Budapesti Közlöny, 1912. június (46. évfolyam, 122-145. szám)
1912-06-01 / 122. szám
ö késére, továbbá ezen utaknak műtárgyaival egyetemben, valamint az előbb már nevezett állami közút 146 818 és 147'8458 km. pontjainál használatban levő két sorompónak és a szóban levő állami közút 146’814—147'8458 km. közötti kavicsolt pályával és három kőátereszszel biró szakaszának és az átereszeknek kezelési és legalább is a jelenleginek megfelelő minőségű berendezéssel van fenntartásából eredő költségeknek, valamint a most felsorolt, az engedélyokirathoz fűzött helyszínrajzon és műszaki leírásban fekvésük, hosszúságuk és burkolási módjuk, valamint a vámsorompók helyei tekintetében is megfelelően feltüntetett, illetve leírt útvonalak és a rajtuk levő műtárgyak netalán szükségessé váló újbóli ki-, illetve felépítési költségeinek fedezése fejében a m. kir. belügyminiszerrel egyetértően kövezetvámszedési jogot engedélyezek és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm : I. Feljogosítom Csongrád község közönségét arra, hogy az 1890. évi i. t.-c. 93. §-a értelmében jelen engedélyokirat kézhezvétele napjától számítandó egymásután következő tíz (10) éven át a vámsorompóknál, továbbá az ottani vasúti állomáson felés leadott, valamint a Tiszán vizi járműveken a gőzhajó állomás előtti térre érkezett s onnan a vámtárgy érintésével elszállított áruk és szállítmányok után kövezetvámszedési jogot gyakorolhasson s annak érvényesítésénél a következő vámdijakat szedhesse. Vámdíjak: A) A sorompóknál: Idegen határból a község vámterületére, bejövő állatok után: 1. Járműbe fogott minden igás marha után 6 fillér. 2. Minden nyergest, szekérhez kötött vagy szabadon hajtott nagy marha után darabonként 4 fillér. 3. Minden kisebb állat után, mint borjú, csikó, juh, kecske, és sertés után darabonként 2 fillér. B) A vasúton fel- vagy leadott, továbbá gőz- és uszályhajókon, közönséges vizi járműveken (fahajókon, csolnakokon, tutajokon) a gőzhajó állomás előtti térre érkező, a vámtárgy érintésével elszállított áruk és szállítmányok után: 1. Bárány, gödölye, juh, kecske, kos, süldőmalac, egy éven aluli borjak, félmázsán aluli súlyú sertések után darabonként 2 fillér. 2. Csikó, szamár után darabonként 4 fillér. 3. Bika, bivaly, egy éven felüli borjak, hízott sertés, ökör, öszvér, tehén, tinós üsző után darabonként 8 fillér. 4. Hintók és kocsik után darabonként 40 fillér. 5. Kőszén, tűzifa, kő, tégla, homok, természetes és műtrágya után méter mázsánként 2 fillér. 6. Minden egyéb fentebb fel nem sorolt szállítmány után métermázsánként 4 fillér. Jegyzet: Az 5. és 6. pontok alattiakra vonatkozólag a métermázsán aluli szállítmány métermázsának tekintetik. II. Az engedélyezett vámszedésnél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg. v. : § A vámdíjak fizetése alól mentesek : A) A sorompóknál : 1. Az uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak állatai. 2. A kir. udvarnak, közvetlen kíséretének állatai. 3. Az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek befogott és hajtott állatai. 4. A fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szolgálatában álló, nemkülönben mindazon állatok (ideértve a kirendelt községi előfogatok állatait is), melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniük. 5. Az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fenntartásával megbízott hivatalos közegeket, a pénzügyőröket, a fegyenceket, foglyokat, toloncokat és az azokat kísérő személyzetet szállitó állatok. 6. Az állami javakat szállitó állatok. 7. A m. kir. postát és a távirdai küldöncöket szállitó állatok. 8. Mindazokat szállitó állatok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető községi közlekedési és községi közlekedési utak s azokon levő műtárgyak építésével és jó karban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva, azon vámtárgyakon, melyekre az illetők hivatalos tevékenysége kiterjed. 9. Mindazon állatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési vagy községi utak, azokon levő műtárgyak építésére és fenntartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak, még ha azok vállalat útján szállíttatnak is. 10. A 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vámmentes állatok mentességüket üresen visszatértükben is élvezik. 11. A törvényhatósági útadó természetbeni lerovását vagy községi közmunkát teljesítő állatok. 12. Hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek által ily működésben használt állatok. 13. Temetkezési menetek és bucsujáratoknál használt állatok, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul. 14. A templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvaroknál használt állatok. 15. Közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz, vagy háború idején a mentők, menekülők állatai. 16. A tűzoltók, mentők állatai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek. 17. Minden mezőgazdasági célból közlekedő állatok azon közigazgatási és gazdasági határon belül, melyhez tartoznak. 18. A községből kimenő állatok. 19. Azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajlóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok. 20. A vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott állatok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. 21. Állami adót szállitó községi elöljárókat szállitó állatok. 22. A sorshúzás, ujoncállitás vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárókat szállitó állatok. 23. A cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási, valamint a Magyar folyam- és tengerhajózási társaság tisztviselőinek az állomáshoz közlekedő és saját maguk által használt állatai. 24. A Tisza és Körös külső és belső árterére és védgátjaira védelmi célból közlekedő állatok. Mindazon személyeknek, fogatoknak és állatoknak, melyek a fenti 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 19., 20., 21., 23. és 24. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell bírniok. B) A vaspályán fel- vagy onnan leadott, továbbá gőz- és uszályhajókon, közönséges vízi járműveken (fahajókon, csónakokon, tutajokon) érkező s behozott s úgy a Tisza folyó partjaira kirakott szállítmányokra nézve megállapított vámdíjak fizetése alól mentesek : 1. A kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai. 2. A kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok. 3. Az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai. 4. A fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetve vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyitványnyal kell birniok. 5. Az állami javak általában, só, dohány stb. 6. A m. kir. posta, távirda (távbeszélő) összes szállítmányai. 7. Az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fenntartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok. 8. A templom, iskola és paplak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok. 9. Közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai. 10. A vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányok. 11. Emberi hullák. 12. Átviteli szállítmányok, vagyis azok, amelyek a vámtárgy érintése nélkül szállíttatnak a vasúti állomásra vagy onnan és illetve a vízi kikötési helyektől a vámtárgy érintése nélkül szállíttatnak el. 13. Azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok. 14. A vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatik. III. Vámengedélyesnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámengedélyes az 1890. évi I. törvénycikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt semmi oly dologért, amelyekre ,a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azok után az állatok és szállítmányok után sem, melyek a fentebbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámengedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból kiépíteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fenntartása által ezt az érdeket szolgálja, evégből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakoroltatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó jövedelem másra, mint a vámtárgy fenntartására és helyreállítására vagy esetleges újból való kiépítésének költségeire nem fordítható s ezért a vámbevételekről és kiadásokról zárszámadás vezetendő s minden év végével törvényszerű elbirálás végett a vármegye közönségéhez beterjesztendő, fenntartatván úgy ennek, valamint az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak azon joga, hogy ez irányban ellenőrzést gyakoroljanak és szükség esetén törvényszabta módon a vámdíjak újból való megállapítása, illetve leszállítása iránt a szükséges lépéseket megtegyék. 5. A forgalmi adatoknak jövőre való tekintettel szükséges megállapítása, úgyszintén a vámbevételek pontos megállapithatása és az 1890. évi I. t.-c. 102. §-a értelmében arra hivatott hatóságok által gyakorlandó ellenőrzés biztosithatása szempontjából vámtulajdonos, illetve bérlő köteles lesz a vámsorompóknál gyakorolt vámszedésnél a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen az egyes vámdíjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszelvényből álló tárcákat tartalmazó összefűzött és a járási főszolgabíró hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüzeteket beszerezni és Budapesti Közlöny 1912. junius 1.