Budapesti Közlöny, 1893. szeptember (27. évfolyam, 200-226. szám)
1893-09-16 / 213. szám
Budapest, 189$, 213. nmm ftapMitmt, szeptember II», HIVATALOS In A JP.------------------------------- . I ___________ BIOTORETÉSI AttAK : &*poakAnti poct&I «E&kaldfasel, T*$y hatyb«» hickog hordva: Egész évrs ...... 20 frt Félévi« ....... 10 » Negyedén. ....... S » Bffy teljes lap in Mkr. JteBBIEBBZlSsám IKOOi. : IT. ker51«t, »agyar-utcr* 4*. leim. K5Í.DŐ-RIVATJLL : Bwr.no*iek tere, Athena»im-épsilat, ;ia«g=saa.............~~ ---------.7^ ■ Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100-200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendők. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetdisgásnák térfogata) egyszeri beiktatásnál 1* tar, kétezernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül mindens egyes megjelenésért. A bélyegdij mindeg a beiktatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminister f. évi 79.706. sz. alatt a következő körrendeletét adta ki, valamennyi törvényhatóságnak. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur f. évi szeptember hó 7-én 68.877. sz. alatt kelt becses Átiratában értesít, miszerint a bolgár fejedelemség kormánya a nálunk és több más országban fellépett cholera-járvány által a következő rendelkezések megtételére indíttatta magát, melyek folyó évi augusztus 21/9-én léptek életbe. 1. A vasúton Czambródba érkező utasok 3 napi vesztegzárnak vettetnek alá, podgyászuk s ruhájuk pedig gőzzel fertőtleníttetik. 2. Cholerafertőzött országokból származó következő áruczikkek Bulgáriába be nem vihetők, u. m.: a) mindennemű friss, száraz vagy sózott gyümölcs, czitrom, narancs és gránátalma kivételével; b) mindennemű zöldség (főzelék) s virág; c) növényi termékek, mint burgonya, hónapos retek, répa stb; d) lisztből készült termékek, melyeket úgy, a mint készültek, főzés stb. nélkül szokás elkölteni, úgymint kenyér, kétszersült stb; e) kovász; f) faolaj és másnemű olaj (a légmentesen zárt tartókban foglalt olaj kivételével); g) viasz és méz; h) mindennemű konzerv (a légmentesen zárt konzervek kivételével); i) mindenféle tejnemű, mint tej, tejföl (kacsnak), friss vagy sózott vaj, továbbá szalonna, disznózsír, ladzsir és faggyú; j) friss és elkészített hús, mint kolbász, hurka és sódar; k) friss, sózott, füstölt s elkészített halak, ha bödönökben (barilo) érkeznek; l) fekete, vörös és más kaviár (kivéve légmentesen zárt tartókban érkező kaviárt); m) tengeri s folyami rákok, valamint más héjas állatok (kivéve azokat, melyek légmentesen zárt tartókban érkeznek); n) teknős békák s csigák; o) széna, szalma és más takarmány; p) élő vagy megölt madarak; q) nyers, száraz vagy sózott és félig kidolgozott bőrök; r) mindennemű szőr (kivéve a macska-, ló- és teveszőrből készült szita és más szöveteket), lószőr, párnákba való toll, szarvak, paták és csontok, tömlők, nyers, száraz és sózott belek, folyós vagy száraz vér, enyv, gelatine és másnemű mézgák, nyers gyapjú, állati hulladékok és trágya; s) a papírhulladékok s mindennemű ócska vászon, ócska s használt pamut, rongyok, ócska tépés (charpie) ócska fonalak, kötelek és másnemű ócska kötélverő czikkek; t) használt zsákok (a gabnaszállítás czéljaira szolgáló zsákok kivételével); u) mindennemű vászon, kaucsuk, viaszos vászon, bőr, szörmenemű, mely mint ruha, kárpit, bútor stb. használatban állott, a mennyiben e czikkek úti podgyász tartozékait nem képezik; v) az áruk csomagolásai, ha szalmából, szénából, papír vagy vászonszeletekből vagy az itt feljebb eltiltott tárgyak valamelyikéből állanak; x) használt nyergek s kocsi és lószerszámok; y) használatban állott bérkocsik és kocsik; z) ásványvizek. Midőn ezt tudomásvétel végett közlöm, egyben felhívom a törvényhatóságot, hogy a fennebbiek minél terjedtebb közhírré tételéről alkalmas módon azonnal gondoskodjék. Budapesten, 1893. évi szeptember hó 12-én. A minister