Budapesti Közlöny, 1893. augusztus (27. évfolyam, 174-199. szám)

1893-08-01 / 174. szám

Budapest, 1893. 174 szám. Kedd, augusztus 1. • • •• BUDAPESTI Szerkesztőségi iroda , IV. kerület, magyar­ utcza 23. szám. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helybe, házhoz hordva. Egész évre................................20 frt Félévre.....................................10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljen lap Ara 30 kr. H­I­V­ATA KÖZLÖNY LOS LIP. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. 1V­agánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. A magyar állami számvevőszék elnö­kének magyar miniszerelnököm által fel­terjesztett javaslata folytán: kleebergi Strohmayer Osvát állami számvevőszéki számvizsgálónak, saját kérelmére történt végleges nyugalomba helyezése alkalmából, a pénzügyi tanácsosi czímet és jel­leget díjmentesen adományozom. Kelt Ischlben, 1893. évi julius hó 23-án. Ferencz József, s. k. Wekerle Sándor, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi julius hó 7-én Gasteinban kelt legfelsőbb elhatá­rozásával legkegyelmesebben elrendelni méltóz­­tatott, hogy Quint Károly csendőr főhadnagynak, a m. kir. horvát-szlavón rendőrparancsnokság segédtisztjének, ezen minőségben teljesített igen jó szolgálatai elismeréséül, a legfelsőbb meg­elégedés kifejezése tudtul adassák. Ő császári és apostoli királyi Felsége, a cs. és kir. közös külügyminiszer legalázatosabb előter­jesztésére, ez évi július 14-dikén kelt legfelsőbb elhatározásával, az amerikai Egyesült­ Államok Triestbe kinevezett konzulja, Frank H. Brooks részére a legfelsőbb exequaturt kegyesen megadni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi julius hó 20-án Ischlben kelt legfelsőbb elhatáro­zásával az alább megnevezett tiszteknek a cs. és kir. közös hadsereg tényleges állományából 1893. évi augusztus hó 1-ével a m. kir. honvédség hason állományába való áthelyezését legkegyelme­sebben elrendelni méltóztatott, és pedig: I. A gyalogsághoz: Kozmatelkei Csatth Lajos, báró Bils nevét viselő 51-ik gyalogezredbeli I. osztályú századost és II. A lovassághoz: Zicsi és vásonykeői gróf Zichy Károly, II. Vilmos német császár és Poroszország királya nevét viselő 7. számú huszár­ezredbeli főhadnagyot. A m. kir. igazságügyminister: dr. Karuch Márton budapesti lakos ügyvédet az igazságügy­­ministeriumhoz fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Szaffka Pál miskolczi lakos ügyvédet Miskolcz városába kir. közjegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: dr. Hammersberg Miklós budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot a miskolczi kir. törvényszékhez aljegyzővé vette ki. ne­ A m. kir. igazsági­gyminister: Olatz Lajos sop­roni kir. törvényszék: Írnokot a moóri kir. járásbíró­sághoz segédtelekkö­nyvvezetővé, továbbá Papp János erzsébetvárosi kir. járásbirósági dijnokot a hátszegi, Kára Győri , szatmárnémetii kir. törvény­­széki dijnokot a halmii, Horváth István nagy­­kállói kir. járásbirós­ági dijnokot a nagykállói és Salamon Antal csákl­vai kir. járásbirósági birnokot a vingai kir. járásbir­ósághoz írnokokká nevezte ki. A m. kir. igazsági­gyminister: Éder Elek abauj­­szántói kir. közjegyzőt Miskolcz városába he­lyezte át. A m. kir. igaz­ságügyminiszer: Zöld Gábor erzsébetvárosi kir. törvényszéki jegyzőt­ a zilahi kir. törvényszékhez, dr. Szegedy Lajos orosházi kir. járásbirósági a jegyzőt pedig a nagyváradi kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. igazs­ágügyminiszer, Vida József temesvári kir. törvényszéki irodaigazgatót a Csík­szeredái, Mészáros Antal nagykikindai kir. tör­vényszéki irodaigazg­­atót pedig a temesvári kir. törvényszékhez helye­zte át. A m. kir. igazsá­gügyminister: Pajda János halmii kir. járásbirós­ági