Budapesti Közlöny, 1896. augusztus (30. évfolyam, 181-204. szám)

1896-08-01 / 181. szám

Budapest, 189. 181. szám. Szombat, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IT ITALOS LAP. Szerkesztőségi iroda , IV. kerület, Képiró-utcza 11. szám. (Képiró- és kecskeméti­ utczák sarkán.) Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre..............................20 frt Félévre...................................10 » Negyedévre................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100-200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. fi­lagonhirdetések : Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg Rí­nák térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdíj minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. 1896. évi XXV. TÖRVÉNYCZIKK a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez ha­sonló természetű birtokokról. (Szentesítést nyert 1896. évi július hó 27-én . Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1896. évi augusztus hó 1-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYAR­­ORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és Képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesités végett Felségünk elé: 1. §• A jelen törvény rendelkezései alá esnek azok a majorsági birtokterületek, melyeket az 1848. évi január hó 1-ső napja előtt a volt földesur egyeseknek vagy főbbeknek évenkénti szolgálmá­­nyok mellett mivelés, beültetés, beépítés vagy másnemű haszonvétel végett engedett át, s a melyek sem úrbéri birtoknak, sem puszta tel­keknek, sem foglalásoknak, sem maradványföl­deknek, sem irtványoknak, sem pedig telepitvé­­nyeknek nem tekinthetők (majorsági vagy curiá­­lis zsellértelkek, bérföldek, taksális vagy censuá­­lis földek, ipari földek, taksás házak stb.). 2. §. A 2. §. szerint megváltás útján tulajdonul megszerezhető: 1. az átengedett belsőség (házhely és kert) tekintet nélkül arra, várjon arra a birtokos (ud­vartelkes, majorsági zsellér) házat épített­e vagy sem; 2. a belsőséggel együtt vagy a belsőség nélkül átengedett külsőség (szántóföld, rét.). A 2. §. szerint megváltás utján tulajdonul meg nem szerezhető­­dett külsőség, ha a belsőségen a felülépitmény a volt földesur tulajdona; 2. az oly birtokterület, melyre nézve az 1. §-ban megjelölt módon való átengedés az 1848. évi január 1-je után történt; 3. az oly birtokterület, a melyre nézve az 1848. évi január hó 1-én fennállott jogviszony később megszűnt s a birtokterület ennek követ­keztében a volt földesur rendelkezése alapján másnak engedtetett át. 5. §• A váltságtőkét az évi tartozás értékének húsz­szoros összege képezi. 6. §. Az évi tartozást a következő elvek szerint kell kiszámítani és megállapítani: 1. a­hol a törvény hatálybaléptét megelőző tiz év alatt, t. i. 1886-tól 1895-ig készpénzfizetés volt gyakorlatban: az évi tartozás mennyisége az erre a tiz évre eső átlag szerint állapítta­­tik meg; 2. a­hol tíz év alatt terménybeli tartozás ál­lott fenn, ott a) ha az összes termésnek bizonyos hányada (tized, kilenc­ed, heted, stb.) volt gyakorlatban, átlagosan számíttatik ki a tartozásnak mind mennyisége, mind ára; b) ha pedig a tartozás határozott mennyiség­ből állott, csak a termény ára számíttatik ki átlagosan; 3. ha az évi szolgálmány napszám vagy más szolgáltatásból áll, ugyanezen tíz évi árak átlaga fog zsinórmértékül szolgálni; 4. ha a tartozás vegyesen, készpénzben, ter­ményben, napszámban vagy más szolgáltatásban teljesíttetett, vagy ha a tartozás teljesítésének majd egyik, majd másik módja használtatott, mindenik tartozás átlagos egy évi értéke az 1., 2. és 3. pontban megjelölt módon külön-külön számíttatik ki. A­mennyiben a felek közt létrejött szerződés a szolgálmány pénzbeli egyenértékéről is intéz­kedik: az évi tartozás értékének kiszámításánál a szerződés erre vonatkozó határozmányát kell alapul venni. A 6. §-ban megjelölt módon kell kiszámítani az évi tartozás értékét oly esetben is, midőn a szolgálmányok épen nem vagy nem rendesen tel­­jesí­tettek. A­hol a 2-ik bekezdésben említett javadalmak után külön ellenszolgáltatások teljesítettek: egyrészt a javadalomhoz, másrészt az ellenszol­gáltatáshoz való jog a megváltás iránti eljárás­ban hozott végítélet jogerőre emelkedésétől vagy az ily tárgyú egyezség létrejöttétől számítót egy év alatt megszűnik. 