Budapesti Közlöny, 1908. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1908-03-01 / 51. szám

4 18. »Bácstóváros« keresztező állomás 365 m. h. 19. »Borócz« rakodó állomás 300 » » 20. »Ujpalánka« vég- és mozdony állomás 400 » » c) Az ujpalánka—dunaparti vontató vágányon : 21. »Palánka—Dunapart« átrakodóhely 300 m. h. Ezenkívül a m. kir. államvasutak Szabadka és Ujgombos állomásai, továbbá a zombor—óbecsei helyi érdekű vasút Cservenka, valamint a baja— zombor—újvidéki helyi érdekű vasút Hódság állo­mása az új helyi érdekű vasút csatlakozása folytán előálló szükséghez képest m­egfelelően átalakí­tandó és kibővítendő. Engedélyes a szükséglet szerint még további állomásokat, kitérőket és megállóhelyeket is létesít­het ; ezen pótlétesítményekhez azonban a keres­kedelemügyi miniszer engedélye, a tervezetek be­mutatása mellett, előzőleg kikérendő. Az állomások és kitérők lehetőleg egyenesben és vízszintesben, vagy 2­50 0­00-et meg nem haladó emelkedés­, illetőleg esésben helyezendők el, és­pedig olyképen, hogy azok szükség esetén kellően nagyobbíthatók legyenek. V. Állomási építmények és vonal­őr h­á­z­a­k.• Az engedélyezett pálya állomásain,­­ kitérőin és megállóhelyein, továbbá Szabadka, Cservenka, Hódság és Újgombos csatlakozó állomásokon, az alább következő táblázatos kimutatásban felsorolt épületek, illetőleg építmények és berendezések állí­­tandók elő: (Lásd a kimutatást az 5. oldalon) Az állomásokon előállítandó váltóőri lakásokon és a vonalon esetleg szükséges őrkunyhókon kívül, a nyílt pályán — a kereskedelemügyi miniszer által meghatározandó helyeken — a Szabadka— gombosi fővonalon 17, a bocsordai—újpalánkai vonalon 6, tehát összesen 23 őr­ház lesz építendő, a hozzájuk tartozó melléképületekkel, kutakkal és kenyérsütő-kemenczékkel együtt. Az őrház elosztási terv készítésénél figyelem fordítandó arra, hogy az őrházak lehetőleg az állomások vagy megállóhelyek közelébe helyez­tessenek el. Közczélokra, úgymint: a jövedék, posta, távirda, rendőrség stb. részére megkívántató helyiségek elő­állítására az engedélyes csak külön kárpótlás mel­lett kötelezhető. A felvételi épületek, lakó- és őrházak, továbbá a rakodók, mozdonyszinek­, tisztító-gödrök, aknák, csatornák, kutak, kenyérsütő-kemenczék és külön­álló pinczék, valamint a mozdonyszínekkel kap­csolatos vagy különálló vízállomási épületek, illetve víztornyok, laktanyák, irodák és kéziműhelyek kőből vagy téglából falazva állítandók elő, az áru-, kézi és pályafentartási raktárak, melléképületek, szén- és gabonaszínek pedig kő-, tégla- vagy betonalappal és lábazattal, illetőleg kő-, tégla­vagy betonoszlopokon fából építhetők. Az állomásokon — a vonatkozó szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest — vízlevezető csatornák és aknák létesítendők. Mindazon épületek, a­melyek akár csak részben is lakó-, iroda- vagy váróczélokra szolgálnak, már a pálya megnyitására olyképen lesznek elkészí­tendők, hogy azok a közegészségügyi szempontból támasztandó követelményeknek is megfeleljenek; az összes állomási és őrházi kutaknak, vagy hason­­czélu más létesítményeknek pedig mindig a kellő mennyiségű tiszta s élvezhető ivóvizet kell szol­­gáltatniok. A vízállomási kutaknak vagy hasonczélu más létesítményeknek oly mennyiségű és minőségű víz­zel kell bírniük, hogy azok úgy a polgári, mint a hadi menetrend összes vonatai számára a szük­séges vízmennyiséget a kellő minőségben szol­gáltatni mindig képesek legyenek. A­mennyiben a különböző rendeltetésű kutak, illetőleg hasonczélú más létesítmények nem felelné­nek meg a fentebbi kikötéseknek, az engedélyes köteles lesz a megkívántató mennyiségű és minő­ségű ivó-, illetőleg kazántápláló víznek beszer­zéséről és biztosításáról bármely más alkalmas úton és módon gondoskodni. Az állomásokon, kitérőkön, megállóhelyeken stb. előállítandó összes épületek és egyéb építmények, valamint