írnokot a szinyérváraljai kir. járásbírósághoz helyezte át. A pénzü­gyministerium vezetésével megbizott m. kir. ministerelnök: Merza Károly bányaszám­­tisztet az akna-sugat­igi m. kir. sóbányahivatalhoz ellenőrré nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Mihalik Sándor okleveles polgári iskolai tanítót a resicza-bányai polgári iskolához segédtanítóvá nevezte ki. A vallás-és közoktatásügyi m. kir. minister: Sarkadi Sándor okleveles tanítót a szilágy-csehi állami elemi iskoláho­z rendes tanítóvá nevezte ki. A vallás- és közo­ktatásügyi m. kir. minister: Tauber Nándor késw­árki községi polgári és kö­zépkereskedelmi isko­lai rendes tanítót jelen állá­sában végleg megerő­sitette. A m. kir. belügym­inister a folyó évi 61.458. sz. alatt kelt rendelettel megengedte, hogy Nagykü­­küllő vármegyébe kebelezett Rozsonda kisközség nagyközséggé alakittassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 54.851. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Heves vár­megye területéhez tartozó T­i­s­z­a-F­ü­r­e­d köz­ségben a folyó évi augusztus hó 8—4-én megtartandó országos vásár alkalmá­val mindkét napon az állat- és kirakó vásár együt­tesen tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 50.146. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Békés vármegye területéhez tartozó Gyoma községben a f. évi augusztus 15—16-ikára eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi augusztus hó 12. és 13-án tartassák meg. A m. kir. ministerelnök a «Weisz Ber­­thold és Manfred első magyar con­­servgyára és érczárugyára» budapesti czégnek Magyarország külön czimerének használha­­tását az 1883. XVIII. t.-czikk alapján megengedte. A m.kir. ministerelnök a «Budapesti köz­ponti tejcsarnok s­z­ö­v­e­t­k­e­z­e­t»-nek Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. XVIII. t.-czikk alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök az «Egyesült magyarhoni üveggyárak részvény­­társaság» budapesti czégnek Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. XVIII. t.-czikk alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök a «Leiner testvé­rek» újpesti enyv- és g­e­l­a­t­i­n­e-gy­á­r­o­s czégnek Magyarország külön czimerének használ­hatását az 1883: XVIII. t.-czikk alapján meg­engedte. A szilvágyi ö­n­k­é­n­t­e­s t­ü­z­o­lt­ó egylet alapszabályai a m. kir. belügyministerium által f. évi 61.871. sz. alatt a bemutatási záradék­kal elláttattak. A nagylaki önkéntes tűzol­tó testü­let alapszabályai a m. kir. belügyministerium által f. évi 61.888. sz. alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. Lapunk mai számához egy ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva. Pályázat. Azrsztenai kir. kath. gymnásiumnál betöl­tendő és 1898/94. iskolai év elején elfoglalandó tanári állásra, melylyel ha rendes tanár neveztetik ki, szabályszerű fizetés, szálláspénz, ötödéves pótlék is nyugdíjjogosultság, helyettes tanár kinevezése és esetén pedig 800 frt évi illetmény van egybekötve, ezennel pályázat hirdettetik. Ez állásra oly róm. kath. vallásu egyének pályáz­hatnak, kik a szabadkézi rajzból és ábrázoló geo­metriából középiskolai tanári képesítéssel bírnak. Oly pályázók, a kik a mennyiségtant tanítani képe­sek, előnyben részesülnek. A pályázók a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez czimzett folyamodványukat, melyben életkoruk, vallásuk, családi állapotuk, hadkötele­zettségi viszonyuk, végzett tanulmányaik, képesí­tésük, nyelvismereteik, eddigi szolgálataik okmá­nyokkal igazolandók, ha szolgálatban vannak, elöljáróságuk utján minősítő táblázattal, külön­ben pedig közvetlenül a beszterczebányai tank. kir. főigazgatóhoz f. évi augusztus hó 25-ig küld­jék be. Budapest, 1893. évi julius hó 27-én. A vallás- és közokt. m. kir. ministertől.

Next