Budapesti Közlöny, 1895. október (29. évfolyam, 226-252. szám)

1895-10-09 / 233. szám

Budapest, 1895. 233. szám. Szerda, október 9. BUDAPESTI­­ KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : K­iadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Ei­­őfizetési Árak : naponkénti pof­l­aiétkü­ldéssel, vagy helyben hitben hordva. Egész évii..........................20 írt Félévre...............................10 » Negyedévre..........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Érteküzön*be iktatandó hirdetések dijjai előle­gesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100—200- szóig 2 írt, 200—300-szóig 3 írt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. IV. kerület, Képiró-utcza 11. szám. (Képíró- és kecskeméti­ utczák sarkán.) Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétezernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Igazságügyi magyar miniszerem előter­jesztése folytán dr. Eötvös József péter­­vásári járásbirósági albirót és Kovách Gusztáv nagykikindai ügyészségi alügyészt a nagykikindai törvényszékhez birákká, Széplaki Ödön dicsőszentmártoni járásbi­rósági albirót a gyulafehérvári ügyészség­hez alügyészszé, Irányi Dezső a szegedi ítélőtáblához berendelt törvényszéki jegy­zőt a szegedi törvényszékhez, Ketsch Jakab homonnai járásbírósági jegyzőt a szatmár­németi, Lahner Antal nagykikindai tör­vényszéki jegyzőt az apatini, dr. Kővágó Sándor gyöngyösi járásbirósági aljegyzőt a gyönki járásbírósághoz és dr. Kesserű Lajos zombori törvényszéki aljegyzőt a zombori törvényszékhez albirákká kine­vezem. Kelt Schönbrunnban, 1895. évi október hó 5-én. Ferencz József, s. k. Erdély Sándor, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi október hó 5-én kelt legfelső elhatározásával Malonyay Ignácz topolyai járásbirónak a nagy­kikindai és dr. Kecskeméty Dániel szegedi járás­birónak a szegedi törvényszékhez, továbbá Láczay Károly tokaji járásbirónak a szegedi és Günther Kálmán margittai járásbirósági albirónak a halmi járásbírósághoz saját kérelmekre leendő áthelyezését legkegyelmesebben megengedni mél­­tóztatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Ivánkovics János czimz. püspököt és vallás- és közoktatásügyi ministeri osztálytanácsost az orszá­gos iparoktatási tanács tagjává nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Pászton­y Győző és Hunkár Pál számtiszteket számellenőrökké, Gyenge József, Róny Mihály és Hól­y J. Károly számgyakornokokat számtisz­­tekké, Méhes Kálmán, Kracsmayer József és Kovács Dezső napidijasokat pedig számgyakorno­kokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister J­akabházy Istvánná szül. Boltky Mária décsi államilag segélyezett községi polgári leányisko­lái rendes tanítónőt, jelenlegi minőségében, a turócz-szent-mártoni állami polgári leányiskolá­hoz áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Molnár János okleveles polgári iskolai tanítót, a szegedi államilag segélyezett polgári fiúiskolá­hoz segédtanítóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Gi­nz Gábor okleveles polgári iskolai tanítót, a nagyszőllősi állami polgári fiúiskolához, a XI. fizetési osztályban segédtanítóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Gergics Erzsébet okleveles polgári leányiskolai tanítónőt, a munkácsi állami polgári leányiskolá­hoz segédtanitónővé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Fekete Géza okleveles tanitót, a mura­szentke­­reszti állami elemi iskolához rendes tani­tóvá nevezte ki. A kereskedelemügyi m kir. minister Vas Miklós, Nagy János és Gabányi Gyula igazol­­ványos m. kir. honvéd őrmestereket a m. kir. postatakarékpénztárhoz kezelőtisztekké nevezte ki. A m. kir. belügyminister K­o­l­o­z­s várme­gyében a drági anyakönyvi kerületbe anyakönyv­vezetővé Fehér Gergely helyettes körjegyzőt, a havasaljaiba pedig Huszár Albert helyettes kör­jegyzőt nevezte ki és mindkettőt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. belügy­miniszer továbbá a székelyói anyakönyvi kerületbe beosztott Rögössel, és a meregyói anyakönyvi kerületbe beosztott Retyiczel községet egy-egy önálló anyakönyvi kerületté alakította. A rogo­­zseli anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Miron József segédjegyzőt, a retyiczelibe pedig Buttyán Géza