Budapesti Közlöny, 1893. szeptember (27. évfolyam, 200-226. szám)

1893-09-11 / 208. szám

Rendkívüli kiadás Budapest, 1893. 208. szám. Hétfő, szeptember 11. HIVATALOS LAP. ■ " ..... .............. SZERKEEZTÖSÉGi IRODA T. kerület, magyar-utcza 28. száma. Kiadó-hivatal : Tw-wocziak tere, Athenae^m-épfilet. Előfizetési Árak : Báponkémti postai szétküldéssel, vagy kelerben házhoz hordva: Egész évre ...... 20 frt Félévre 10 » Negyedévre............................ » Egy teljes lap iratO kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, $00—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás ■után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő Magánhirdetések: Egy hatodhasábos pótitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétezernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerel mindet egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön SO kr. HIVATALOS RÉSZ. Ő Felsége a király folyó hó 10-én délelőtti Borossebesen a küldöttségek hódoló tisztelgését fogadta. A római kath. derűs küldött-] sége Dessewffy Sándor Csanádi püspök vezetése mellett tisztelgett, kinek üdvözlő beszédére . Felesége így válaszolt: «Fogadják meleg köszönetemet hagyo ] mányos hű érzelmeik ujabbi biztosításáért.. Nem kétlem, hogy a római katholikus elems, szent hivatásának megfelelve, e vidéken is ápolni fogja a népességben a vallási nyugalmat és békés egyetértést fele-kezeti és nemzetiségi különbség nélkül, mely törekvésében változatlan kegyel-memre és jóakaratomra bizton számíthat.» Ezután a görög kath. papság élén Pável Mihály nagyváradi görög kath. püspöki üdvözölte Ő Felséget, ki a következő választ adta: «Örömmel hallom azon meggyőződésük nyilvánítását, miszerint atyai gondoskodásom oda irányul, hogy kedvelt Magyar- országom összes honpolgárai vallás és nyelvkülönbség nélkül szoros összetartásban és kölcsönös egyetértésben nyugodtan élvezzék a béke, haladás és jólét áldásait s nem kétlem, hogy Önök is ezen óhajtásom megvalósításában teljes odaadással fognak közreműködni, mert amint egyrészt üres jelszavak hangoztatása, túlzó dhauvinizmus és kárhozatos utczai kihágások távol állanak az igazi hazafiasságtól, úgy másrészt hazafias kötelesség és az összes honpolgárok valódi érdeke követeli, hogy a békés egyetértés a nemzetiségek között, valamint az ország alkotmányának és törvényeinek tiszteletben tartása mindenütt és különösen e vidéken ápoltassák és biztosíttassák. Meggyőződve, hogy e kötelesség teljesítésére Önöket a jövőben is mindenkor készen fogom találni, fogadják hódolatuk és hű ragaszkodásuk biztosításáért szívélyes köszönetemet.» A görög keleti román egyház küldöttségét Metianu János aradi püspök vezette, kinek beszédére Ő Felsége így válaszolt: «Szívesen biztosítom önöket változhatlan kegyelmemről és jóakaró oltalmamról, mely minden alattvalómra vallási és nemzetiségi különbség nélkül egyaránt kiterjed. Reményem egyébiránt és elvárom, hogy önök is befolyásuk által híveiket távoltartani fogják azon ártalmas izgatásoktól, melyek némely vidéken a nép félrevezetését czélozzák, mert habár nyelvük nem ugyanaz, minden nemzetiség a más nemzetiségekkel való békés egyetértést fentartani, valamint a törvényeket és az ország alkotmányát egyformán tisztelni tartozik s csak ily módon egyedül érhetik el valódi érdekeik és jólétük biztosítását és fejlődését». Ezután az « r. ref. egyház felekezet küldöttsége tisztelgett Széll Kálmán nagyszalontai esperes vezetése mellett, kinek beszédére Ő Felsége e következőket válaszolta : «Különös megelégedéssel s köszönettel veszem az Aradmegyében lakó, evangélium szerint reformáltak hűségének és hódolatának nyilvánítását. Legyenek meggyőződve, hogy egyházuk s annak alkotmánya királyi oltalmamra tovább is számíthat.» Az ág. ev. egyház felekezet küldöttsége élén Frint Lajos aradi lelkész mondott üdvözlő beszédet, melyre Ő Felsége igy válaszolt: «Örömmel veszem tudomásul az aradmegyei ágostai hitvallású evangélikus hitközségek nevében