Budapesti Közlöny, 1902. március (36. évfolyam, 50-74. szám)

1902-03-01 / 50. szám

Budapest, 1902 50. szám. Szombat, márczius 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. ..........-I­T. ■■ Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre.....................40 korona Félévre ...........................20 » Negyedévre......................10 . Egy teljes lap ára 60 fillér. Szerkesztőségi iroda. : VII. kerület, Miksa-utcza 8. szám. Kiadó­hivatal : VII., Kerepesi-út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat írásít az Eggenberger-féle könyv­­kereskedés IV., Kecskeméti­ utcza 3. sz. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 2 kor., 100—200- szóig 4 kor., 200—800-szóig 6 kor. és így tovább.— Azonfelül az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 60 fillérjével is megkül­dendő. IV Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (illető­leg annak térfogata) egyszeri beiktatásnál 50 fill., kötszernél 45 fill., s három vagy többszöri beiktatásnál 30 fillérbe kerít­ minden egyes megjelenésért. HIVATALOS RÉSZ. Magyar igazságügyministerem előter­jesztésére dr. Gullya László kézdivásár­­helyi törvényszéki bírót, a szászrégeni járásbírósághoz saját kérelmére leendő áthelyezése mellett, a VII. fizetési osz­tályba sorozott járásbiróvá kinevezem. Kelt Budapesten, 1902. évi február hó 25-én. Beeencz József, s. k. Dr. Plósz Sándor, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az orsz. felső nép- és polgári iskolai tanító- és tanitónővizsgáló bizottság elnökévé dr. Pauer Imre min. tan. egyetemi tanárt, az Erzsébet Nőiskola s I. ker. állami polgári iskolai tanító­képző intézet gondnokát, 5 évi időtartamra ki­nevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister dr. Márton Lajos temesvármegyei m. kir. segéd­­tanfelügyelőt és Kammerte Jenő Béla m. kir. tudomány­egyetemi tanársegédet a Magyar Nemzeti Múzeumhoz másodosztályú segédőrökké kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Balajthy Ilona szabadkai állami tanítónőképző intézeti rendes tanítónőt ezen intézet igazgató­jává, a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába, ki­nevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Wallner Gyula okleveles tanítót a verespataki állami elemi népiskolához rendes tanítóvá kine­vezte és az igazgatói teendők ellátásával megbizta. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Csatáry Lajos okleveles tanítót a poklosteleki állami elemi népiskolához rendes tanítóvá ki­nevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Godácsy Gizella okleveles tanitónő­t a sztrabi­­csói állami elemi népiskolához rendes tanítónővé kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Csollán Dezső udvardi községi gazdasági ismétlő iskolai gazdasági szaktanítót a székudvari köz­ségi gazdasági ismétlő iskolához, jelen minőségé­ben, áthelyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister Edvi Illés Aladár központi szolgálattételre beosztott felső ipariskolai tanárt igazgatóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Puskás Mátyás szegedi kir. törvényszéki írnokot a szegedi kir. járásbírósághoz, Galamb József szegedi kir. já­­rásbirósági írnokot pedig a szegedi kir. törvény­székhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister a balassagyar­mati kir. törvényszék területére vizsgálóbíróul dr. Répássy Béla kir. törvényszéki bírót, állandó helyetteséül pedig dr. Ligeti Ernő kir. törvény­­széki bírót rendelte ki. A m. kir. igazságügyminiszer Pollárc Ferencz ideiglenes minőségben kinevezett lipótvári orsz. fegyintézet­ róm. kath. lelkészt ezen állásában véglegesítette. A belügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök Fáy István Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyei közigazgatási gyakornokot ministeri segédfogalmazóvá ideig­lenes minőségben kinevezte és főispáni titkári mi­nőségben szolgálattételre Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város főispánja mellé kirendelte. A­ belügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök Zólyom vár­megyében az urvölgyi anyakönyvi kerületbe Jasper János helyettes segédjegyzőt, a németfalvaiba pedig Fodor Kornél körjegyzőt anyakönyvveze­tőkké, továbbá a pallasiba Maresch János okle­veles jegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki és valamennyit a házassági anyakönyv veze­tésével és a házasságkötésnél való közreműkö­déssel is megbízta. A belügyministérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök Zemplén vár­megyében a velejtei anyakönyvi kerületbe Szent­­mihályi Zoltán jegyzői írnokot, az Ondiba ifj. Pécsi Lajos községi bírót, a láczaiba Batta István jegyzői írnokot, a sárospatakiba pedig Fodor Jenő jegyzőt anyakönyvvezető helyette­sekké nevezte ki és valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbizta. Pisch Máté moóri illetőségű szatmár-németi lakos családi nevének »Pécsi«-re kért átváltoz­tatása, folyó évi 17.202. