Budapesti Közlöny, 1909. október (43. évfolyam, 223-249. szám)
1909-10-01 / 223. szám
4 megegyezés hiányában pedig a ministertanács határoz. 11. §. A közigazgatási hatóság mint rendőri büntető biróság és a rendes (királyi) biróság vagy a közigazgatási bíróság között felmerült hatásköri összeütközéseket az 1907. LXI. t.-cz. értelmében a hatásköri biróság dönti el. 12. §. A közvetlen felebbviteli hatóság a felek bármelyikének indítványára vagy a rendőri büntető bíróság indokolt előterjesztésére az illetékes helyett a hatósága alá tartozó rendőri büntető bíróságok közül más hasonló hatáskörű rendőri büntető bíróságot küld ki: 1. ha az illetékes hatóság kizárás okából nem járhat el (39., 42. §§.); 2. ha az illetékes hatóságtól részrehajlatlan eljárás vagy határozat nem várható (40—42. §§.). A tiszti ügyész, a szakképviselő vagy a rendőri büntető bíróság indokolt előterjesztésére más rendőri büntető bíróságot szabad kiküldeni akkor is, ha ez a közbéke vagy a közbiztonság érdekében szükséges. Ha a másodfokú hatóság helyett kell másikat kiküldeni vagy ha az ugyanazon másodfokú hatóság alá tartozó rendőri büntető bíróságoknak egyike sem lenne kiküldhető , a bíróküldés kérdésében a kihágásiügy harmadfokú elbírálására hivatott miniszer határoz és ha több miniszer lenne erre hivatott, ezek egyetértve határoznak. Megegyezés hiányában vagy ha a harmadfokú hatóság helyett kell másikat kiküldeni, a miniszertanács dönt. A határrendőrségre nézve a bíróküldést a belügyminiszer gyakorolja. 13. §: Külföldön elkövetett kihágás miatt eljárást rendszerint nem szabad indítani. Ha valamely törvény szerint a külföldön elkövetett kihágás is büntetendő és a törvény az eljárásra illetékes rendőri büntető bíróságot meg nem határozza : az eljárásra az a rendőri büntető bíróság illetékes, amelynek területén a terhelt lakik vagy tartózkodik, vagy amelynek területén üzleti főtelepe van, ily hely hiányában pedig az a rendőri büntető bíróság, amelynek területén a terhelt kézre került, vagy amelynél a kihágást feljelentették. Ha az előbbi bekezdésben érintett kihágás nyílt tengeren vagy külföldön hajón volt elkövetve, az a rendőri büntető bíróság illetékes, amelynek területén a terhelt kézre került, 14. §. A fegyveres erőnek és a csendőrségnek katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt álló tagja ellen oly kihágás miatt, amelyet az alatt az idő alatt követ el, amidőn a törvény értelmében katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt áll, a rendőri büntető bíróság rendszerint nem járhat el, hanem az ily kihágásra vonatkozó feljelentést a lefoglalt bűnjelekkel és az iratokkal együtt a terhelt elüljáró parancsnokságához kell átküldeni és erről a feljelentőt értesíteni kell. Ily kihágás miatt utóbb, amidőn a terhelt már nem áll katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt, a rendőri büntető bíróság csak akkor indíthatja meg az eljárást, ha a kihágás tárgyában annak idején az elüljáró parancsnokság vagy az illetékes katonai bíróság nem tett intézkedést és az elévülés még be nem állott. Az első bekezdés szabálya alá esnek nevezetesen a fegyveres erőnek és a csendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagjai a tényleges szolgálati idő tartama alatt, továbbá a fegyveres erőnek nem tényleges állományába tartozó egyének a behívó parancs kézbesítésének vagy törvényszerű kihirdetésének napjától, vagy ha a behívás meghatározott napra szól, ettől a naptól kezdve, ha pedig a jelentkezés előbb történt, úgyszintén azok, akik önként lépnek a tényleges szolgálatba, a jelentkezés napjától kezdve ; valamint a nem tényleges állományú egyének a katonailag büntetendő oly kihágások