Budapesti Közlöny, 1909. október (43. évfolyam, 223-249. szám)

1909-10-01 / 223. szám

4 megegyezés hiányában pedig a ministertanács határoz. 11. §. A közigazgatási hatóság mint rendőri büntető biróság és a rendes (királyi) biróság vagy a köz­­igazgatási bíróság között felmerült hatásköri össze­ütközéseket az 1907.­ LXI. t.-cz. értelmében a hatásköri biróság dönti el. 12. §. A közvetlen felebbviteli hatóság a felek bár­melyikének indítványára vagy a rendőri büntető bíróság indokolt előterjesztésére az illetékes helyett a hatósága alá tartozó rendőri büntető bíróságok közül más hasonló hatáskörű rendőri büntető bíró­ságot küld ki: 1. ha az illetékes hatóság kizárás okából nem járhat el (39., 42. §§.); 2. ha az illetékes hatóságtól részrehajlatlan el­járás vagy határozat nem várható (40—42. §§.). A tiszti ügyész, a szakképviselő vagy a rendőri büntető bíróság indokolt előterjesztésére más rend­őri büntető bíróságot szabad kiküldeni akkor is, ha ez a közbéke vagy a közbiztonság érdekében szükséges. Ha a másodfokú hatóság helyett kell másikat kiküldeni vagy ha az ugyanazon másodfokú ható­ság alá tartozó rendőri büntető bíróságoknak egyike sem lenne kiküldhető , a bíróküldés kérdésében a kihágási­­ügy harmadfokú elbírálására hivatott miniszer határoz és ha több miniszer lenne erre hivatott, ezek egyetértve határoznak. Megegyezés hiányában vagy ha a harmadfokú hatóság helyett kell másikat kiküldeni, a miniszertanács dönt. A határrendőrségre nézve a bíróküldést a belügy­­miniszer gyakorolja. 13. §: Külföldön elkövetett kihágás miatt eljárást rendszerint nem szabad indítani. Ha valamely törvény szerint a külföldön elköve­tett kihágás is büntetendő és a törvény az eljárásra illetékes rendőri büntető bíróságot meg nem hatá­rozza : az eljárásra az a rendőri büntető bíróság illetékes, a­melynek területén a terhelt lakik vagy tartózkodik, vagy a­melynek területén üzleti főtelepe van, ily hely hiányában pedig az a rendőri büntető bíróság, a­melynek területén a terhelt kézre került, vagy a­melynél a kihágást feljelen­tették. Ha az előbbi bekezdésben érintett kihágás nyílt tengeren vagy külföldön hajón volt elkövetve, az a rendőri büntető bíróság illetékes, amelynek te­rületén a terhelt kézre került, 14. §. A fegyveres erőnek és a csendőrségnek katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt álló tagja ellen oly kihágás miatt, a­melyet az alatt az idő alatt követ el, a­midőn a törvény értelmében katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt áll, a rendőri büntető bíróság rendszerint nem járhat el, hanem az ily kihágásra vonatkozó feljelentést a lefoglalt bűnjelekkel és az iratokkal együtt a terhelt elülj­áró parancsnokságához kell átküldeni és erről a feljelentőt értesíteni kell. Ily kihágás miatt utóbb, a­midőn a terhelt már nem áll katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt, a rendőri büntető bíróság csak akkor indít­hatja meg az eljárást, ha a kihágás tárgyában annak idején az elülj­áró parancsnokság vagy az illetékes katonai bíróság nem tett intézkedést és az elévülés még be nem állott. Az első bekezdés szabálya alá esnek nevezetesen a fegyveres erőnek és a csendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagjai a tényleges szolgálati idő tartama alatt,­­ továbbá a fegyveres erőnek nem tényleges állományába tartozó egyének a behívó pa­rancs kézbesítésének vagy törvényszerű kihirdetésé­nek napjától, vagy ha a behívás meghatározott napra szól, ettől a naptól kezdve, ha pedig a jelent­kezés előbb történt, úgyszintén azok, a­kik önként lépnek a tényleges szolgálatba, a jelentkezés nap­jától kezdve ; valamint a nem tényleges állományú egyének a katonailag büntetendő oly kihágások