Budapesti Közlöny, 1908. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1908-03-01 / 51. szám
4 18. »Bácstóváros« keresztező állomás 365 m. h. 19. »Borócz« rakodó állomás 300 » » 20. »Ujpalánka« vég- és mozdony állomás 400 » » c) Az ujpalánka—dunaparti vontató vágányon : 21. »Palánka—Dunapart« átrakodóhely 300 m. h. Ezenkívül a m. kir. államvasutak Szabadka és Ujgombos állomásai, továbbá a zombor—óbecsei helyi érdekű vasút Cservenka, valamint a baja— zombor—újvidéki helyi érdekű vasút Hódság állomása az új helyi érdekű vasút csatlakozása folytán előálló szükséghez képest megfelelően átalakítandó és kibővítendő. Engedélyes a szükséglet szerint még további állomásokat, kitérőket és megállóhelyeket is létesíthet ; ezen pótlétesítményekhez azonban a kereskedelemügyi miniszer engedélye, a tervezetek bemutatása mellett, előzőleg kikérendő. Az állomások és kitérők lehetőleg egyenesben és vízszintesben, vagy 250 000-et meg nem haladó emelkedés, illetőleg esésben helyezendők el, éspedig olyképen, hogy azok szükség esetén kellően nagyobbíthatók legyenek. V. Állomási építmények és vonalőr házak.• Az engedélyezett pálya állomásain, kitérőin és megállóhelyein, továbbá Szabadka, Cservenka, Hódság és Újgombos csatlakozó állomásokon, az alább következő táblázatos kimutatásban felsorolt épületek, illetőleg építmények és berendezések állítandók elő: (Lásd a kimutatást az 5. oldalon) Az állomásokon előállítandó váltóőri lakásokon és a vonalon esetleg szükséges őrkunyhókon kívül, a nyílt pályán — a kereskedelemügyi miniszer által meghatározandó helyeken — a Szabadka— gombosi fővonalon 17, a bocsordai—újpalánkai vonalon 6, tehát összesen 23 őrház lesz építendő, a hozzájuk tartozó melléképületekkel, kutakkal és kenyérsütő-kemenczékkel együtt. Az őrház elosztási terv készítésénél figyelem fordítandó arra, hogy az őrházak lehetőleg az állomások vagy megállóhelyek közelébe helyeztessenek el. Közczélokra, úgymint: a jövedék, posta, távirda, rendőrség stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyes csak külön kárpótlás mellett kötelezhető. A felvételi épületek, lakó- és őrházak, továbbá a rakodók, mozdonyszinek, tisztító-gödrök, aknák, csatornák, kutak, kenyérsütő-kemenczék és különálló pinczék, valamint a mozdonyszínekkel kapcsolatos vagy különálló vízállomási épületek, illetve víztornyok, laktanyák, irodák és kéziműhelyek kőből vagy téglából falazva állítandók elő, az áru-, kézi és pályafentartási raktárak, melléképületek, szén- és gabonaszínek pedig kő-, tégla- vagy betonalappal és lábazattal, illetőleg kő-, téglavagy betonoszlopokon fából építhetők. Az állomásokon — a vonatkozó szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest — vízlevezető csatornák és aknák létesítendők. Mindazon épületek, amelyek akár csak részben is lakó-, iroda- vagy váróczélokra szolgálnak, már a pálya megnyitására olyképen lesznek elkészítendők, hogy azok a közegészségügyi szempontból támasztandó követelményeknek is megfeleljenek; az összes állomási és őrházi kutaknak, vagy hasonczélu más létesítményeknek pedig mindig a kellő mennyiségű tiszta s élvezhető ivóvizet kell szolgáltatniok. A vízállomási kutaknak vagy hasonczélu más létesítményeknek oly mennyiségű és minőségű vízzel kell bírniük, hogy azok úgy a polgári, mint a hadi menetrend összes vonatai számára a szükséges vízmennyiséget a kellő minőségben szolgáltatni mindig képesek legyenek. Amennyiben a különböző rendeltetésű kutak, illetőleg hasonczélú más létesítmények nem felelnének meg a fentebbi kikötéseknek, az engedélyes köteles lesz a megkívántató mennyiségű és minőségű ivó-, illetőleg kazántápláló víznek beszerzéséről és biztosításáról bármely más alkalmas úton és módon gondoskodni. Az állomásokon, kitérőkön, megállóhelyeken stb. előállítandó összes épületek és egyéb