tekintetében, amelyeket az ellenőrzési szemle (tiszti bemutatás) ideje alatt vagy pedig tiszti (katonai hivatalnoki) minőségben katonai egyenruhában követtek el. Budapesti Közlöny 1909. október 1 Az említett időpontok előtt elkövetett kihágások miatt, úgyszintén az ellenőrzési szemle (tiszti bemutatás) ideje alatt vagy tiszti (katonai hivatalnoki) minőségben katonai egyenruhában nem tényleges állományú egyén által elkövetett oly kihágások miatt, amelyek katonailag nem büntethetők, valamint a tényleges szolgálatból, illetőleg a kincstári ellátásból való szabályszerű kilépés után elkövetett kihágások miatt a rendőri büntető bíróságok járnak el. Ha kétség merül fel, hogy a rendőri büntető bíróság a terhelt ellen e §. értelmében eljárhat-e, a belügyminiszerhez jelentést kell tennie. 15. §. Ha a terheltet a területenkívüliség vagy a személyes mentesség kedvezménye illeti meg, vagy ha e tekintetben kétség merül fel, az esetről az eljárás megindítása előtt, vagy ha az már meg volt indítva, felfüggesztésével a belügyminiszerhez nyomban jelentést kell tenni. A magyar szent korona országainak területén a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élveznek: az idegen államfők és kíséretük (családjuknak és egyéb kíséretüknek tagjai), továbbá az ő császári és apostoli királyi Felségénél vagy a közös külügyminiszernél akkreditált diplomácziai képviselők, a diplomácziai misszió tagjai, a katonai és a műszaki attadhékat is ideértve, úgyszintén mindezek családjának velük lakó tagjai, végül a diplomácziai misszióhoz tartozó egyéb személyzet tagjai is, de ezek rendszerint csak akkor, ha az illető külföldi államnak polgárai. Személyes mentesség egyes külföldi államoknak a magyar szent korona országainak területén működő konzuli tisztviselőit illeti meg, ha e tisztviselők az illető külföldi államnak polgárai. A területenkívüliség és személyes mentesség fennállása és terjedelme felett a nemzetközi szerződések és a gyakorlat alapján a belügyminiszer dönt. 16. §. Az országgyűlés és a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság tagja ellen eljárást indítani vagy a megindított eljárást folytatni a mentelmi jognak a fennálló jogszabályok értelmében szükséges felfüggesztése előtt nem szabad. A mentelmi jog felfüggesztése végett a megkeresést az illető helyre a törvényhatósági tiszti főügyész (ügyész) terjeszti elő. A mentelmi jog felfüggesztését az eljárás felfüggesztése mellett újra kell kérni, ha a terhelt az eljárás folyama alatt megszűnt az országgyűlés tagja lenni és a tagságot újra megszerezte, vagy ha a megállapított elzárásbüntetést kell rajta végrehajtani. A megkereséshez mellékelni kell a feljelentést vagy a magánindítványt, az esetleg előzetesen kihallgatott tanúk vallomásairól készült jegyzőkönyveket és az ügyre vonatkozó egyéb iratokat. 2. Az eljárásban résztvevő személyek : vád és védelem. 17. §. Felek e rendelet Első Czíme értelmében : a vád képviseletére jogosultak és a terhelt. A vád képviseletére jogosultak: a hivatalból üldözendő kihágások esetében a tiszti ügyész, a szakképviselő és a sértett; a magánindítványra üldözendő kihágások esetében pedig a sértett mint magánvádló. Tiszti ügyész alatt e rendeletben a közvád képviseletére a 20. §. szerint jogosult törvényhatósági tiszti ügyészeket, városi ügyészeket (alügyészeket) és ügyészi megbízottakat kell érteni. Szakképviselők , azok a testületek, bizottságok és közegek, akiket külön törvények vagy miniszeri rendeletek közegészségügyi, közgazdasági, közforgalmi vagy egyéb különleges közérdekek képviseletére feljogosítanak. Ezeknek jegyzékét időrőlidőre a belügyminiszer rendeletben közli a rendőri büntető bíróságokkal. Sértett az, akinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett kihágás. Sértett a kiskorú vagy gondnokság alatt álló sértettnek, valamint a sértett jogi személynek törvényes képviselője is. Terhelt az, aki ellen a rendőri büntető eljárás folyik. Magánindítványra jogosult az a sértett, akinek indítványától függ az eljárás megindítása. Feljelentő az, aki valamely kihágást a hatóság tudomására juttat. 