Budapesti Közlöny, 1913. január (47. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-01 / 1. szám
1913. január 1. Budapesti Közlöny hiv, öt évig terjedhető fegyházzal és nyolcezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyane büntetés alá esnek azok is, akik az előbbi bekezdésben meghatározott célból az 1878 : Y. t.-c. 177. §-ának második bekezdésében meghatározott csoportosulással a munka megkezdését vagy folytatását megakadályozzzák. Aki háború idején, tudva, hogy a munka közös beszüntetésének, a munkások vagy a munkaadók kizárásának célja a hadviselés megnehezítése vagy meghiúsítása, a munka közös beszüntetésében részt vesz, munkásokat vagy munkaadókat kizár, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, valamint négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanő büntetés alá esik az, aki a jelent. második és harmadik bekezdésében meghatározott cselekményt, bár nem a negyedik bekezdésében meghatározott célból követi el, ha a cselekmény a hadviselés érdekeit érinti. 21. §. Aki az 1878 : Y. t.-c. 439. §-ában (1888 : XXXI. t.-c. 12. §.) meghatározott cselekményeket háború idején követi el, öt évig terjedhető börtönnel és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő ; aki pedig az 1878 : V. t.-c. 441. §-ában meghatározott cselekményt követi el háború idején, két évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 22. §: Aki háború idején a fegyveres erő vagy a csendőrség tagját oly katonai bűntettre csábítja, vagy neki oly katonai bűntett elkövetéséhez nyújt segélyt, amely katonai bűntett nem tartozik az 1878 : V. t.-c. 453. §-ában említett szökésnek, vagy a katonai behivási parancs iránt tanúsított engedetlenségnek (1890: XXI. t.-c. 1., 3. és 4. §.) esetei közé, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, öt évig terjedhető börtönnel és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 23. §. Az 1878 : V. t.-c. 456. §-ában meghatározott büntetéssel büntetendő az is, aki az idézett §-ban meghatározott cselekményt valamely szövetséges állam haderejére vonatkozólag követi el. 24. §. Az 1878 : V. t.-c. 481. §-ában megállapított büntetéssel büntetendő a hivatali kötelesség megtagadása, vagy a hivatali kötelesség szándékos elmulasztása, ha az háború idején az ő Felsége uralkodása alatt álló államok vagy valamely szövetséges állam haderejével szemben vagy a hadi védelemből kifolyólag teljesítendő hivatali kötelességre vonatkozik. 25. §. Aki az e törvény 11. §-a értelmében kibocsátott tilalmat ismerve, e tilalom megszegésével a sajtóterméket szétküldi, vagy szétküldését szándékos mulasztásával lehetővé teszi, az, amennyiben a sajtótermék tartalma olyan, amelynek terjesztésére az 1878 : V. t.-c. büntetést állapit meg, e büntetéssel büntetendő; ha a sajtótermék tartalma az 1878 . V. t.-c. 144. §-ában, 146. §. első bekezdésében vagy 147. §-ában meghatározott bűntettek valamelyikének tényálladékát foglalja magában, három évtől öt évig terjedhető fegyházzal, ha pedig a 146. §-ának második bekezdésében, vagy 456. §-ában, vagy a jelen törvény 23. és 26. §-ában meghatározott bűncselekmények valamelyikének tényálladékát foglalja magában, három évig terjedhető államfogházzal és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az előbbi bekezdés értelmében büntetendő a sajtótermék előállítója (nyomdász stb.) akkor is, ha a sajtóterméknek az e törvény 11. §-ának első bekezdése alapján elrendelt beszolgáltatását szándékosan elmulasztotta, vagy szétküldését a megállapított idő előtt megkezdette és tudta, hogy a sajtótermék tartalma az előbbi bekezdésben meghatározott bűncselekménynek tényálladékát alkotja. Az előbbi két bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetőinek felelősségére az 1848: XVIII. t.-c. 13. és 33. §-ában foglalt szabályok nem nyernek alkalmazást. 26. §. Az 1879 : XL. t.-c. 33. §-ában meghatározott cselekménynek háború idején elkövetése vétség, mely két évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 27. §. Aki az 1879 : XL. t.-c. 34. §-ában meghatározott cselekményeket háború idején követi el, az, amenynyiben cselekménye nem esik a jelen törvény 7. §-a alá, valamint az, aki a fennálló törvények alapján az 1879 : XL. t.