Budapesti Közlöny, 1893. szeptember (27. évfolyam, 200-226. szám)

1893-09-01 / 200. szám

Budapest, 1893 200. szám Péntek, szeptember 1 SZERKESZTŐSÉGI IRODA , HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vág, helyben házhoz hordva: Egész évre...............................20 írt Félévre ....... 10 . Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ix. SO kr. A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200* szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr.­­bélyegdíj, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő IV. kerület, magyar­ utcza 28. szám. Kiadó­hivatal : Verrencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: Vlagonhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beiktatásnál 19 kr, hétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 18 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 80 kr. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminiszer a fő- és székvárosi m. kir. államrendőrséghez Almássy György czimzetes ker. kapitányt valóságos kerületi kapitánynyá, dr. Hadady Endre és dr. Gruber József Írnokokat segédfogalmazókká, Markovics Incze czimzetes fogalmazót, Tóth János és Stankovich Lajos Írno­kokat felügyelőkké, ifj. Pekáry József­ Geguss Dániel, Hübner Kálmán gyakornokokat és Józsa Oszkár dijnokokat írnokokká, végül Kórody Mihály, Miskolczy László és Kneifel István végzett jog­hallgatókat gyakornokokká nevezte ki. A m. kir. belügyminister dr Lisznyay Endrét a m. kir. belügyministeriumhoz fogalmazó-gya­kornokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Vajda Vilmosné Scheiber Julia okleveles polgári iskolai tanítónőt, a balassa-gyarmati polgári isko­lához segéd-tanítónővé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Patakfalvi­ Domokos okleveles tanítót a somogyomi állami elemi iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. A szombathelyi kir törvényszék elnöke a szom­bathelyi kir. törvényszéknél alkalmazásban levő Németh Mihály II-ed osztályú hivatalszolgát állo­más­helyének megtartása mellett 1-fő osztályúvá léptette elő. A nagyszebeni kir. törvényszék elnöke Gál Mózes volt csendőrt és napdijas szolgát III-ad oszt. hivatalszolgává nevezte ki. Pachmayer Ottó selmeczi illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevének «Pánczél]-ra­ kért átvál­toztatása folyó évi 66.517. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. K­o­h­n Miksa szombathelyi illetőségű kapos­vári lakos vezetéknevének * Kovács*-ra kért átvál­toztatása folyó évi 67.987. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. V­e­d­e­r Nándor robcsiczei illetőségű abauj­­szepsii lakos vezetéknevének »Világi*-ra kért átváltoztatása, folyó évi 68.169. számú belügymi­nisteri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Deutsch Dezső vanyarczi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Balás*-ra kért átváltoztatása folyó évi 68.327. számú belügymi­nisteri rendelettel megengedtetett. Singer Lajos sátoralja-ujhelyi illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevének «Székely»-re kért átvál­toztatása folyó évi 68.328. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. S­t­r­a­u­s­z Gyula budapesti illetőségű tatai lakos vezetéknevének «Sándor*-ra kért átváltoztatása folyó évi 68.329. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. W­e­i­s­z Sándor csabai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Fehér*-re kért átváltoz­tatása folyó évi 68.330. