Budapesti Közlöny, 1914. április (48. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-01 / 74. szám
tt____________________________________ vasutak igazgatóságával, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer előző jóváhagyásának fenntartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7 §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2.826.200 korona, azaz kettőmilliónyolcszázhuszonhatezerkettőszáz koronában állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 143.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 40.000 korona kihasítandó és a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényekben mint tartalék külön kezelendő. A tényleges tőkéből további 10.000 korona — az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben részletesen felsorolt célokra — ugyancsak a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényekben mint külön tartalékalap kihasítandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerűleg fel nem használt netáni maradványa a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesítendők. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.), síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. törvénycikk 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet kvalifikációjának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasúti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. Ha valamely munkanemhez külön szakismerettel bíró és a magyar állam területén kellő számban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer engedélye kérendő ki. 9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeli el. Amennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére a lehetőség szerint azonnal el fog rendeltetni. 10. §: Engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 140.000 , azaz egyszáz negyvenezer koronányi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a magyar királyi központi állampénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, továbbá a kisajátítási, kártalanítási és telekkönyvelési ügyek végleges lebonyolításáig, illetve a jótállási határidők lejártáig egészben vagy aránylagos részben visszatartható. Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépítését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 4. §-ban megállapított kiépítési határidő, továbbá a 8. §-ban a hazai ipar és munkásság védelme tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére vagy a kisajátítási kártalanítások fedezésére felhasználni, miáltal az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintettek. 11. §. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezi. Engedélyes köteles az üzletkezelés iránti szerződést a fenti 10. §-ban foglalt jogkövetkezmények terhe alatt oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagyható legyen. Ha az üzletkezelés iránti szerződés egyes határozmányaira nézve a szerződő felek között egyezség létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti uton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasutak számára a következőleg szabatnak meg : a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő Ilod osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállítandók. Amennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér díjtétel szedhető be. b) Útipadgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre felfelé kikerekíthetők, 10 kilogramm és kilométerenként 0 80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Útipadgyásznál szabadsúly nem követelhető. Gyorsáruként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáru osztályban 180 fillér, a II. mérsékelt darabáru osztályban 1.20 fillér és a terjedelmes áruk után 240 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kőrész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kilogramm és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsúly alapján szállítandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámítási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában állandó kereskedelemügyi magyar királyi ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes : 1. Hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi cikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi cikkek ; 2. hogy a külföldi cikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint amilyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai cikk után valamely közelebb fekvő állomástól szed; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni; 4. hogy azon esetben, ha az engedélyes pályája egy más vasúttal csatlakozást nyerne, az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát engedélyes a magyar királyi államvasutakra ruházza át és pedig olyképen, hogy ezen forgalomból engedélyesnek csakis bizonyos pályahasználati díjra lesz igénye, mely pályahasználati díj engedélyes meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalúlag megállapíttatni; 5. hogy amennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer közérdekből különleges díjmérsékléseket rendelne el, a miniszer kivonatára engedélyes saját illető összdíjtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállítani, mint amely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették; 6. hogy oly viszonylatokban, amelyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes közvetlen díjtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállítani és ilyeneknek felállításához a magyar királyi államvasutak kívánságára mindenkor hozzájárulni fog ; 7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudíjszabás tekintetében életbe léptetett új rendszerekhez, saját vonalát illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivonatára csatlakozni fog. 13. §. Ez előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyei által időközben egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szálatási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállíthatók. Budapesti Közlöny 1914. április 1.