léptetve, amely fajú állatokra nézve ezen megfigyelési idő tartama nyolc napban állapíttatik meg. Ezt a megfigyelési időt a sertések Kőbányán az állami sertés veszteglőben, szarvasmarhák és juhok pedig Budapesten — az itteni vásáron e czélra berendezett helyiségekben fogják kitölteni. A megfigyelési idő kitöltése után ez állatok — ha egészségi állapotuk ez idő alatt kifogástalannak találtatott — az ország területén belül akadálytalanul szabad forgalomba bocsátandók ; az ilyen állatok marhalevelein azonban a szerbiai származás mindig világosan feltüntetendő. Ez okból, ha ilyen állatokra nézve később — a Kőbányán avagy Budapesten kiállított eredeti marhalevél alapján újabb marhalevelek állíttatnának ki: az illető állatok szerbiai származását az új marhaleveleken is mindenkor fel kell tüntetni. A Kőbányán való 8 napi vesztegeltetésre vonatkozó fenti rendelkezés érvényes lévén minden szerbiai sertésre, mely az ország határát átlépi — tehát még azokra is, melyek netán azonnali levágatás és fogyasztásra, a Szerbiával közvetetlenül határos vármegyék területére volnának szánva, ennek folytán i. é. július 1-től fogva hatályukat vesztik mindazok a rendelkezések, melyek értelmében eddig meg volt engedve az, hogy szerbiai sertések fogyasztás vagy hizlalás czéljából Krassó- Szörény, Temes és Torontál vármegyék, s Temesvár, Versecz és Pancsova városok területére bevitethessenek. 4. §• Jelen rendelet, illetve a Szerbiával kötött állategészségügyi egyezmény életbe léptétől fogva a Romániából származó sertésekre nézve előírt felügyeleti időtartama szintén nyolc napban állapíttatik meg, s az ilyen sertések marhalevelei szintén épen úgy kezelendők, mint a szerb sertések marhalevelei. 5. §• Az egyezmény 8. czikkéhez. A szerb határszéllel szomszédos közigazgatási hatóságok kötelesek a hatóságok területén netán járványos jelleggel föllépett állati betegségekről a szemben lévő szerbiai határ mentén illetékes szerb politikai hatóságot (prefekturát) azonnal és közvetlenül értesíteni. Budapest, 1893. június 30-án. Gróf Bethlen, s. k. A földmivelésügyi m. kir. minister f. évi 34.097. sz. alatt a tüdővészszel fertőzött törvényhatóságokból származó szarvasmarhák magyarországi forgalma ügyében a következő rendeletet adta ki, valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi junius hó 1-én 31.341. sz. alatt, továbbá f. évi junius 27-én 1214. évi. sz. alatt kelt körrendeleteimmel kapcsolatosan és a folyó évi június 1-én 31.341. sz. alatt kiadott körrendeletem hatályon kívül helyezése mellett a tüdővészszel fertőzött törvényhatóságokból származó szarvasmarhák magyarországi forgalma tekintetében a következőket rendelem el: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Szepes és Sáros vármegyék, Pozsony, Selmecz és Bélabánya városok területéről csakis az egészséges vágómarhák és csak azonnali levágás czéljából szállíthatók el, a Magyarország területén levő közvágóhidakra. Ily állatok a feladás alkalmával a kirendelt szakértők által vizsgálandók meg és azoknak eddig előírt T betűs lebélyegzése ezután mellőzendő. Gazdasági vagy tenyészmarhát az említett törvényhatóságok területéről más itt fel nem sorolt törvényhatóságok területére szállítani tilos s vágó marhák is csakis azonnali levágás czéljából kizárólag vasúton és közvetlenül vágóhídra szállíthatók el. Az állatok elszállítására az I fokú hatóság ad engedélyt, s a rendeltetési hely I fokú hatóságát a szállítmány elindításáról táviratilag értesíti, hogy az állatoknak rendeltetési helyükön való azonnali levágatását ezen hely említett I fokú hatósága szigorúan ellenőrizhesse. Erről a törvényhatóságot tudomásulvétel és miheztartás végett értesítem. Budapest, 1893. évi junius hó 27-én. A minister megbízásából: Lipthay, s. k. A m. kir. ministerelnök a «Sátori Miksa és Mór budapesti kődaramalom-tulajdonos czégnek Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök a »Győrszigeti magyar-angol biscuitgyár részvénytársaság»-nak Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök Copony Márton brassói papirgyárosnak Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A matolcsi polgári dalegylet alapszabályai a m. kir. belügyministerium által f. évi 51.665. sz. alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. A zentai korcsolyázó egylet alapszabályai a m. kir. belügyministerium által . évi 52.048. sz. alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. A komárom-vármegyei udvardi járási községi és körjegyzők egyletének alapszabályai a m. kir. belügyministerium által f. évi 52.218. sz. alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. A somogyvári iparos-olvasókör alapszabályai a m. kir. belügyministerium által f. évi 52.175. sz. alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 43.196. szám alatt kelt rendeletével Baranya vármegye területéhez tartozó Szent-Lőrincz község kérelmére, részére az eddig engedélyezett két országos vásáron kívül minden év április hó 12-én és június hó 10-én, ha pedig ezen napok vasár- vagy ünnepnapokra esnének, a kitűzött napokat megelőző hétfőn megtartandó állatfelhajtással összekötött két újabb országos vásárt engedélyezett.. Pályázat a kassai kir. convictusnál megüresedett alapítványi és fizetéses helyekre. Az 1893/4-ik iskolai év kezdetétől a kassai kir. convictusban hét alapítványi és nyolcz fizetéses hely üresedik meg. I. Az alapitványos helyek közül kettő a Szt-Istvánról nevezett pozsonyi archiconfraternitás alapítványa, egy Dessewffy-féle, négy pedig Balassa Zsuzsánna-féle alapítványi hely. Az archiconfraternitási helyeket a kassai püspök bemutására, a Dessewffy-féle alapítványi helyet a pártfogó kijelölésére, a Balassa Zsuzsánna- féle helyeket pedig a premontrei rend jászói prépostjának előterjesztésére a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister adományozza. Ezen alapítványi helyekre csak oly növendékek pályázhatnak, kik az elemi iskolát vagy a középiskola első osztályát jeles sikerrel végezték be. Az archiconfraternitási helyekért pályázók folyamodványaikat a kassai püspökhöz, a Dessew-