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Hornák Mihály Bohunicz községi illetőségű Pozsonyban állomásozó m. kir. csendőr vezetékne­vének «Halász*-ra kért átváltoztatása folyó évi 68.635. számú belügyministeri rendelettel megen­gedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek az 1892. évi deczember hó 10-én 84.667/IV. sz. alatt kiadott rendeletével 1893. évi január hó 1-én életbeléptetett vasúti üzletszabályzat némely határozmányainak módosítása tárgyában kibocsátott rendelete. I. Pótlék a magyar szent korona területén érvényes vasúti üzletszabályzathoz. Az 1892. évi deczember hó 10-én 84667 /IV. sz. alatt kiadott rendelettel 1893. évi január hó 1-én életbeléptetett vasúti üzletszabályzat B) mellékle­tének alább megjelölt tételei következőleg módo­síttatnak, illetve egészittetnek ki: IV. tétel. A végén a zárjelben «XXXVI. sz.» után igta­­tandó «5. pont.» VII. tétel Az (1) bekezdésben a következő szavak törlen­dők: «valamint az úgynevezett natronkokes (a kátrányolajok készítésénél nyert melléktermény)«. Ezen tétel végén mint (3) bekezdés beigtatandó: «(3) Hasonló feltételek alatt, mint a nyers, nem jegeczesedett kénnátrium, natronkokes (a kátrány­olajok készítésénél nyert melléktermény) is felvé­tetik szállításra». VIII. a. tétel: a VIII. és IX. tételek közt beigtatandó: VIII. a. (I) kén-nethez csak az esetben szállít­ható, ha vagy 1. 500 kilogramm tartalmat meg nem haladó tömör és kellően szegecselt vagy beforrasztott vas­­pléhből készült edényben ; vagy 2. legfölebb 60 kilogramm elegysúlyú tökélete­sen szorosan zárt fém- vagy üvegedényekben ada­tik fel. A csomagolásnál a következők tartandók szem előtt: a) ha több edény egy csomagban egyesítve ada­tik fel, az edények erős faládákban, szalmába, kor­pába, fűrészporba, szalagföldbe, vagy más laza anyagba szorosan csomagolva vehetők fel; b) csupán egy edényt tartalmazó csomagok fel­adása esetén az edények jól megerősített fedelek­kel, valamint fogantyúkkal ellátott és elegendő csomagoló anyaggal bélelt tartós kosarakban vagy vedrekben helyezendők el; a fedélnek, a­mennyi­ben az szalmából, nádból, gyékényből vagy hasonló anyagból készült, vizű véggel vegyített agyag vagy mésztejjel kell telítve lennie. (2) Bádog- vagy fémedények használata esetén a legnagyobb megengedett­ töltési arány: 1 kilo­gramm folyadék az edény minden 1­55 liter űrtar­talmára. Példánk oly fémtartány, mely 15-50 liter vizet képes befogadni, nem tartalmazhat többet, mint 10 kilogramm kén-aethert. (3) A más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd XXXV. sz. alatt. IX. tétel. Az (1.) bekezdésben e szavak: «Kén-aether, úgyszintén» törlendők. X. tétel. Az­ (1) bekezdés 3. pontja után új bekezdés gya­nánt beigtatandó: «Bádogedények használatánál a legnagyobb megengedett töltési arány 1 kilogramm folyadék az edény minden 0,825 liter űrtartalmára». XI. tétel. Az (1) bekezdés utolsó előtti sorban : «a kénaetherre nézve» szavak törlendők. XIV. tétel. Második bekezdés gyanánt beigtatandó: «Pikrinsav csomagolásához ólom nem használ­ható és pikrinsavval egy és ugyanazon kocsiba nem rakható. Pikrinsavat ólommal bélelt vagy ólommal fedett kocsikban szállítani nem szabad». XV. tétel. 1. A bevezetésben ezen szavak után «(1. XVII. p. a.)» beigtatandó: «és chlorkén». 2. A 2., 4. és 6. pontok alatt «ásványsavakat«, «az ásványsavak», illetőleg «bárminemű folyékony ásványsavakat» szavak helyett beigtatandó: «ezen anyagokat«, «ezen anyagok« illetőleg «az ezen anyagokat«. XIX. tétel. Az (1) bekezdésben «(1. IX.)» helyett teendő ; (lásd: Vili. a. sz. a.)« XXXII. tétel. A 4.— 7. pontok alatt foglalt határozmányok törlendők és azok helyett 4.—8. pontok alatt kö­vetkező határozmányok veendők fel: 4. friss inak, nem meszezett friss enyvbőr, vala­mint ezek hulladékai, úgyszintén be nem sózott friss bőrök, nemkülönben bőr- és hússzálakat tar­talmazó tisztátlan csontok, egész kocsirakomá­nyoknál a következő feltételek alatt szállíttatnak: a) m­árczius hó 1-től október 31-éig terjedő idő­szakban ilyennemű küldemények erős, hibátlan zsákokba csomagolandók. A zsákok hígított car­­bolsavval oly módon megnedvesítendők, hogy a tartalom bűze érezhető ne legyen. Minden külde­mény erős szövetű, hígított carbolsavval itatott ponyvatakaróval (Hopfenluch) és ez ismét vízhat­­lan nem kátrányozott nagy ponyvával teljesen betakarandó. A szükséges ponyvákat a feladó tar­tozik szolgáltatni Lapunk mai számához negyed ív melléklet, s háromnegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next