segédjegyzőt nevezte ki a születé­sek és halálozások anyakönyvezésére szorítkozó hatáskörrel. A házassági anyakönyv vezetésével a m. kir. belügyminiszer a rogozseli anyakönyvi kerületben a székelyói, a retyiczeliben pedig a meregyói anyakönyvvezetőt bízta meg ; ennélfogva a székelyói és rogozseli, valamint a meregyói és retyiczeli anyakönyvi kerületek a házassági jog­ról szóló törvény alkalmazásánál egy-egy anya­könyvi kerületet képeznek. A m. kir. belügyminiszer Gömör-Kis­hont vármegyében a rimaszécsi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Nagy József ügyvé­det nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közremű­ködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer a S­z­o­l­n­o­k-D­o­­b­o­k­a vármegyei szukeréki kerület állami anya­könyvvezetőjévé Görög János helyettes körjegy­zőt, a galgói állami anyakönyvi kerület anya­könyvvezetőjévé Incze Sándor körjegyzőt, az ördöngös-füzesi kerület állami anyakönyvvezető­jévé pedig Cserhalmi István körjegyzőt nevezte ki, mindezeket a házassági anyakönyv vezetésé­vel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A kolozsvári kir. Ítélőtábla elnöke Blumber­­ger Zsigmond budapesti ügyvédjelöltet a kolozs­vári kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakor­nokká nevezte ki. A brassói kir. törvényszék elnöke Kerekes Gábor brassói kir. járásbirósági II-ad osztályú hivatalszolgát az első, és Fehér János fogarasi kir. járásbirósági III-ad osztályú hivatalszolgát a második fizetési fokozatba léptette elő. A földmivelésügyi m. kir. minister által f. évi 72.132. sz. alatt a sertésvész föllépése következ­tében érvényesítendő forgalmi korlátozások tár­gyában kiadott rendelet, valamennyi törvényhatóságnak. Tekintettel arra, hogy a sertésvész föllépése miatt fennálló forgalmi korlátozások — külö­nösen az eddig egyes vármegyék egész terüle­tére nézve elrendelt zárlatok a sertésforgalmat, főleg a­mennyiben vágóhídra szánt sertések szállításáról van szó — több tekintetben kelle­ténél nagyobb mértékben megnehezítik, e ne­hézségek lehető elhárítása czéljából a követke­zőket rendelem: 1. A sertésvész miatt eddig egyes vármegyék egész területére elrendelt zárlatokat (sertéskivi­teli­­ és vásártartási tilalmakat) ezennel hatá­lyon kívül helyezem. 2. Ehhez képest ezután a sertésvész föllépése esetén csak az illető fertőzött községet kell — a 36.500. számú rendeletben jelzett — szoros községi zár alá venni. 3. A fertőzött és ennek következtében zár alá vett községgel közvetlenül határos köz­ségekre nézve az a forgalmi korlátozás érvénye­sítendő, hogy az ilyen községekben a sertésekről szóló marhalevelek bevonatván, onnan sertések­nek csakis azonnali leölés czéljából vágóhídra való elszállítása szabad. 4. A sertésvészszel fertőzött és e miatt zár alá vett községekből is lehetővé akarván tenni, a betegség által fenyegetett sertésállománynak a birtokosok által netán kivánt vágóhídi érté­kesítését , értesítem a törvényhatóságot, hogy ilyen községekből az elküldés előtt állatorvosi­­lag megvizsgált s­egétségeseknek talált serté­seknek hatósági felügyelet alatt álló vágóhi­dakra 48 óra alatt leendő leszúrás végett, sze­kereken, illetve vasúton való elszállítása, az érvényben levő, illetve elrendelendő zárlatok el­lenére is szabad, illetőleg megengedhető a kö­vetkező feltételek alatt: a) Ha az ilyen szállítás ugyanazon vár­­­­megye területén belül történik, a szállí­­­­táshoz szükséges engedélyt az alispán adja ki.­­ De ha a rendeltetési hely a vármegye területe­­ által körülövezett törvényhatósági jogú város, ez esetben az engedély megadása előtt az illető polgármester hozzájárulása kieszközlendő. b) Más vármegye területére, vagy a­­ vármegye határán túl fekvő városi törvényható­ság területére, avagy pedig a városi törvényha­tóság területéről kivont ily szállításoknál. c) a zár alatt lévő községgel határos és e miatt a jelen rendelet 3. pontjában jelzett for­galmi korlátozás alatt lévő községek területéről a sertések elszállításához szükséges engedélyt, a rendeltetési hely törvényhatóságának első tiszt­viselőjétől kieszközlendő előzetes hozzájárulás mellett, a származási hely törvényhatóságának első tisztviselője adja meg. Lapunk mai számában a »Hivatalos Értesítő« a 4-ik oldalon kezdődik, s két ív mellékleten folytatódik.

Next