helyett. B. Jósika, s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 66.833 sz. alatt az Orosz- és Finnországba vitt áruk származásának igazolása tárgyában a következő rendeletet adta ki, valamennyi kereskedelmi és iparkamarának. Az Oroszországba vitt áruk származásának igazolása tárgyában f. évi augusztus hó 28-án 3926.em. sz. alatt kelt rendeletem kapcsán értesítem a kamarát, hogy legújabban az orosz vámhivatalok utasíttattak, miszerint a magyar nyelven kiállított származási bizonyítványokat is fogadják el. Az illető kivivők érdekében azonban kívánatosnak jeleztetett, ha hiteles franczia vagy német fordítás, mellékeltetnék. .... . — A fent említett rendeletem 1. pontjában megjelölt módon szabályszerűleg kiállított származási bizonyítványoknak az orsz. consulatusok láttamozásával való ellátása nem szükséges. Egyúttal értesítem a kamarát, hogy az orosz kormány által a fennálló szabályok magyarázatául pótlólag kibocsátott körrendelet értelmében, az idézett rendeletem 1. a) pontjában foglalt azon határozat, mely szerint a származás igazolására a gyárosok eredeti számlái és levelei elfogadhatók, akkor értendő, hogy csakis maguknak a gyárosoknak áruszámlái és levelei (a kellően hitelesített aláírásokkal ellátva) tekintetnek érvényeseknek, ellenben a bizományosok és raktártulajdonosok levelei még az esetben sem tekintetnek elegendőknek , az árú származásának igazolásául, ha az aláírás az orosz consulatus, vagy a helyi hatóság által hitelesítve volna. Továbbá az idézett rendeletem 1. b) pontjában említett származási bizonyítványok csak az esetben vétetnek tekintetbe, ha azok oly személyek vagy hatóságok által állíttattak ki, akik, illetve amelyek azon országban honosak, ahonnan az árú származik, nem pedig azon országokban, amelyeket az áru átvitel közben érint. Egyszersmind megjegyzem, hogy Finnországba Németországon keresztül vitt árukra nézve a származás igazolása tekintetében ugyanazon szabályok vannak érvényben, mint amelyek az orosz határon alkalmaztatnak Végül értesítem a kamarát, hogy a fennálló szabályok szerint Oroszországba az utazók által vámhivatalos bevallás nélkül bevihető vámköteles áruk vámkezelése tekintetében változás nem állott be, és azok az 1891. évi junius 11-iki általános tarifa szerint kezeltetnek, úgy hogy azokra sem a vámpótlékok, sem a szerződéses vámok nem alkalmazhatók. A mennyiben azonban az illető 10 császári és apostoli királyi Felsége folyó évi augusztus hó 29-én kelt legfelső elhatározásával técseki Móricz Pál m. kir. debreczeni 2. honvéd huszárezredbeli tartalékos hadnagynak a cs. és kir. kamarási méltóságot legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi augusztus hó 26-án kelt legfelső elhatározásával Gallimberti Napóleonnak, a djeddai cs. és kir. alonsulság vezetőjének, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége I. évi szeptember hó 10-én kelt legfelső elhatározásával Geöcze Bertalan mezőcsábi kir. járásbirónak törvényszéki birói minőségben a miskolczi kir. törvényszékhez és Bekény Béla miskolczi kir. törvényszéki bírónak járásbirói minőségben a mezőcsáthi kir. járásbírósághoz saját kérelmükre leendő áthelyeztetését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminister dr. Sereghy Mihály nagyvárad-városi kir. járásbirósági albirót a nagyváradi és dr. Simay Gyula kolozsvár-városi kir. járásbirósági albirót a kolozsvári kir. ítélőtáblához tanácsjegyzékül rendelte be. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Papp Irén okleveles kisdedóvónőt a szinérváraljai állami kisdedóvodához kisdedóvónővé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Filep Irma okleveles kisdedóvónőt a trencséntepliczi állami kisdedóvodához kisdedóvónővé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Csáp Elvira okleveles kisdedóvónőt a somkereki állami kisdedóvodához",, kisdedóvónővé nevezte ki. Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.