-c. 34. §-ában nem említett egyes hadiszükségletekre háború idején kiadott kiviteli, átviteli, behozatali tilalmakat vagy egyéb forgalmi korlátozásokat megszegi, két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 28. §. A 18—27. §-okban meghatározott cselekményeket háború idején elkövetetteknek kell tekinteni akkor is, ha azokat háború fenyegető veszélyének okából elrendelt katonai előkészületek esetében a 13. §. szerint meghatározott időben követték el. 29. §. mm A közös haderő vagy a honvédség kötelékébe tartozó nem tényleges állományú egyén, aki oly időben, midőn az 1903 : VI. t.-c. 2. §-a alapján a ministerium által kiadott rendelet értelmében a fegyveres erő kötelékébe tartozó egyének részére útlevél kiadása tilos, a magyar állam területét oly célból hagyja el, hogy katonai szolgálatra való esetleges behívását meghiúsítsa, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ha az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt népfelkelésre kötelezett egyén oly célból követi el, hogy a népfelkelési szolgálatra való esetleges behivatását meghiúsítsa, cselekménye vétség, mely két évig terjedhető fogházzal büntetendő. 30. §. A jelen fejezetbe ütköző vétségek kísérlete büntetendő. III. FEJEZET. Zárórendelkezések, 31. §. Az igazságügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a gyorsított bűnvádi eljárásnak a 12. §-ban említett szabályait, a rögtönbiráskodási szabályokat is ideértve, az 1896 : XXXIII. törvénycikkben foglalt rendelkezések módosításával és kiegészítésével és az 1912. évi XXXII. és XXXIII. t.-c. elveinek szem előtt tartásával rendeleti uton megállapíthassa. 32. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a ministérium és az illető szakminiszerek, amennyiben pedig hatálya Horvát- Szlavonországokra is kiterjed s végrehajtása nem a központi kormányt illeti, a bán bízatnak meg. Horvát-Szlavonországokban az önkormányzati törvényhozás körébe tartozó ügyekre nézve az ottani törvények irányadók. E törvénynyel egyidejűleg lép életbe az 1912 : XXXII. t.-c. 14. §-a és az 1912 : XXXIII. t.-c. 14. §-a. Mi e törvénycikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilencszáztizenkettedik évi december hó huszonegyedik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Lukács László s. k. , 1912. évi LXIV. TÖRVÉNYCIKK az erőhatalom hatásáról a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekken alapuló jogokra. (Szentesítést nyert 1912- évi december hó 26-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1912- évi december hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1 §• Ha a váltó bemutatása vagy az óvás felvétele a megszabott határidőkben elháríthatatlan akadályba ütközik (erőhatalom esete), ezek a határidők meghosszabbittatnak. A váltóbirtokos köteles az őt közvetlenül megelőző forgatót az erőhatalom esetéről haladéktalanul értesíteni és ezt az értesítést kerettel és aláírásával ellátva a váltóra vagy a váltó toldatára feljegyezni; egyebekben az 1876: XXVII. t.-c. 45., 46. és 47. §-ának rendelkezései nyernek alkalmazást. Az erőhatalom megszűnte után a váltóbirtokos köteles a váltót elfogadás vagy fizetés végett haladéktalanul bemutatni és az óvást, ha helye van, felvétetni. Ha az erőhatalom a lejárattól számított harminc napon túl tart, a visszkereset érvényesíthető anélkül, hogy akár a bemutatásra, akár az óvás felvételére szükség volna. A látra vagy láz után bizonyos időre szóló váltók tekintetében a harminc napi határidő attól a naptól kezdődik, amely napon, még ha ez a nap a bemutatási határidő eltelte előtt van is, a váltóbirtokos az őt közvetlenül megelőző forgatót az erőhatalom esetéről értesítette. Nem tekinthetők erőhatalom eseteinek azok az események, amelyek merőben a váltóbirtokos személyét, vagy annak a személyét érik, akit a váltóbirtokos a váltó bemutatásával vagy az óvás felvételével megbízott. 2. §. Az 1. §. rendelkezései a kereskedelmi utalványokra és a csekkekre megfelelően nyernek alkalmazást- 3- §• Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és rendelkezéseit az 1- §. második bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével e naptól kezdve abban az esetben is alkalmazni kell, ha a bemutatást vagy az óvás felvételét az 1. §-ban megjelölt elháríthatatlan akadály (erőhatalom) e törvény életbe lépte előtt, de 1912 évi szeptember hó 29. napja után gátolta. E törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és az igazságügyi miniszer, Horvát-Szlavonországokban pedig a törvénykezés tekintetében Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja bizatik meg. Mi e törvénycikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilenczszáztizenkettedik évi december hó huszonhatodik napján. Ferencz József s. k. (P. H.) Lukács László s. k.