építmények, valamint a vonalőrházak alapozási módjára és mélységére nézve általában ugyanazon határoza VI. Pályaelzárás és jelzés. A vasút bekerítése az elrendelésnek megfelelő módon és kiterjedésben lesz előállítandó és általában csak különösen figyelemreméltó helyeken és ott szükséges, hol a pálya jelentékenyebb forgalmat közvetítő közutak vagy benépesített területek közvetlen közelében, illetőleg azokon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest — az illető szabványokban vagy részlettervekben, avagy rendeletileg megállapítandó kiterjedésben és módon — lesznek bekerítendők, valamint megfelelő szerkezetű kapukkal és ajtókkal ellátandók. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, ahol azok a fennforgó helyi viszonyoknál és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknél fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők ; e mellett azonban figyelembe lesznek veendők azon szabályok és szabványok is, amelyek karfák és kerékvetők alkalmazását és előállítását illetőleg állami és törvényhatósági közutakra nézve érvényben vannak. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú, vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az építési tőke terhére , fekvésükhöz és egyéb körülményekhez képest — megfelelő szerkezetű kézi- vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, valamint általában az építési tőke terhére előállítandó pályaelzárási létesítmények a vasút építése közben vagy műtanrendőri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöltetni. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles Szabadka—gombosi és bocsordai—ujpalánkai vonala mentén üzleti távírót, — ujpalánka—dunaparti vontató vágánya mentén pedig üzleti távbeszélőt létesíteni, melyen az állomások közti távirás, illetőleg távbeszélés eszközölhető legyen. Evégből: 1. köteles az összesen mintegy 136 kilométer vonal- és 150 km. huzalhosszban létesítendő üzleti táviró, távbeszélő és védjelző-berendezéshez szükséges 2720 drb téli vágású, ép, egészséges és lehetőleg egyenes törzsfából készített tölgy-, akácz-, vagy vörösfenyőoszlopot, melyeknek felső vagyis vékonyabb végükön az átmérő 13—15 cm. között, a kerület tehát 41—47 cm. között váltakozhatik, saját költségén beszerezni és a temesvári posta- és távirdaigazgatóságnak átadni. Az átadandó 2.720 darab oszlop közül 60 drb 10 m., 360 drb 8 m. és 2300 darab 6,5 m. hosszú kell, hogy legyen. Amennyiben a vasút építése közben esetleg szükségesnek mutatkozó vonalváltoztatások, állomásáthelyezések és beiktatások, avagy egyéb körülmények folytán az előirányzott építési anyagok mennyisége nagyobbodnék, köteles az engedélyes az e címen felmerülő több költséget is az építési tőkéből viselni. 2. Engedélyes köteles az ezen szakaszban előírt üzleti táviró-és távbeszélő, valamint véd- és előjelző-berendezés építése, meglevő berendezéseken ezzel kapcsolatosan netalán végzendő átalakítások és a berendezések átadása körül felmerülő összes költségeket viselni és ezen költségek fedezésére, mielőtt az építés foganatosítása iránt az illetékes posta- és távirdaigazgatóságot megkeresi, 19.000 korona nem kamatozó s utólag elszámolandó előleget a budapesti posta- és távirdaigazgatósági pénztárba befizetni s az erről kiállított letétnyugtát, az építés foganatosítására vonatkozó megkereséssel egyidejűleg, a temesvári posta- és távirdaigazgatóságnak bemutatni. 3. Engedélyes köteles a fentiek szerint átadandó oszlopokat, a többi összes építési anyagokat és szerszámokat az építés vezetésével megbízott tisztviselő intézkedéseinek megfelelően, a vasútvonal mentén saját közlekedési eszközeivel nagyban szétosztani, a részletes szétosztáshoz szükséges pályakocsikat pedig minden díj megtérítésre való igény nélkül átengedni. Az esetben, ha engedélyes a távirda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések építését oly időben kívánná, amidőn a pályán vasúti járóművekkel közlekedni még nem lehet, köteles gondoskodni arról, hogy az oszlopok, egyéb anyagok és szerszámok nagyban és részletesen egyéb közlekedési eszközökkel saját költségén szétosztassanak. 