tekintetében, a­melyeket az ellenőrzési szemle (tiszti bemutatás) ideje alatt vagy pedig tiszti (katonai hivatalnoki) minőségben katonai egyenruhában követtek el. Budapesti Közlöny 1­909. október 1 Az említett időpontok előtt elkövetett kihágások miatt, úgyszintén az ellenőrzési szemle (tiszti be­mutatás) ideje alatt vagy tiszti (katonai hivatalnoki) minőségben katonai egyenruhában nem tényleges állományú egyén által elkövetett oly kihágások miatt, a­melyek katonailag nem büntethetők, vala­mint a tényleges szolgálatból, illetőleg a kincstári el­látásból való szabályszerű kilépés után elkövetett ki­hágások miatt a rendőri büntető bíróságok járnak el. Ha kétség merül fel, hogy a rendőri büntető bíróság a terhelt ellen e §. értelmében eljárhat-e, a belügyminiszerhez jelentést kell tennie. 15. §. Ha a terheltet a területenkívüliség vagy a sze­mélyes mentesség kedvezménye illeti meg, vagy ha e tekintetben kétség merül fel, az esetről az eljárás megindítása előtt, vagy ha az már meg volt indítva, felfüggesztésével a belügyminiszerhez nyomban jelentést kell tenni. A magyar szent korona országainak területén a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élveznek: az idegen államfők és kíséretük (család­juknak és egyéb kíséretüknek tagjai), továbbá az ő császári és apostoli királyi Felségénél vagy a közös külügyminiszernél akkreditált diplomácziai képviselők, a diplomácziai misszió tagjai, a katonai és a műszaki attadhékat is ideértve, úgyszintén mindezek családjának velük lakó tagjai, végül a diplomácziai misszióhoz tartozó egyéb személyzet tagjai is, de ezek rendszerint csak akkor, ha az illető külföldi államnak polgárai. Személyes men­tesség egyes külföldi államoknak a magyar szent korona országainak területén működő konzuli tisztviselőit illeti meg, ha e tisztviselők az illető külföldi államnak polgárai. A területenkívüliség és személyes mentesség fennállása és terjedelme felett a nemzetközi szer­ződések és a gyakorlat alapján a belügyminiszer dönt. 16. §. Az országgyűlés és a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság tagja ellen eljárást indítani vagy a megindított­ eljárást folytatni a mentelmi jognak a fennálló jogszabályok értel­mében szükséges felfüggesztése előtt nem szabad. A mentelmi jog felfüggesztése végett a meg­keresést az illető helyre a törvényhatósági tiszti főügyész (ügyész) terjeszti elő. A mentelmi jog felfüggesztését az eljárás felfüggesztése mellett újra kell kérni, ha a terhelt az eljárás folyama alatt megszűnt az országgyűlés tagja lenni és a tagságot újra megszerezte, vagy ha a megállapított elzárás­­büntetést kell rajta végrehajtani. A megkereséshez mellékelni kell a feljelentést vagy a magánindítványt, az esetleg előzetesen kihallgatott tanúk vallomásairól készült jegyző­könyveket és az ügyre vonatkozó egyéb iratokat. 2. Az eljárásban résztvevő személyek : vád és védelem. 17. §. Felek e rendelet Első Czíme értelmében : a vád képviseletére jogosultak és a terhelt. A vád képviseletére jogosultak: a hivatalból üldözendő kihágások esetében a tiszti ügyész, a szakképviselő és a sértett; a magánindítványra üldözendő kihágások esetében pedig a sértett mint magánvádló. Tiszti ügyész alatt e rendeletben a közvád kép­viseletére a 20. §. szerint jogosult törvényhatósági tiszti ügyészeket, városi ügyészeket (alügyészeket) és ügyészi megbízottakat kell érteni. Szakképviselők , azok a testületek, bizottságok és közegek, a­kiket külön törvények vagy miniszeri rendeletek közegészségügyi, közgazdasági, közfor­galmi vagy egyéb különleges közérdekek képvise­letére feljogosítanak. Ezeknek jegyzékét időről­­időre a belügyminiszer rendeletben közli a rendőri büntető bíróságokkal. Sértett az, a­kinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett kihágás. Sértett a kiskorú vagy gondnokság alatt álló sértettnek, valamint a sértett jogi személynek törvényes kép­viselője is. Terhelt az, a­ki ellen a rendőri büntető eljárás folyik. Magánindítványra jogosult az a sértett, a­kinek indítványától függ az eljárás megindítása. Feljelentő az, a­ki valamely kihágást a hatóság tudomására juttat. 