Budapesti Közlöny, 1909. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1909-02-02 / 26. szám

1909. február 2. Budapesti Közlöny A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Baulovits Margit perecsényi állami elemi iskolai tanítónőt az ungvári állami elemi iskolához helyezte át. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Kovács Béláné szül. Zákány Herzik­a ungvári állami elemi iskolai tanítónőt az újpesti állami elemi iskolához helyezte át. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Kangel Ottilia felső­visói állami óvónőt a nyír­bátori II. számú állami óvodához ugyanebben a minőségében áthelyezte. A pénzügyministérium vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök a kisjenői m. kir. adóhiva­talhoz Sándor Zoltán budapesti lakost adótisztté ideiglenes minőségben kinevezte. A dévai m. kir. pénzügyigazgatóság a hát­szegi m. kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőség­ben díjas gyakornokká Nagy Sándor nemes­mar­tonfalvi lakost nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénz­ügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök és a m. kir. földmivelésügyi minister hozzájárulásával az 1907. évi III. t.-cz. 1. §-ban meghatározott állami kedvezményeket a Pannó­nia kender- é­s lenipar részvénytársaság czég­­nek börvelyi kenderkikészitő ipartelepe részére az 1907. évi október 1-je napjától számítandó öt évre engedélyezte. A m. kir. ministerelnök Brammer Ödön buda­pesti női divatkelme nagykereskedő czég részére a magyar korona országai egyesitett címerének használhatását az 1883 : XVIII. t.-cz. alapján megengedte. 96.097/1908. szám. Pályázati hirdetés. II.­Rákóczi Ferencz és bujdosó társai emlé­kének megörökítésére a kassai székesegyházban­­felállítandó emlékműre a m. kir. vallás- és köz­­oktatásügyi ministerium ezennel nyilvános pályá­­zatot hirdet a következő feltételekkel. I.­­.A pályázat nyílt és benne csakis magyar állampolgárok vehetnek részt. II. A beküldött minták teljes névaláírással nyúj­tandók be. III. Az emlékmű helyéül a székesegyháznak az északi kaput magába foglaló szakasza jelöltetik ki és a pályázóknak szabadságában áll, hogy ter­vezetükbe bevonhassák a Rákóczi hamvait tar­talmazó sarkophagnak ezen a helyen való fel­állítását is. Az északi kapun át a közlekedés fentartandó. Az emlékmű az északi falra, mely művészetileg akár festészetileg, akár szobrászatilag díszíthető, nyomást ne gyakoroljon. IV. Az emlékmű költségei mintegy 250.000 K-t tehetnek ki, 300.000 K-t azonban semmi körül­mények között meg nem haladhatnak. V. A benyújtott pályamunkákat bizottság bírálja meg, mely a magyar országos képzőművészeti tanács szobrászati, építőművészeti, festőművészeti és ügyvezető előadójából, továbbá szobrászati szakosztályának 3, építőművészeti és festőművé­szeti szakosztályainak 2—2 kiküldöttéből, a mű­emlékek országos bizottságának 2 kiküldöttéből és Thaly Kálmán történetíróból áll, kiegészítve a magyar képzőművészek egyesületének két szobrász tagjával, kiket az egyesület küld ki, továbbá a magyar mérnök- és építészegylet, valamint az építőművészek szövetsége egy-egy kiküldöttjével. VI. A bíráló­ bizottság határozatképességéhez az elnökön vagy helyettesén kívül legalább tíz tag jelenléte szükséges. A bíráló­bizottság határozatait mindenkor nyílt (nem titkos) szavazással és a jelenlevők kétharmad szótöbbségével az elnök esetleges szavazatának beszámításával hozza. A bizottság elnöke báró Forster Gyula, mint a műemlékek országos bizottsága elnöke és a magyar országos képzőművészeti tanácsnak jelen­legi másodelnöke. Előadót a bíráló­ bizottság a saját kebeléből maga választ. VII. Ha a kiegészítő tagokat illető társulataik bármi okból nem küldenék ki, ez a bizottság munkáit meg nem akasztja. VIII. A pályázat lejáratának határideje 1909. évi szeptember 30-ának esti 5 órája, amely időre a vidéken vagy külföldön tartózkodó művészek is kötelesek pályamunkáikat beküldeni. Később beérkező pályaművek a pályázatban részt nem vehetnek. Azt a helye, hová a pályamunkákat bekül­dendők lesznek, a m. kir. vallás- és közoktatás­­ügyi ministérium később fogja kijelölni. A ministériumnak erre vonatkozó határozata idejekorán hírlapi utón közöltetni fog, de a pályá­zók a pályázat lejárta előtt egy hónappal meg­tudhatják a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium művészeti osztályában is. A pályaművek felállítása a pályázó művészet dolga. IX. A pályázatban résztvevők részéről benyúj­tandók : 1. Az emlékmű nagyságának megfelelőleg 15 cm / 1 méter arányú gipszminta. 