4. A távirda-, távbeszélő- és villamosjelzőberendezések nyomjelzését, illetőleg a támszerkezetek felállítási és felerősítési helyeit, az előírt szabványok figyelembevételével, engedélyes és az építést foganatosító posta- és távirdaigazgatóság képviselőiből alakítandó bizottság állapítja meg, mely bizottságba, ha a vasút üzemét valamely más vasúti intézet kezelné, ez utóbbinak, csatlakozó állomásokon pedig az összes érdekelt vasutaknak képviselői is meghívandók. Amennyiben a támszerkezetek felállítására vagy felerősítésére szükséges helyet a kisajátítási vonalon belül nem lehetne biztosítani, a kisajátítási területen kívül elhelyezendő támszerkezetek után netalán fizetendő kártalanítási összegeket, nemkülönben az ezen támszerkezeteknek esetleg később szükséges áthelyezéséből felmerülő költségeket is engedélyes viseli. A helyi érdekű vasút állomásain, valamint Cservenka és Hódság csatlakozó állomásokon csak a vonatok keresztezésére szolgáló vágányokba eső váltók, ellenben Szabadka és Ujgombos csatlakozó állomásokon az előállítandó összes I. rendű váltók világítható jelzőtárcsákkal látandók el. A rakodó megállóhelyek összes váltói megfelelő elzáró készülékekkel, mellékvágányai pedig — mindkét végükön — vágányelzáró sorompókkal látandók el. Szabadka és Újgombos csatlakozó állomásokon az előírt, illetőleg előírandó távolságban a helyi érdekű vasút nyílt vonalán egy-egy, tehát összesen két előjelzés karjelző állítandó fel. Cservenka és Hódság csatlakozó állomásokon, továbbá Bácsordas elágazó állomáson minden kiágazás biztosítására az előírt, illetőleg előírandó távolságban úgy a meglevő, mint az új helyi érdekű vasút vonalán minden irányban egy-egy, tehát összesen 10 forgatható villamos védjelző állítandó fel. A többi állomásoknál, kitérőknél és megállóhelyeknél az előírt, illetőleg előírandó távolságokban fix védjelzők alkalmazandók. Egyébként a lát-, hang- és harangjelzők mindaddig mellőzhetők, míg a sűrű vonatforgalom azok előállítását nem teszi szükségessé. A kézi- és a vonatokon használandó jelzőeszközök a fennálló szabályok szerint szerzendők be. VII. Járóművek és forgalmi eszközök.Engedélyes köteles az engedélyokirat 7. §-ában járóművek és forgalmi eszközök beszerzésére megállapított összeget a helyi érdekű vasút üzletét kezelő vasút igazgatóságánál annak felhívására az általa kitűzendő határidőn belül készpénzben befizetni. Az üzletkezelő vasút igazgatósága pedig tartozik a beszerzendő járóművek részletterveit, az azok nemét, számszerinti mennyiségét és egységárát tartalmazó kimutatással együtt a kereskedelemügyi miniszerhez átvizsgálás és jóváhagyás végett még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt bemutatni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg behomokolását is, az engedélyezett vasút számára az építési tőkéből beszerzendő járóműveket használatba venni nem szabad. Ezen határozmánytól eltérésnek csak a kereskedelemügyi miniszer előzetes felhatalmazása és az általa megszabandó feltételek alapján oly kivételes esetekben lehet helye, amikor már használt járóművek beigazoltan nem állanak rendelkezésre, illetőleg sem vétel, sem bérlet útján egyáltalán nem kaphatók. VIII. Felszerelési, leltári és berendezési tárgyak és elhasználási anyagok. A felszerelési, leltári és berendezési tárgyak a helyi érdekű vasút üzletét kezelő vasút igazgató Budapesti Közlöny 1968. márczius 1. tok mérvadók és kötelezők, melyek a fentebbi II. fejezetben az alépítményi munkákra nézve megállapítva vannak.