a vonalőrházak alapozási módjára és mélységére nézve általában ugyanazon határoza­ VI. Pályaelzárás és jelzés. A vasút bekerítése az elrendelésnek meg­felelő módon és kiterjedésben lesz előállítandó és általában csak különösen figyelemreméltó he­lyeken és ott szükséges, hol a pálya jelentéke­nyebb forgalmat közvetítő közutak vagy benépesí­tett területek közvetlen közelében, illetőleg azo­kon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest — az illető szabványokban vagy részlettervekben, avagy ren­deletileg megállapítandó kiterjedésben és módon — lesznek bekerítendők, valamint megfelelő szerke­zetű kapukkal és ajtókkal ellátandók. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, a­hol azok a fennforgó helyi viszonyoknál és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknél fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők ; e mellett azonban figyelembe lesznek veendők azon szabályok és szab­ványok is, a­melyek karfák és kerékvetők alkal­mazását és előállítását illetőleg állami és törvény­­hatósági közutakra nézve érvényben vannak. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú, vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól leg­alább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az építési tőke terhére , fekvésükhöz és egyéb körülményekhez képest — megfelelő szerkezetű kézi- vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, valamint általában az építési tőke terhére előállítandó pályaelzárási létesít­mények a vasút építése közben vagy műtanrendőri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöl­tetni. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles Szabadka—gombosi és bocsordai—ujpalánkai vonala mentén üzleti táv­írót, — ujpalánka—dunaparti vontató vágánya mentén pedig üzleti távbeszélőt létesíteni, melyen az állomások közti távirás, illetőleg távbeszélés eszközölhető legyen. Evégből: 1. köteles az összesen mintegy 136 kilométer vonal- és 150 k­m. huzalhosszban létesítendő üzleti táviró, távbeszélő és védjelző-berendezéshez szük­séges 2720 drb téli vágású, ép, egészséges és lehe­tőleg egyenes törzsfából készített tölgy-, akácz-, vagy vörösfenyőoszlopot, melyeknek felső vagyis vékonyabb végükön az átmérő 13—15 cm. kö­zött, a kerület tehát 41—47 cm. között válta­­kozhatik, saját költségén beszerezni és a temes­vári posta- és távirdaigazgatóságnak átadni. Az átadandó 2.720 darab oszlop közül 60 drb 10 m., 360 drb 8 m. és 2300 darab 6,5 m. hosszú kell, hogy legyen. Amennyiben a vasút építése közben esetleg szük­ségesnek mutatkozó vonalváltoztatások, állomás­áthelyezések és beiktatások, avagy egyéb körül­mények folytán az előirányzott építési anyagok mennyisége nagyobbodnék, köteles az engedé­lyes az e címen felmerülő több költséget is az építési tőkéből viselni. 2. Engedélyes köteles az ezen szakaszban előírt üzleti táviró-és távbeszélő, valamint véd- és előjelző-berendezés építése, meglevő berendezése­ken ezzel kapcsolatosan netalán végzendő átala­kítások és a berendezések átadása körül felmerülő összes költségeket viselni és ezen költségek fede­zésére, mielőtt az építés foganatosítása iránt az illetékes posta- és távirdaigazgatóságot megkeresi, 19.000 korona nem kamatozó s utólag elszámo­landó előleget a budapesti posta- és távirdaigaz­­gatósági pénztárba befizetni s az erről kiállított letétnyugtát, az építés foganatosítására vonatkozó megkereséssel egyidejűleg, a temesvári posta- és távirdaigazgatóságnak bemutatni. 3. Engedélyes köteles a fentiek szerint át­adandó oszlopokat, a többi összes építési anyagokat és szerszámokat az építés vezetésével megbízott tisztviselő intézkedéseinek megfelelően, a vasút­vonal mentén saját közlekedési eszközeivel nagy­ban szétosztani, a részletes szétosztáshoz szük­séges pályakocsikat pedig minden díj megtérítésre való igény nélkül átengedni. Az esetben, ha engedélyes a távirda-, táv­beszélő- és villamosjelző-berendezések építését oly időben kívánná, a­midőn a pályán vasúti járóművekkel közlekedni még nem lehet, köte­les gondoskodni arról, hogy az oszlopok, egyéb anyagok és szerszámok nagyban és részletesen egyéb közlekedési eszközökkel saját költségén szétosztassanak. 