Budapesti Közlöny, 1897. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1897-01-14 / 10. szám

Budapest, 1897. 10. szám. Csütörtök, január 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Képiró-utcza 11. szám. (Képiró- és kecskeméti­ utczák sarkán.) Kiadó-hivatal. : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ..............................20 frt Félévre...................................10 » Negyedévre................................5 » Egy teljes lap ára 30 Év. A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hirdetések dijjal előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdíj minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatásügyi magyar minis­­zerem előterjesztésére a szamosujvári gö­rög szertartásu katholikus székeskápta­lannál Ilics János csokmányi esperes-lel­készt irodai, Ivaskó János czimzetes es­peres és mármarosszigeti lelkész-adminis­­tratort pedig praebendát-kanonokká ki­­nevezen). Kelt Bécsben, 1896. évi deczember hó 31-én. Ferencz József s. k. Dr. Wlassics Gyula s. k. Ó császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi január hó 12-én kelt legfelső elhatározásával, arad vári König Károly udvari tanácsosnak s kabi­­neti titkárnak, kitűnő szolgálatai elismeréséül, a Lipót-rend lovagkeresztjét dijmentesen méltózta­­tott legkegyelmesebben adományozni. Ő császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi január hó 12-dikén kelt legfelső elhatározá­sával, töbör­éthei báró Nagy Géza VIII. rang­­osztályú cabineti fogalmazót udvari titkárrá és VII. rangosztályu cabineti fogalmazóvá méltózta­­tott legkegyelmesebben kinevezni. A kereskedelemügyi m. kir. minister a párisi világkiállítás m. kir. kormánybiztosának helyet­tesévé Miklós Ödön országgyűlési képviselőt ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Barkáts Máriát, a budapesti VI. ker. állami polgári iskolai tanítónőképző intézettel kapcso­latos felsőbb leányiskola segédtanítónőjét, jelen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Pákh Bertát, a budapesti VI. ker. állami pol­gári iskolai tanítónőképző intézettel kapcsolatos felsőbb leányiskola segédtanitónőjét, jelen állá­sában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Mangesius Mária, kolozsvári állami tanítónő­képző intézeti segédtanítónőt jelen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Velkey Zoltán újvidéki állami polgári iskolai rendes tanítót, a dobsinai állami polgári iskolá­hoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Ábrahám Gyula dobsinai állami polgári iskolai segédtanítót, jelenlegi minőségében, a titeli állami polgári iskolához helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Kovács Samu ti­teli államfii polgári iskolai segéd­tanítót, jelenlegi minőségében, a szegedi államilag segélyezett községi I-ső polgári iskolához he­lyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Gálfalvi Ferencz eddig gerendi állami tanítót a csegezi állami elemi iskolához helyezte át, az ilykér megüresedett gerendi állami iskolai tanítói állomásra pedig Pál Bálint okleveles tanítót ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Tompos Sándor és Baitz-Osvald Erzsébet okle­veles tanítót és tanítónőt, a paráczi állami elemi népiskolához, rendes tanítóvá, illetve tanítónővé kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Szpevár János lestyéni állami vándortanítót és Brazda Mer­vin okleveles tanítónőt, a lestyéni önálló állami elemi népiskolához rendes tanítóvá, illetve tanítónővé kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Miklós Antal eddig nagy-devecseri állami iskolai tanítót a naszódi állami elemi iskolához helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Tirpák Paula okleveles óvónőt, az ilosvai állami kisdedóvodához, rendes óvónővé kinevezte. A m. kir. pénzügyminister Sch­veitzer Nándor budapesti lakost a debreczeni adóhivatalhoz ide­iglenes minőségű adótisztté nevezte ki. A m. kir. belügyminiszer Tord­a-A­r­a­n­y­o­s vármegyében a mezőzáhi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Ilyés Albert h. körjegyzőt nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezeté­sével és a házasságkötésnél való közreműködés­sel is megbízta. A nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló kir. Ítélőtábla kerületébe Karakas Al­bert végzett joghallgatót díjas joggyakornokká nevezte ki. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Mikecz Péter nyíregyházai lakos végzett joghallgatót, a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. A szegedi kir. törvényszék saját kerületében dr. Reiner Mór szegedi ügyvédet német nyelvű állandó hites tolmácscsá nevezte ki. A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság érettségi vizsgát tett Horváth Antal cseresnyési lakost a zalaegerszegi m. kir. adóhivatalhoz díj­talan adóhivatali gyakornok-jelöltté nevezte ki. A nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgatóság Krestyankó Mihály segédszolgát a nyírbátori kir. adóhivatalhoz hivatalszolgává nevezte ki. A zilahi kir. pénzügyigazgatóság Mihály Mik­lós bethleni pénzügyőri vigyázót hivatali segéd­szolgává nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister által 1896. évi 3.302. P. M. szám alatt kiadott h­el. Sít El a m. kir. közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. törvényczikk végrehajtása iránt. (Körrendelet valamennyi törvényhatósági,közigaz­gatási bizottsághoz, valamennyi m kir. pénzügy­­igazgatósághoz, a székes­fővárosi kir. adófelügye­­lőhöz és a m. kir. központi díj- és illetékkisza­bási hivatalhoz.) A m. kir. közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. t.-czikk 1897. évi január hó 1-ével hatályba lépvén, azzal a nappal megszűnik az 1883. évi XLIII. t.-czikk alapján szervezett pénz­ügyi közigazgatási bíróság működése, a melynek teendőit a közigazgatási bíróság fogja végezni, (id. törv. 153., 154. és 160. §-ai.) A közigazgatási bíróságról szóló törvény végre­hajtása iránt, a m. kir. ministerium nevében, a m. kir. ministerelnök ur, 1896. évi november hó 20-án 21.973. szám alatt — az itt külön lenyo­matban közölt rendeletet bocsátotta ki,a­ mely az összes közigazgatási hatóságok s ezek között a pénzügyi hatóságok eljárására nézve is köte­lező szabályokat tartalmaz s e mellett általános útmutatásul is szolgál. Minthogy azonban ez az általános rendelet, — sok irányú teendőiket tekintve — az érdekelt pénzügyi hatóságoknak teljesen kimerítő tájékoz­tatást nem nyújt, annak kiegészítéséül, saját ha­táskörömben még a következő utasítást adom ki. A törvény 11. §-a szerint a közigazgatási bíró­ság két osztályban, t. i. az általános közigazga­tási és a pénzügyi osztályban működik. A hatáskörébe utalt adó- és illetékügyek a törvény 81. és 82. §-aiban vannak pontonként felsorolva. Ezek szerint — a törvény 81. §-a alapján — a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye: 1. A közigazgatási bizottságnak azon határo­zata ellen, melylyel 1. a földadónak sommásan és községenként, valamint egyénenként, továbbá a házadónak, az I. és II. osztályú kereseti adónak, az általános jövedelmi pótadónak, a fegyveradónak, a IV. osz­tályú keresetadónak, a tőkekamat- és járadékadó­nak, a hadmentességi díjnak tételenként és egyé­nenként, a szállítási adónak és a pénzintézetek­nél elhelyezett tőkék kamatja után esetleg pót­lólag fizetendő adóösszegnek esetenként való meg­szabása tárgyában dönt (1883: XLIV. t.-cz. 29. §., 1889: XXVIII. t.-cz. 12. §. 1. pontja és 16. §. 1. a) pontja); 2. a fegyveradó és vadászati adó jogosságát és mennyiségét megállapítja s a vadászjegyek *) Megjelent a »Budapesti Közlöny« 1896. évi 279. számában. Lapunk mai számához negyedív melléklet, s egy és háromnegyed ív »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next