Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)

1909-07-10 / 154. szám

1909. julius 10. 20. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett valasat üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség­­számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelen­tést szerkeszteni s közhirré tenni, s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyes köteles jelen engedélyokirat kel­tétől számitott három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési költ­ség beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló címleteket az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tar­tása mellett bocsásson ki, mely kibocsátásnak ’módozatait a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnak ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenek előtt­ az el­sőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi magyar kit. ministerrel egyetértőleg megállapítandó tör­lesztési hányada s további sorban e részvények­nek legfeljebb 5°/0-al megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények tör­lesztése mindaddig meg nem kezdhető, a­mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.­ A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazon­által minden egyéb társasági jogokban és kötele­zettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvény­­társaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és­­ kötelezettségeket változatlanul és minden fenn­tartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó címletek és szel­vények mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi minister­hez felterj­esztendők, s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a címletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módo­sítások feltétlenül foganatosítandók. k'■■■■' Stjjjp Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatá­rozott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tar­talékalap növelésére fordíttassék. Felveendő to­vábbá az is, hogy azon esetre, ha az alább meg­állapított engedély tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e­­címen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest, s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasútengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvény­czikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásá­val a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapíttatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tarto­zékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása,­­,valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsö­nökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határo­zatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett tör­­vényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási, s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távírda, távbeszélő és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvé­nyekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellen­ben az engedélyes vagy jogutódjai meg­tartják az általuk folytatott üzlet alatt jöve­delmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a kinnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a­melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzá­adással hatalmaztanak fel, hogy azok a vaspályá­nak semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §: A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van,magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltas­sanak. Különösen fentartatik nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató­ság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben résztvenni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedély­­okirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett mi­niszer további elhatározásáig felfüggeszteni. 24. §. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen enge­délyokirat és az annak kiegészítő részét képező ok­mányokban megállapított kötelezettségeknek, úgy­szintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján ki­adott rendeleteknek teljesítésére 200 koronától 20.000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése által­­szoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitűzött záros határidő alatt az enge­délyes által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jöve­delméből egyszerű közigazgatási úton be fog hajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve bírság a még letétben levő engedélyezési biztosíték­ból vonatnék le, engedélyes ezen biztosítékot az eredeti összegre a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartozik. Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló köte­lezettségek megsértése az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 4. §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása, az építés befejezésére, illető­leg az üzlet megnyitására nézve még nem tartat­nának s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasútengedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazol­tathatnék : a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja anélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag enge­délyes az állam irányában bármi néven neve­zendő címen kárpótlási igénynyel léphetne fel Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása, s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az enge­délyes a pálya üzletét megszakítaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétesse­nek, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszert illeti meg ; önként értetődvén, hogy az ezen intézke­dések következtében felmerülendő mindennemű költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság ki­zárólag az engedélyest terhelendi. 25. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő ré­szét képező okmányok minden okmányszerü kiad­mányai csak 2 koronára szabott bélyegdíj alá esnekdl Budapest, 1909. évi junius 30-án. A m. kir. ministerium nevében: Kossuth Ferencz s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1909. évi 14.677. szám alatt kelt rendeletével meg­engedte, hogy az S­z­e­b­e­n vármegye területéhez tartozó Felek községben minden év márczius­ 19-én helypénzszedéssel egybekötött állatvásár tarttassék, még pedig olyképen, hogy ha ezen nap vasár- vagy ünnepnapra esik, az esetre a vásár a következő napon, vagyis márczius 20-ikás. tartandó meg. Budapesti Közlöny M. kir. honvédelmi minister. 66.550/1909. szám. Valamennyi magyarországi és horvát-szlavonsr­­szági megyei és városi törvényhatóságnak. Budapest székesfőváros törvényhatósága által boldog emlékezetű József főherczeg úr ő cs. és kir. fensége honvéd főparancsnokságának 25. évfordulója emlékére, a m. kir. honvédség köte­lékébe tartozó, vagy tartozott egyének árvái vagy félárvái neveltetésére létesített alapítványi helyek közül az 1909/10. tanév kezdetén az Erzsébet leányárvaházban két hely kerül betöltés alá, mely helyekre nézve a kijelölés joga, az illetőségre való tekintet nélkül­i császári és királyi fenségét, József főherczeg urat illeti meg. Ezen helyek betöltése czéljából az alábbi pályá­zati hirdetményt bocsátom ki. Pályázati hirdetmény. Budapest székesfőváros közönsége által boldog emlékezetű József főherczeg úr ő cs. és. kir. fensége honvéd főparancsnokságának 25. évfor­dulója alkalmából, s annak emlékére, a m. kir . honvédség árvái részére, az illetőségre való tekintet nélkül létesitett alapítványi helyek közt. 1909. évi szeptember 1-től az Erzsébet leányárva­házban két hely kerül betöltés alá, amely helyekre ezennel pályázat hirdette­tik. Az árvaházba való felvétel kellékeikép igazo­landó : a) az, hogy a felvételni kért gyermek tényleg a m. kir. honvédség kötelékébe tartozott vagy tartozó apának törvényes leszármazója; b) a vagyontalanság; c) félárváknál (a­kik tudniillik apátlanok vagy anyátlanok) az életben levő szülő vagyon­­­talansága; d) hogy az árva 6. életévét már betöltötte és hogy a 12. életévét még túl nem haladta; e) hogy ép testű és elméjű, a himlőn átesett* vagy ellene sikerrel beoltatott. Az árva kora és a szülők elhalálozása hiteles­ anyakönyvi kivonattal, a testi és elmebeli álla­pot, a himlőoltás és a vagyontalanság közható­­ságilag hitelesített orvosi és helyhatósági bizo­­nyítványnyal igazolandó. A kellően felszerelt bélyegtelen kérvények, melyekben a szülő vagy gyám neve, állása és lak­helye (város, megye, utolsó posta) is felemlítendő 1909. évi augusztus 15-ig a m. kir. honvédévn­ ministerhez nyújtandók be, ahonnan Budapest székesfőváros hatóságához fognak küldetni és a kijelölési jog gyakorlása végett József főherczeg úr ő cs. és kir. fenségéhez fognak felterjesztetni. Az alapítványi hely az 1909/10. tanév­ben.

Next