4. A távirda-, távbeszélő- és villamosjelző­­berendezések nyomj­elzését, illetőleg a támszerke­­zetek felállítási és felerősítési helyeit, az előírt szabványok figyelembevételével, engedélyes és az építést foganatosító posta- és távirdaigazgatóság képviselőiből alakítandó bizottság állapítja meg, mely bizottságba, ha a vasút üzemét valamely más vasúti intézet kezelné, ez utóbbinak, csatla­kozó állomásokon pedig az összes érdekelt vas­­utaknak képviselői is meghívandók. Amennyiben a támszerkezetek felállítására vagy felerősítésére szükséges helyet a kisajátítási vona­lon belül nem lehetne biztosítani, a kisajátítási területen kívül elhelyezendő támszerkezetek után netalán fizetendő kártalanítási összegeket, nem­különben az ezen támszerkezeteknek esetleg később szükséges áthelyezéséből felmerülő költségeket is engedélyes viseli. A helyi érdekű vasút állomásain, valamint Cser­venka és Hódság csatlakozó állomásokon csak a vonatok keresztezésére szolgáló vágányokba eső váltók, ellenben Szabadka és Ujgombos csatlakozó állomásokon az előállítandó összes I. rendű váltók világítható jelzőtárcsákkal látandók el. A rakodó megálló­helyek összes váltói megfelelő elzáró készülékekkel, mellékvágányai pedig — mindkét végükön — vágányelzáró sorompókkal látandók el. Szabadka és Újgombos csatlakozó állomásokon az előírt, illetőleg előírandó távolságban a helyi érdekű vasút nyílt vonalán egy-egy, tehát össze­sen két előjelzés karjelző állítandó fel. Cservenka és Hódság csatlakozó állomásokon, továbbá Bácsordas elágazó állomáson minden ki­ágazás biztosítására az előírt, illetőleg előírandó távolságban úgy a meglevő, mint az új helyi érdekű vasút vonalán minden irányban egy-egy, tehát összesen 10 forgatható villamos védjelző állítandó fel. A többi állomásoknál, kitérőknél és megállóhe­lyeknél az előírt, illetőleg előírandó távolságok­ban fix­ védjelzők alkalmazandók. Egyébként a lát-, hang- és harangjelzők mind­addig mellőzhetők, míg a sűrű vonatforgalom azok előállítását nem teszi szükségessé. A kézi- és a vonatokon használandó jelzőeszközök a fennálló szabályok szerint szerzendők be. VII. Járóművek és forgalmi eszközök.­Engedélyes köteles az engedélyokirat 7. §-ában járóművek és forgalmi eszközök beszerzésére meg­állapított összeget a helyi érdekű vasút üzletét kezelő vasút igazgatóságánál annak felhívására az általa kitűzendő határidőn belül készpénzben befizetni. Az üzletkezelő vasút igazgatósága pedig tartozik a beszerzendő járóművek részletterveit, az azok nemét, számszerinti mennyiségét és egy­ségárát tartalmazó kimutatással együtt a keres­kedelemügyi miniszerhez átvizsgálás és jóváhagyás végett még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt bemutatni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg behomo­­kolását is, az engedélyezett vasút számára az építési tőkéből beszerzendő járóműveket használatba venni nem szabad. Ezen határozmánytól eltérésnek csak a kereskedelemügyi miniszer előzetes felhatal­mazása és az általa megszabandó feltételek alapján oly kivételes esetekben lehet helye, a­mikor már használt járóművek beigazoltan nem állanak ren­delkezésre, illetőleg sem vétel, sem bérlet útján egyáltalán nem kaphatók. VIII. Felszerelési, leltári és be­rendezési t­á­r­g­y­a­k é­s e­l­h­a­s­z­n­á­l­á­s­i anyagok. A felszerelési, leltári és berendezési tárgyak a helyi érdekű vasút üzletét kezelő vasút igazgató­ Budapesti Közlöny 1968. márczius 1. tok mérvadók és kötelezők, melyek a fentebbi II. fejezetben az alépítményi munkákra nézve megállapítva vannak.

Next