9. §. A már tagosított határokban a megválthatók­nak megállapított külsőségeket a volt földesúr kívánságára a tagosításnál követendő szabályok értelmében oly helyen és úgy kell kiadni, hogy a volt földesúr tagbirtokának összefüggése és gaz­dasági egysége meg ne bontassék. 10. §. A váltságtőke után a váltságösszeget megálla­pító ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdve 5°/0 kamat jár. A váltságösszeget megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napjáig az eddigi szolgálmányok továbbra is teljesitendők. 11. §• A megváltás könnyítése végett az egyik vagy a másik fél kérelmére az országos közvetítés segélye nyujtazik. Az országos közvetítés igénybevétele esetén megfelelően alkalmazandók az 1871. Lik­. t.-czikk 90—95. §-ai és a kapcsolatos eljárási szabályok a következő eltérésekkel: 1. az országos közvetítés segélye akkér nyút­­tatik, hogy a váltságössszegek az államköltség­vetésben erre a czélra előirányzott hitelből kész­pénzben kifizettetnek; 2. ott, a­hol jogbiztos kinevezve nincsen, az igazságügyi miniszer a pénzügyi ministerrel egyet­értőig a kataszteri nyilvántartási biztost bízhatja meg a jogbiztosi teendőkkel; 3. országos közvetítés alá azt a váltságösszeget kell felszámítani, mely a megváltás iránti perben keletkezett ítéletben vagy egyezségben egyénen­ként megállapíttatott; ha pedig az országos köz­vetítés egy korábban létrejött ítélet vagy egyez­ség alapján utólag vétetik igénybe, azt az ösz­­szeget kell felszámítani, mely az ítéletben, ille­tőleg egyezségben megállapított váltságösszegből még hátra van. A §• 7­ §• 8. §. B. §. Az 1. §-ban említett birtokterületeken levő szolgálmányokat a jelenlegi birtokos megvált­hatja, ha igazolja, hogy a birtokterületet­­ vagy jogelődei az 1848. évi január hó 1-je előtt már bírták és a volt földesúr ennek ellenében ki nem mutatja, hogy az átengedés határozott időre, avagy határozatlan időre ugyan, de a visszavétel jogának fentartásával történt, vagy hogy az 1848. január 1-je előtt átengedett birtokra nézve az 1848. évi január hó 1-je után határozott időre, vagy a visszavétel jogának fentartásával határozatlan időre szóló újabb szerződés köttetett. Ha a fennebbi előfeltételek fenforognak és a volt földesúr kívánja, a birtokos az 1. §-ban említett birtokterületeken levő szolgálmányokat megváltani köteles. Ha az országos közvetítés igénybe nem véte­tik, úgyszintén akkor is, ha az igénybe vett orszá­gos közvetítés megtagadtatik (11. §.): a váltság­tőkét és a mindenkor hátralékos tőke utáni ka­matokat félévi egyenlő, előleges részletekben 20 év alatt kell a jogosított részére megfizetni. A fél­évi részletek esedékességének napját a bíróság a fenforgó körülmények figyelembevételével álla­pítja meg. Az ítéletben a fizetés módozatait az első be­kezdés értelmében feltételesen meg kell állapí­tani arra az esetre, ha az igénybe vett országos közvetítés megtagadtatnék. A jelen­t. első és második bekezdése csak annyiban nyer alkalmazást, a­mennyiben a felek közt ebben az irányban egyezség nem jött létre. 1. a belsőség, esetleg az azzal együtt átenge­A jelen törvény szerint megváltás utján tulaj­donul megszerezhető birtok után erdő- és legelő­illetőség nem jár. A­hol a megváltásra jogosított külön szerző­dési kikötés alapján a volt földesur erdejében faizási vagy a volt földesur legelőjén legeltetési használatot gyakorolt vagy másnemű javadalmat élvezett s ezekért külön ellenszolgáltatást nem teljesített, a váltságösszeg megállapításánál az évi tartozásból ezen javadalmak fejében annyi százalékot kell levonni, a­hány százalékát teszi ezen javadalmak értéke a megváltásra jogosítottat illető összes haszonélvezetek értékének. 12. §. Lapunk mai számához egy és egynegyed iv melléklet, s egy és háromnegyed iv »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next