18. §. A vádat az erre jogosultak az eljárásban képviselhetik és a vád képviseletében az e rendeletben meghatározott jogokat gyakorolják. 19. §: Azzal, hogy a vád képviseletében időközben más jogosult lépett fel, az előbb teljesített bírói cselekményeknek és a vád képviseletében korábban tett indítványoknak és nyilatkozatoknak hatálya nem változik. Tiszti ügyész. 20. §. A közvádat a hatóságok területén működő rendőri büntető bíróságok előtt rendszerint a törvényhatósági tiszti ügyészek és a városi ügyészek, a m. kir. államrendőrség előtt pedig a belügyminiszer által kinevezett ügyészi megbízottak képviselik. A törvényhatósági ügyészeknek a közvád képviseletére vonatkozó szolgálati beosztását a tiszti főügyész meghallgatásával a törvényhatósági bizottság állapítja meg. Ideiglenesen a törvényhatósági bizottság rendelkezéséig a törvényhatóság első tisztviselője intézkedik. A rendezett tanácsú városban a közvád képviseletében eljáró ügyészt a városi hatóság jelöli ki; a kijelölést a törvényhatósági tiszti főügyésznek be kell jelenteni. A közvád képviseletével a tiszteletben ügyészeket is meg szabad bízni. A közvád képviseletére a belügyminiszer engedélyével ügyészi megbízottakat is szabad alkalmazni. A határrendőrség hatáskörébe utalt kihágási ügyekben a közvád képviseletében eljáró törvényhatósági vagy városi ügyészeket a belügyminiszer jelöli ki, vagy a közvád képviseletére ügyészi megbízottakat rendel ki. Az ügyészi megbízottaktól és a tiszteletben ügyészektől a közvád képviseletére vonatkozó megbízás bármikor visszavonható. 21. 8- Ügyészi megbízott csak ügyvéd, ügyvédjelölt, jogi vagy államtudományi doktor, avagy közigazgatási közszolgálatban álló vagy a közszolgálatból kilépett oly tisztviselő lehet, aki legalább a jogvagy államtudományi államvizsgát letette és egy éven át rendőri, közigazgatási vagy bírósági szolgálatban volt. 22. §. A tiszti ügyészek — a m. kir. államrendőrség és a határrendőrség mellé a belügyminiszer által kirendelt ügyészi megbízottakat kivéve — a közvád képviseletében a törvényhatóság tiszti főügyészének felügyelete és ellenőrzése alatt állanak, akinek joga van részükre kötelező utasításokat adni és a közvád képviseletében helyettük eljárni. A m. kir. államrendőrség és a határrendőrség mellé kirendelt ügyészi megbízottak tekintetében a törvényhatósági tiszti főügyészt megillető jogokat a belügymiiszer által vezetőként kijelölt ügyészi megbízott gyakorolja. 23. §. A tiszti ügyész közérdekből bármely hivatalból üldözendő kihágás esetében felléphet a vád képviseletében. A tiszti ügyésznek joga van az iratokat megtekinteni, indítványokat tenni, a tárgyaláson részt venni és a határozatok ellen jogorvoslatokkal élni. 24. §. . A tiszti ügyészszel hivatalból közölni kell: 1. minden oly feljelentést vagy ennek hiteles másolatát, amely tizenöt napig terjedhető elzárással vagy ennél súlyosabban büntetendő és hivatalból üldözendő kihágásra vonatkozik; 2. minden oly első- és másodfokon hozott ítéletet, megszüntető végzést és a tiszti ügyész indítványával ellenkező minden oly határozatot, melyet a rendőri büntető bíróság az 1. pontban meghatározott kihágások tárgyában hozott; 3. hivatalból üldözendő kihágás tárgyában hozott minden oly ítéletet, amely a kiszabott büntetés