Budapesti Közlöny, 1914. április (48. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-01 / 74. szám

tt____________________________________ vasutak igazgatóságával, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer előző jóváhagyásának fenntartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nem­különben az állomások vagy egyes csatlakozó vo­nalrészek közös vagy együttes (penge-jog) hasz­nálatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket enge­délyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alap­ján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlako­zása, illetve a csatlakozási állomások vagy vo­nalrészek közös vagy együttes (penge-jog) hasz­nálata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyez­mény létre nem jöhetne, a feltételeket a keres­kedelemügyi magyar királyi minister fogja ren­deleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7­ §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2.826.200 korona, azaz­­ kettőmilliónyolcszázhuszon­­hatezerkettőszáz koronában állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére en­gedélyes 143.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szüksé­ges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 40.000 korona kihasítandó és a kibocsátási árfolyammal számí­tott elsőbbségi részvényekben mint tartalék külön kezelendő. A tényleges tőkéből további 10.000 korona — az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv­ben részletesen felsorolt célokra — ugyancsak a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényekben mint külön tartalékalap kihasí­tandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerűleg fel nem használt netáni maradványa a rendes tarta­lékalaphoz lesz csatolandó. A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesítendők. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő enge­dély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teher­kocsikat stb.), síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyago­kat az 1907. évi III. törvénycikk 13. §-a értelmé­ben közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok bel­földi származását igazolni és e részben magát bár­mily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet kvalifi­kációjának és alkalmazási módozatainak szabályo­zása a kereskedelemügyi magyar királyi minister­­nek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasúti építkezé­sekre vonatkozó feltétfüzetek általános határoz­­mányainak 14. §-ában megállapított módon gon­doskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. Ha valamely munkanemhez külön szakismeret­tel bíró és a magyar állam területén kellő számban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkal­mazásához előzetesen a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer engedélye kérendő ki. 9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister rendeli el. Amennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére a lehetőség szerint azonnal el fog rendeltetni. 10. §: Engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 140.000 , azaz egyszáz negyve­nezer koronányi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes érték­papírokban a magyar királyi központi állampénz­tárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizs­gálatának eredményes befejezése után s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereske­delemügyi magyar királyi miniszer részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyéb­iránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmá­val megállapított hiányok teljes pótlásáig, továbbá a kisajátítási, kártalanítási és telekkönyvelési ügyek végleges lebonyolításáig, illetve a jótállási határidők lejártáig egészben vagy aránylagos rész­ben visszatartható. Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépítését illetőleg megszabott kötelezett­ségeknek, különösen a 4. §-ban megállapított ki­építési határidő, továbbá a 8. §-ban a hazai ipar és munkásság védelme tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi magyar királyi minister­­nek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biz­tosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére vagy a kisajátítási kártalanítások fedezésére felhasználni, mi­által az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintettek. 11. §. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgató­ságára ruházván át, az e részben megkötött szerző­dés a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezi. Engedélyes köteles az üzletkezelés iránti szerző­dést a fenti 10. §-ban foglalt jogkövetkezmények terhe alatt oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagyható legyen. Ha az üzletkezelés iránti szerződés egyes hatá­­rozmányaira nézve a szerződő felek között egyez­ség létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister fogja rendeleti uton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vas­utak számára a következőleg szabatnak meg : a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő Il­od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállítandók. Amennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér díjtétel szedhető be. b) Útipadgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 ki­­logrammnyi súlytételekre felfelé kikerekíthetők, 10 kilogramm­ és kilométerenként 0­ 80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Útipadgyász­nál szabadsúly nem követelhető. Gyorsáruként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar királyi állam­vasutak vonalain fennálló határozmányok és sza­bályok alkalmazandók. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legmaga­sabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilo­grammonként az I. darabáru osztályban 180 fillér, a II. mérsékelt darabáru osztályban 1.­20 fillér és a terjedelmes áruk után 2­40 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kőrész és tégla teljes kocsirakományokban kilo­méterenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kilogramm és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsi­rakományokban feladásra kerülő élő állatok szál­lításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsúly alapján szállí­tandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru­osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díj­tételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási és díj­szabási, illetve díjszámítási határozmányok, va­lamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítására és vitel­díjaira nézve a magyar királyi államvasutak vona­lain fennálló határozmányok és szabályok alkal­mazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland­ó kereskedelem­ügyi magyar királyi ministernek az engedélyes meg­hallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag sza­bályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vas­útra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legye­nek, különösen kötelezi magát engedélyes : 1. Hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi cikkekre engedélyez, egyúttal a hazai ter­mékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vo­nalán legalább ugyanazon távolságra szállíttat­nak, mint a kedvezményezett külföldi cikkek ; 2. hogy a külföldi cikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint amilyent ugyanazon rendeltetési helyre szál­lított hasonló hazai cikk után valamely közelebb fekvő állomástól szed; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalom­ban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni; 4. hogy azon esetben, ha az engedélyes pá­lyája egy más vasúttal csatlakozást nyerne, az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát engedélyes a magyar királyi államvas­­utakra ruházza át és pedig olyképen, hogy ezen forgalomból engedélyesnek csakis bizonyos pálya­­használati díjra lesz igénye, mely pályahasználati díj engedélyes meghallgatásával a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister által fog egyoldalúlag megállapíttatni; 5. hogy amennyiben a magyar királyi állam­vasutakkal való csatlakozó forgalomban a keres­kedelemügyi magyar királyi miniszer közérdekből különleges díjmérsékléseket rendelne el, a miniszer kivonatára engedélyes saját illető összdíjtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállí­tani, mint amely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették; 6. hogy oly viszonylatokban, amelyeknél a ma­gyar királyi államvasutak érdekelve vannak, en­gedélyes közvetlen díjtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértő­­leg fog felállítani és ilyeneknek felállításához a ma­gyar királyi államvasutak kívánságára mindenkor hozzájárulni fog ; 7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudíjszabás tekintetében életbe lép­tetett új rendszerekhez, saját vonalát illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister ki­vonatára csatlakozni fog. 13. §. Ez előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyei által időközben egészben vag­y csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szálatási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyob­bodó mérvben leszállít­hatók. Budapesti Közlöny 1914. április 1.

Next