18. §. A vádat az erre jogosultak az eljárásban kép­viselhetik és a vád képviseletében az e rendelet­ben meghatározott jogokat gyakorolják. 19. §: Azzal, hogy a vád képviseletében időközben más jogosult lépett fel, az előbb teljesített bírói cselek­­­­ményeknek és a vád képviseletében korábban tett­­ indítványoknak és nyilatkozatoknak hatálya nem változik. Tiszti ügyész. 20. §. A közvádat a hatóságok területén működő rend­őri büntető bíróságok előtt rendszerint a törvény­­hatósági tiszti ügyészek és a városi ügyészek, a m. kir. államrendőrség előtt pedig a belügyminiszer által kinevezett ügyészi megbízottak képviselik. A törvényhatósági ügyészeknek a közvád kép­viseletére vonatkozó szolgálati beosztását a tiszti főügyész meghallgatásával a törvényhatósági bi­zottság állapítja meg. Ideiglenesen a törvényható­sági bizottság rendelkezéséig a törvényhatóság első tisztviselője intézkedik. A rendezett tanácsú városban a közvád kép­viseletében eljáró ügyészt a városi hatóság jelöli ki; a kijelölést a törvényhatósági tiszti főügyész­nek be kell jelenteni. A közvád képviseletével a tiszteletben ügyésze­ket is meg szabad bízni. A közvád képviseletére a belügyminiszer enge­délyével ügyészi megbízottakat is szabad alkal­mazni. A határrendőrség hatáskörébe utalt kihágási ügyekben a közvád képviseletében eljáró törvény­­hatósági vagy városi ügyészeket a belügyminiszer jelöli ki, vagy a közvád képviseletére ügyészi meg­bízottakat rendel ki. Az ügyészi megbízottaktól és a tiszteletben ügyészektől a közvád képviseletére vonatkozó meg­bízás bármikor visszavonható. 21. 8- Ügyészi megbízott csak ügyvéd, ügyvédjelölt, jogi vagy államtudományi doktor, avagy közigaz­gatási közszolgálatban álló vagy a közszolgálatból kilépett oly tisztviselő lehet, a­ki legalább a jog­vagy államtudományi államvizsgát letette és egy éven át rendőri, közigazgatási vagy bírósági szol­gálatban volt. 22. §. A tiszti ügyészek — a m. kir. államrendőrség és a határrendőrség mellé a belügyminiszer által kirendelt ügyészi megbízottakat kivéve — a köz­vád képviseletében a törvényhatóság tiszti fő­ügyészének felügyelete és ellenőrzése alatt állanak, a­kinek joga van részükre kötelező utasításokat adni és a közvád képviseletében helyettük eljárni. A m. kir. államrendőrség és a határrendőrség mellé kirendelt ügyészi megbízottak tekintetében a törvényhatósági tiszti főügyészt megillető jogokat a belügymiiszer által vezetőként kijelölt ügyészi megbízott gyakorolja. 23. §. A tiszti ügyész közérdekből bármely hivatalból üldözendő kihágás esetében felléphet a vád kép­viseletében. A tiszti ügyésznek joga van az iratokat meg­tekinteni, indítványokat tenni, a tárgyaláson részt venni és a határozatok ellen jogorvoslatokkal élni. 24. §. . A tiszti ügyészszel hivatalból közölni kell: 1. minden oly feljelentést vagy ennek hiteles másolatát, a­mely tizenöt napig terjedhető elzárás­sal vagy ennél súlyosabban büntetendő és hiva­talból üldözendő kihágásra vonatkozik; 2. minden oly első- és másodfokon hozott ítéletet, megszüntető végzést és a tiszti ügyész indítványá­val ellenkező minden oly határozatot, melyet a rendőri büntető bíróság az 1. pontban meghatáro­zott kihágások tárgyában hozott; 3. hivatalból üldözendő kihágás tárgyában hozott minden oly ítéletet, a­mely a kiszabott büntetés

Next