kifejezett hódolatukat; köszönöm itteni megjelenésüket s kérem önöket, vigyék meg hitsorsosaiknak üdvözletemet és további kegyelmemet.» Végül Arad vármegye és Arad városa küldöttsége, valamint a helyi elöljáróság élén Fábián László főispán üdvözölte Ő Felségét, ki következőleg válaszolt: «Fogadják köszönetemet hűséges érzelmeiket tanúsító hódolatukért. Meg vagyok győződve ezen érzelmek őszinteségéről s nem kétlem, hogy Arad megye és város törvényhatósága személyemhez való ragaszkodását az által is fogja tanúsítani, hogy a lakosságot, mely vallás és nemzetiségi különbség nélkül atyai szivemhez közel áll, hűségében megerősítve minden irányú izgatásoktól megóvandja, mert csakis barátságos egyetértésben és békés munkában lelheti a népesség jóléte és valódi érdekeinek biztosítását, amint ezt őszintén kívánom. A Mindenható oltalmazza önöket és küldőiket.» intézetekben ezen szervezet, s az abban foglalt tanterv már a beálló 1893/4-ik tanévben életbe léptettessék. Kelt Szepes-Mindszenten, 1893. évi augusztus hó 31-én. Gr. Csáky, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister f. évi 33.564. sz. alatt a következő rendeletet adta ki valamennyi kir. tanfelügyelőségnek Az iparos tanulók iskoláiban ez ideig érvényes szervezet és tanterv sok tekintetben hiányosnak és hézagosnak mutatkozván, szükségesnek találtam, hogy ezen iskolák megfelelő szervezettel és tantervvel láttassanak el. Midőn tehát az »Iparos tanoncziskolák szervezeté»-t a tanfelügyelőségnek megküldöm, felhívom, intézkedjék sürgősen, hogy a felügyelete alatt álló A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister f. évi 24.784. sz. alatt a következő rendeletet adta ki, valamennyi kir. tanfelügyelőségnek. A kereskedő tanoncziskolák eddigi szervezete és tanterve sok tekintetben hiányosnak és czéltalannak bizonyulván, intézkedtem, hogy ezen iskolák czéljuknak és szükségleteiknek megfelelő szervezettel láttassanak el. Midőn tehát az általam megállapított s jóváhagyott «Kereskedelmi tanoncziskolák szervezeté»-t a tanfelügyelőségnek megküldöm, felhívom, tegye meg a sürgős intézkedéseket az iránt, hogy az ezen szervezetben foglaltak a tanfelügyelőség tankerületében létező kereskedő tanoncziskolákban már a beálló tanévben érvényesüljenek. Kelt Szepes-Mindszenten, 1893. évi szeptember hó 4-én. Gr. Csáky, s. k. Az iparos tanoncz iskolák szervezete. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1893. évi augusztus hó 31-dik napján 33.564. szám alatt kelt rendeletével.) I. Általános határozatok. 1. Oly községekben, ahol legalább 50 iparos (kereskedő) tanoncz van és ezek számára külön iskola nincs, köteles a község a tanonczok tanításáról külön tanfolyam berendezésével gondoskodni. (1884. évi XVII. t.-cz. 80. §.) Ez a tanfolyam még akkor is fentartandó, ha a tanonezok száma ideiglenesen leszáll 50-en alul és csak az esetben szüntethető meg, ha kétséget kizáró módon ki van mutatva, hogy a tanonezok számának csökkenése állandó. 2. Az iparos tanonczok számára berendezett tanfolyamok kétfélék: a) általános iparos tanoncziskolák; b) szakirányú iparos tanoncziskolák. Ez utóbbiak sorába tartoznak a kereskedő tanoncziskolák, melyek számára külön tanterv adatik ki. 3. Az általános iparos tanoncziskolák akként szerveztetnek, hogy a községben képviselt összes iparágak szükségleteinek, amennyire lehetséges, megfeleljenek. A szakirányú iparos tanoncziskolák csupán egy iparág vagy rokoniparágak egy csoportjának tanonczai számára állíttatnak fel; tantervük tehát, különös figyelemmel emez ipar vagy iparcsoport szükségleteire, esetről-esetre állapíttatik meg és jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felterjesztendő, aki ezekre nézve a kereskedelmi ministerrel egyetértőleg intézkedik. 4. Oly községekben, ahol egyes iparágak vagy rokoniparágaknak egyes csoportjai különösen nagyszámú tanonezot szolgáltatnak, ezen tanonezok csoportosítandók, s gondoskodni kell arról, hogy ezen tanonezok szakirányú tanításban részesíttessenek.