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Goldstein Zsigmondy turzovkai ille­tőségű turzófalvi lakos családi nevének »Gerti«-re kért átváltoztatása, folyó évi 17.486. számú bel­­ügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Kleischhacker Géza,*Ede, Dezső, Béla és Árpád nagykanizsai illetőségű ugyan­ottani lakosok családi nevének »Fenyő«-re kért átváltoztatása, folyó évi 17.610. számú belügymi­­niszeri rendelettel, megengedtetett. B­r­e­i­n­e­r Mór felsőoszkói illetőségű nagy­­kanizsai lakos, valamint kiskorú Aranka, Imre, Elemér és Miklós gyermekei családi nevének »Bérczi«-re kért átváltoztatása, folyó évi 17.614. számú belügyministeri rendelettel, megenged­tetett. 12.476. sz. Hirdetmény. Az 1900. évi IX. t.-czikk 1. §-ának rendel­kezése szerint az 1902. évi szeptember­ hó 1-ével kezdődő és az 1903. évi augusztus hó 31-én végződő­­.1902 /1903. felosztási (termelési) idő­szakban az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére, illetőleg az egyes régi mezőgazdasági szeszfőzdék törzskontingensének kiegészítésére felhasználandó 9000 hektoliter alkohol azon mennyiségének, mely a törvény 1. §-ának utolsó bekezdésében ezen czélra kije­lölt kontingensből ki nem kerül, megváltás útján való megszerzése czéljából az 1900. évi IX. t.-czikk 6. §-a alapján felhivatnak mindazon ipari szeszfőzdék vállalkozói, kik az ezen czélra szükségelt kontingens mennyiségét, illetőleg annak egy részét megváltásra önként felajánlani szán­dékoznak, hogy ez iránti ajánlatukat, a megvál­tásra felajánlott kontingens mennyiségnek hekto­literekben való határozott kifejezése mellett a folyó 1902. évi április hó 30. napjáig írásban a m. kir. pénzügyministériumh­oz nyújtsák be és ezen ajánlatukban azon megváltási összeget is tüntessék ki, melyet a megváltásra felajánlott kontingensnek minden egyes hektoliteréért igé­nyelnek. A kontingens ezen megváltása, az ajánlat elfogadása esetében 1902. évi szeptember hó 1. (első) napján lép hatályba. Budapest, 1902. február 20-án. A m. kir. pénzügyministerium. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 86.753/1901. sz. alatt kiadott Rendelet, az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. 1.-czikk 3. §-a alapján 1892. évi márczius hó 5-én 14.837. szám alatt kiadott rendelet I. 18. pontjának, valamint ugyanezen rendelet 11. A. 1. f) pontjának és ugyancsak a fent idézett törvényszakasz alapján 1893. évi november hó 23-án 84.842. szám alatt kiadott rendelet III. pontjának kiegészítése tár­gyában. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.­czikk 3. §-a alapján a belügyministerium vezetésével megbízott minister­elnök és a földmivelésügyi minister urakkal, valamint a horvát-szlavon-dalmátországi bán úrral egyetértőleg, hivatali elődöm 1892. évi márczius hó 5-én 14.837. szám alatt kiadott rendeletének I. 18. pontját a következőkép egészítem ki: »A szeszipar és a szeszfínomitás akadálytalan folyamatának biztosítása czéljából mellőzhetetlen és el nem halasztható javítási munkálatok vasár­napokon és Szent-István király napján egész napon át végezhetők«. Az idézett rendelet II. A. I. 1) pontjának, valamint ugyancsak a fent idézett törvényszakasz alapján 1893. évi november hó 23-án 84.842. szám alatt kiadott rendelet III. pontjának ki­­egészítésekép pedig a következőket rendelem: »Addig, mig a baromvásárok vasárnapon tartatnak, ezen baromvásárokon a bognárok áruikat eladás czéljából kirakhatják.« A lap mai számához fél iv melléklet, s két és egynegyed iv »Hivatalos Értesítő« van csatolva; lapunk mai számának »Országgyűlési Értesítő«-je a képviselőház 1902. évi február hó 28-diki 61-dik ülésében mondott beszédek lenyomatát tartalmazza.

Next