2. Az elhelyezésre szolgáló templomszakasz egy alaprajzának 2 cm = 1 m léptékű és egy kereszt­­metszetének 4 cm = 1 m léptékű rajza, amely rajzokból az emlékmű elhelyezésére és körvonalai­nak a teplomszakaszban való elhelyezése pontosan megítélhető legyen. Az e rajzok alapjául szolgáló terveket a pályá­zatban résztvevő művészek a műemlékek orszá­gos bizottságának hivatalos helyiségében vehe­tik át. 3. Az emlékmű magyarázó leírása a felhaszná­landó anyagok megjelölésével. 4. A költségvetés. X. Kívánatos, hogy az emlékmű II.­ Rákóczi Ferencz és korának szellemében terveztessék. XI. A bíráló­bizottság ítélete a pályaművek benyújtási határideje után két hónap alatt fel­tétlenül kihirdetendő. XII. A bírálat megtörténte után a pályamunkák a bírálati jelentéssel együtt legalább is 14 napig közszemlére teendők. XIII. A díjazásra érdemes pályaműveknek a bíráló­ bizottság végérvényes ítélete alapján a követ­kező díjak és pedig osztatlanul adandók ki : Első díj : 6.000 korona. Második díj : 5.000 korona. Két harmadik díj : 3—3.000 korona. Egy negyedik díj : 2.000 korona. XIV. A kivitellel való megbízás fölött a vallás és közoktatásügyi ministerium dönt. XV. A díjazott pályaművek az állam kizáró­lagos tulajdonává lesznek. A művészi tulajdonjog és a sokszorosítási jog a művészeké marad. Budapest, 1908. évi szeptember 7-én. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium, életrajzi vázlattal felszerelt pályázati kérvényei­­ket 1909. február 25-ig a közszolgálatban levők elöljáróságuk utján,, mások közvetlenül budapesti kir. magyar tudományegyetem bölcsészettudo­mányi karának dékáni hivatalánál nyújthat­ják be. Budapest, 1909. január 7-én. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszer. 153.725/908. szám. Pályázati hirdetmény. A budapesti királyi magyar tudo­mányegyetemen betöltendő földrajzi rendes tanszékre. Az ezen tanszékre kinevezendő ny. rendes tanár javadalmazása 6000 . évi fizetés és a törvényszerű, megfelelő személyi pótlék; évi 2000 K lakbér és minden ötödik betöltött szolgálati év után 4000 K-ig emelkedhető 800 K kor­pótlék. Akik ezen állást elnyerni óhajtják, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszerhez címzett anyakönyvi kivonattal személyi viszonyaikat, tu­dományos és közoktatás terén folytatott tevé­kenységüket feltüntető okmányokkal, valamint A veszprémi talmud túra egyesület alapszabályait a m. kir. belügyminister az 1909. évi 5.566. szám alatt láttamozta. A budapesti m. kir. posta- és távirdaigazga­­tóság közhírré teszi, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére Bátorkeszin Esztergom környékbeli távbeszélő központot ren­dezett be, és azt az érvényes díjszabás mellett az egész belföldi helyközi távbeszélő forgalomba is bevonta. A budapesti m. kir. posta- és távirdaigazga­­tóság közhírré teszi, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszer rendeletére Erdőtelek és Nagyréde hevesvármegyei községekben táv­beszélő központok nyíltak meg, a­melyek részt­­vesznek a hevesvármegyei törvényhatósági táv­beszélő forgalomban. A nagyváradi m. kir. posta- és távirdaigaz­­gatóság közhírré teszi, hogy Bihar vármegye Sályi községében Sályi (Bihar vm.) elnevezéssel 1909. évi február 11-én postai ügynökség lép életbe, mely bárhova szóló levélpostai küldemé­nyek, továbbá csak a belföldre, Ausztriába, Bosznia és Herczegovinába és Németországba szóló, 1000 korona értéket meg nem haladó pénz- és csomagküldemények felvételével, továb­bításával, leadásával és utalvány, nemkülönben postatakarékpénztári ügyletek közvetítésével van megbízva. A postaügynökség kézbesítési köre Sályi és Székelytelek községre, Babostya és káptalani pusztára, Filipi és Nyárszegi tanyák elnevezésű tanyára terjed ki. A postaügynökség leszámolás, ellenőrzés és felügyelet tekintetében a lessi m. kir posta- és távbeszélőhivatalhoz tartozik, és összeköttetését a Sályiból Lessre és vissza naponkint egyszer köz­lekedő gyalogküldöncz postajárat utján a lessi posta- és távbeszélő hivataltól fogja kapni.­ ­ A temesvári földmunkások ottho­nának alapszabályait a m. kir. belügyminister az 1908. évi 160.360. szám alatt láttamozta. A bácsszentiváni munkaadó, fuva­ros és munkásegylet alapszabályait a m. kir. belügyminister az 1909. évi 1.900. szám alatt láttamozta. A szabadkai pinczér otthon alap­szabályait a m. kir. belügyminister az 1909. évi 2.160. szám alatt láttamozta. A magyarmecskei casino alapszabá­lyait a m. kir. belügyminister az 1909. évi 3.206. szám alatt láttamozta. A Szempcz és vidéke keresztény szociális egyesületének alapszabályait a m. kir. belügyminister az 1909. évi 4.285. szám alatt láttamozta. SEMHIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Beák Lajos kir. tan., tanfelügyelőnek, a­ki a maros-torda megyei tanítóság gyermekei részére Marosvásárhelyen létesítendő internátus javára 500 K-t adományozott, elismerését és köszöne­tét nyilvánította.

Next