Budapesti Közlöny, 1916. május (50. évfolyam, 100-125. szám)
1916-05-24 / 119. szám
1916. május 24 Gulyás Mátyás honvédeknek,iebenschaft Lajos szakaszvezetőnek, Stark Márton és Gyetvai Sándor honvédeknek, Zeller József, Begyi János és Zdák Antal tizedeseknek, Túri Mihály őrvezetőnek, Rácz Kálmán tizedesnek, Pásztor Ádám honvédnek, valamennyi a 306. honvéd gyalogezredben, D. Nagy József járásőrmesternek, a II., Partin Mihály őrmesternek, a VII., Ötvös Miklós és Benes Gyula csendőr címzetes őrmestereknek, a III, Moldován János csendőr címzetes őrmesternek, a VII, Kele János csendőr címzetes őrmesternek, az V. és Juhász István I. csendőr címzetes őrmesternek, a II. számú csendőrkerületben. Pollasek Albin székesfehérvári illetőségű budapesti lakos saját, valamint Anna férjezett Csázy Elemérné, továbbá Pollasek Pál és Károly nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Pongrác?« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 54.426. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Leben Emma gyulafehérvári illetőségű újpesti lakos családi nevének »Szegedi« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 61.277. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Pick Teréz pozsonyi illetőségű wieni lakos családi nevének »Pallós« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 61.634. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Miczi János szászfenesi születésű sepsiszentgyörgyi lakos családi nevének »Mezei« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 62 042. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Moskovics Jenő nagymihályi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Molnár« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 63 061. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. ______ Ungar Paulina, özv. Widder Emanuelné losonczi illetőségű ugyanottani lakos születési családi nevének »Vida« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 63 390. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Zaharovics János aknasugatagi születésű máramarosszigeti lakos családi nevének »Gondos«-ra kért átváltoztatása az 1916. évi 63.713. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. ______ Nonnemacher (Nonnenmacher) Lajos óverbászi illetőségű budapesti lakos a saját, valamint Lajos és Ilona nevü kiskorú gyermekei családi nevének »Szikra« kért átváltoztatása az 1916. évi 63.825. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kohn Márk bátaszéki illetőségű budapesti lakos saját, valamint Katalin és Ilona nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Márkus« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 66 843. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Nátán Ottó budapesti születésű ugyanottani lakos családi nevének »Nemes« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 66 844. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Spitz Ignác, György, Miklós és László pápai illetőségű ugyanottani lakosok és a Budapesti Közlöny ládi nevének »Sándor« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 67.022. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, Bastián Miklós máslaki születésű temesvári lakos családi nevének »Tót« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 67.034. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kohn Ármin egresi születésű temesvári lakos a saját, valamint Dezső nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Kabos«-ra kért átváltoztatása az 1916. évi 67.693. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Prácska Gyuli dóczyfürészi születésű lévai lakos családi nevének »Pártos« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 67.717. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kskorú Lőwy Nándor nagybereznai születésű munkácsi lakos családi nevének »Lengyel« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 68.828 számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Dr. Navratil Nándor soproni illetőségű ugyanottani lakos a saját, valamint Józsa, Nándor, Mária, Ágoston és László nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Gerencsér« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 69.482. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériumnak 1 630/1916. WS. E. számú rendelete, a zsákszövet- és zsákkészletek bejelentéséről szóló 57211916. M. E. számi rendelet kiegészítése tárgyában. A m kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1 §• A zsákszövet- és zsákkészletek bejelentéséről 572/1916. M. E. szám alatt kiadott rendelet (1. a »Budapesti Közlönyének 1916. évi március hó 16-án megjelent 62-ik számában) 1. §-a azzal egészíttetik ki, hogy azok közé a zsákszövetek és zsákok közé, amelyeknek készleteit az idézett 572/1916. M. E. számú rendelet értelmében be kell jelenteni, tartoznak még: 1. a textilese- és textilitzsákszövetek, valamint általában papirosfonalból textilanyagok hozzákeverésével vagy anélkül készített zsákszövetek és a textilose- és textilitzsákok, valamint általában papirosfonalból textilanyagok hozzákeverésével vagy anélkül készített zsákok is. 2 §• A jelen rendelet 1. §-ában említett készleteket első ízben az 1916. évi május hó 31-iki állapot szerint 1916. évi június hó 10. napjáig kell az 572/1916. M. E. számú rendelet értelmében bejelenteni. 3 §■ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a magyar szent korona országainak egész területére. Budapest, 1916. évi május hó 24. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 1.650/1916. M. E. számú rendelete, a gyapjasbor forgalomba hozatalának, kikészítésének, feldolgozásának és szállításának korlátozásáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: A forgalombahozatal korlátozása: 2 §• Gyapjas bőrt csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével és az általa megállapított feltételek mellett szabad forgalomba hozni, kikészíteni vagy bármily célra felhasználni. Gyapjas bőrt kizárólag gyűjtés céljából a kereskedelemügyi miniszter külön engedélye nélkül is vásárolhatnak azok a nyersbőrkereskedők, akiket erre az elsőfokú iparhatóság külön igazolványnyal feljogosít. Ily igazolvány csak oly nyersbőr kereskedőnek adható, aki már 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt a magyar szent korona országainak területén gyapjasbőrök adásvételével keresetszerűen foglalkozott. A vámkülföldről a jelen rendelet életbelépése után behozott gyapjasbőrre a jelent. első bekezdésében foglalt korlátozás nem terjed ki és ily készletével a tulajdonos szabadon rendelkezhetik, ha azonnal az áru beérkezése után az áru külföldi eredetét igazoló bizonyítékokat a kereskedelemügyi miniszterhez beterjeszti és tőle a szabad rendelkezési jogot megkapja. Azok a gyapjasbőrök, amelyek a jelen rendelet életbelépésekor már kikészítés alatt állottak, a kereskedelemügyi miniszter külön engedélye nélkül is teljesen kikészíthetők. A gyapjas bőrről bármily módon nyert gyapjú forgalombahozatalára nézve a m. kir. minisztérium 1.250/1916. M. E. számú rendelete irányadó. A szállítás korlátozása: 3 §• Gyapjasbőrt nem postai polgári forgalomban vasúton, hajón vagy gépkocsin a község (város) területén kivül eső helyre csak a kereskedelemügyi miniszter által kiadott szállítási igazolvány mellett szabad szállítani. A szállításnak ezen korlátozása a 2. §. második és harmadik bekezdésének rendelkezései alá eső, tehát a gyűjtés céljából vásárolt gyapjasbőrre, valamint a vámkülföldről behozott gyapjasbőrre is kiterjed. Büntető rendelkezések: 4 §• Aki a magyar szent korona országai területén a jelen rendelet hatályának ideje alatt e rendelet ellenére gyapjasbőrt a kereskedelemügyi miniszter engedélye nélkül forgalomba hoz, kikészít vagy felhasznál, gyapjasbőrt a jelen rendelet ellenére vasúton szállítási igazolvány nélkül fuvarozásra felad, vagy hajón vagy gépkocsin szállítási igazolvány nélkül szállít vagy szállíttat, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Azon gyapjúkészlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a kihágási eljárás során elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. Az elkobzott készletek a magyar szent korona országai gyapjúközpontja i A rendelet hatálya alá eső gyapjasbőr. 1. §• A jelen rendeletben foglalt rendelkezések kiterjednek a magyar szent korona országainak területén levő összes gyapjasbőr-készletekre és pedig úgy a jelen rendelet életbelépésekor meglevő, mint pedig a később keletkező készletekre. Gyapjasbőr a jelen rendelet értelmében minden juhbőr és báránybőr, amelyen gyapjú van, még ha a gyapjú egészen rövidre is van lenyitva, továbbá a feldarabolt gyapjas bőrök és gyapjasbőr-hulladékok is.