Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-10 / 154. szám
1909. julius 10. 20. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett valasat üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni, s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyes köteles jelen engedélyokirat keltétől számitott három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési költség beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló címleteket az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, mely kibocsátásnak ’módozatait a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnak ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenek előtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi magyar kit. ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-al megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fenntartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó címletek és szelvények mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők, s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a címletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. k'■■■■' Stjjjp Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordíttassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy ecímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest, s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasútengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapíttatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása,,valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási, s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távírda, távbeszélő és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyes vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a kinnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztanak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §: A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van,magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben résztvenni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett miniszer további elhatározásáig felfüggeszteni. 24. §. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 200 koronától 20.000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése általszoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitűzött záros határidő alatt az engedélyes által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási úton be fog hajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve bírság a még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyes ezen biztosítékot az eredeti összegre a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartozik. Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 4. §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása, az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve még nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasútengedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék : a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja anélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes az állam irányában bármi néven nevezendő címen kárpótlási igénynyel léphetne fel Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása, s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyes a pálya üzletét megszakítaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszert illeti meg ; önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemű költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyest terhelendi. 25. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdíj alá esnekdl Budapest, 1909. évi junius 30-án. A m. kir. ministerium nevében: Kossuth Ferencz s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1909. évi 14.677. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy az Szeben vármegye területéhez tartozó Felek községben minden év márczius 19-én helypénzszedéssel egybekötött állatvásár tarttassék, még pedig olyképen, hogy ha ezen nap vasár- vagy ünnepnapra esik, az esetre a vásár a következő napon, vagyis márczius 20-ikás. tartandó meg. Budapesti Közlöny M. kir. honvédelmi minister. 66.550/1909. szám. Valamennyi magyarországi és horvát-szlavonsrszági megyei és városi törvényhatóságnak. Budapest székesfőváros törvényhatósága által boldog emlékezetű József főherczeg úr ő cs. és kir. fensége honvéd főparancsnokságának 25. évfordulója emlékére, a m. kir. honvédség kötelékébe tartozó, vagy tartozott egyének árvái vagy félárvái neveltetésére létesített alapítványi helyek közül az 1909/10. tanév kezdetén az Erzsébet leányárvaházban két hely kerül betöltés alá, mely helyekre nézve a kijelölés joga, az illetőségre való tekintet nélküli császári és királyi fenségét, József főherczeg urat illeti meg. Ezen helyek betöltése czéljából az alábbi pályázati hirdetményt bocsátom ki. Pályázati hirdetmény. Budapest székesfőváros közönsége által boldog emlékezetű József főherczeg úr ő cs. és. kir. fensége honvéd főparancsnokságának 25. évfordulója alkalmából, s annak emlékére, a m. kir . honvédség árvái részére, az illetőségre való tekintet nélkül létesitett alapítványi helyek közt. 1909. évi szeptember 1-től az Erzsébet leányárvaházban két hely kerül betöltés alá, amely helyekre ezennel pályázat hirdettetik. Az árvaházba való felvétel kellékeikép igazolandó : a) az, hogy a felvételni kért gyermek tényleg a m. kir. honvédség kötelékébe tartozott vagy tartozó apának törvényes leszármazója; b) a vagyontalanság; c) félárváknál (akik tudniillik apátlanok vagy anyátlanok) az életben levő szülő vagyontalansága; d) hogy az árva 6. életévét már betöltötte és hogy a 12. életévét még túl nem haladta; e) hogy ép testű és elméjű, a himlőn átesett* vagy ellene sikerrel beoltatott. Az árva kora és a szülők elhalálozása hiteles anyakönyvi kivonattal, a testi és elmebeli állapot, a himlőoltás és a vagyontalanság közhatóságilag hitelesített orvosi és helyhatósági bizonyítványnyal igazolandó. A kellően felszerelt bélyegtelen kérvények, melyekben a szülő vagy gyám neve, állása és lakhelye (város, megye, utolsó posta) is felemlítendő 1909. évi augusztus 15-ig a m. kir. honvédévn ministerhez nyújtandók be, ahonnan Budapest székesfőváros hatóságához fognak küldetni és a kijelölési jog gyakorlása végett József főherczeg úr ő cs. és kir. fenségéhez fognak felterjesztetni. Az alapítványi hely az 1909/10. tanévben.