Budapesti Közlöny, 1916. május (50. évfolyam, 100-125. szám)

1916-05-24 / 119. szám

1916. május 24 Gulyás Mátyás honvédeknek,­­iebenschaft Lajos szakaszvezetőnek, Stark Márton és Gyetvai Sándor honvédeknek, Zeller József, Begyi János és Zdák Antal tizedeseknek, Túri Mihály őrvezetőnek, Rácz Kálmán tizedesnek, Pásztor Ádám honvédnek, valamennyi a 306. honvéd gyalogezredben, D. Nagy József járásőrmesternek, a II., Partin Mihály őrmesternek, a VII., Ötvös Miklós és Benes Gyula csendőr címzetes őrmestereknek, a III, Moldován János csendőr címzetes őrmester­nek, a VII, Kele János csendőr címzetes őrmesternek, az V. és Juhász István I. csendőr címzetes őrmesternek, a II. számú csendőrkerületben. Pollasek Albin székesfehérvári illetőségű budapesti lakos saját, valamint Anna férjezett Csázy Elemérné, továbbá Pollasek Pál és Károly nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Pon­grác?« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 54.426. számú belügyministeri rendelettel meg­­engedtetett. Leben Emma gyulafehérvári illetőségű új­pesti lakos családi nevének »Szegedi« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 61.277. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Pick Teréz pozsonyi illetőségű wieni lakos családi nevének »Pallós« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 61.634. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. M­i­c­z­i János szászfenesi születésű sepsiszent­györgyi lakos családi nevének »Mezei« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 62 042. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Moskovics Jenő nagymihályi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Molnár« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 63 061. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. ______ Ungar Paulina, özv. Widder Emanuelné losonczi illetőségű ugyanottani lakos születési családi nevének »Vida« névre kért átváltoz­tatása az 1916. évi 63 390. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Zaharovics János aknasugatagi születésű máramarosszigeti lakos családi nevének »Gondos«-ra kért átváltoztatása az 1916. évi 63.713. számú belügyminiszeri rendelettel meg­engedtetett. ______ Nonnemacher (Nonnenmacher) Lajos óverbászi illetőségű budapesti lakos a saját, vala­mint Lajos és Ilona nevü kiskorú gyermekei családi nevének »Szikra« kért átváltoztatása az 1916. évi 63.825. számú belügyminiszeri ren­delettel megengedtetett. Kohn Márk bátaszéki illetőségű budapesti lakos saját, valamint Katalin és Ilona nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Márkus« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 66 843. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. N­á­t­á­n Ottó budapesti születésű ugyan­ottani lakos családi nevének »Nemes« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 66­ 844. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Spitz Ignác, György, Miklós és László pápai illetőségű ugyanottani lakosok és a­ Budapesti Közlöny ládi nevének »Sándor« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 67.022. számú belügyministeri ren­delettel meg­engedtetett, Bastián Miklós máslaki születésű temesvári lakos családi nevének »Tót« névre kért átvál­toztatása az 1916. évi 67.034. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kohn Ármin egresi születésű temesvári lakos a saját, valamint Dezső nevű kiskorú gyer­meke családi nevének »Kabos«-ra kért átvál­toztatása az 1916. évi 67.693. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Prácska Gyuli dóczyfürészi szüle­tésű lévai lakos családi nevének »Pártos« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 67.717. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kskorú Lőwy Nándor nagybereznai szüle­tésű munkácsi lakos családi nevének »Lengyel« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 68.828 számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Dr. Navratil Nándor soproni illetőségű ugyanottani lakos a saját, valamint Józsa, Nán­dor, Mária, Ágoston és László nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Gerencsér« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 69.482. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériumnak 1 630/1916. WS. E. számú rendelete, a zsákszövet- és zsákkészletek bejelentéséről szóló 57211916. M. E. szám­i rendelet kiegészítése tárgyában. A m kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a következőket rendeli: 1­ §• A zsákszövet- és zsákkészletek bejelentéséről 572/1916. M. E. szám alatt kiadott rendelet (1. a »Budapesti Közlönyének 1916. évi március hó 16-án megjelent 62-ik számában) 1. §-a azzal egészíttetik ki, hogy azok közé a zsákszövetek és zsákok közé, amelyeknek készleteit az idézett 572/1916. M. E. számú rendelet értelmében be kell jelenteni, tartoznak még: 1. a textilese- és textilitzsákszövetek, valamint általában papirosfonalból textilanyagok hozzá­keverésével vagy anélkül készített zsákszövetek és­­ a textilose- és textilitzsákok, valamint általában papirosfonalból textilanyagok hozzá­keverésével vagy anélkül készített zsákok is. 2­ §• A jelen rendelet 1. §-ában említett készleteket első ízben az 1­916. évi május hó 31-iki állapot szerint 1916. évi június hó 10. napjáig kell az 572/1916. M. E. számú rendelet értelmében bejelenteni. 3­ §■ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a magyar szent korona országai­nak egész területére. Budapest, 1916. évi május hó 24. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 1.650/1916. M. E. számú rendelete, a gyapjasbor forgalomba hozatalának, kikészíté­sének, feldolgozásának és szállításának korláto­zásáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a következőket rendeli: A forgalombah­ozatal korlátozása: 2­ §• Gyapjas bőrt csak a kereskedelemügyi minisz­ter engedélyével és az általa megállapított fel­tételek mellett szabad forgalomba hozni, kiké­szíteni vagy bármily célra felhasználni. Gyapjas bőrt kizárólag gyűjtés céljából a kereskedelemügyi miniszter külön engedélye nél­kül is vásárolhatnak azok a nyersbőrkereskedők, akiket erre az elsőfokú iparhatóság külön iga­zolványnyal feljogosít. Ily igazolvány csak oly nyersbőr kereskedőnek adható, aki már 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt a magyar szent korona országainak területén gyapjasbőrök adás­vételével keresetszerűen foglalkozott. A vámkülföldről a jelen rendelet életbelépése után behozott gyapjasbőrre a jelen­t. első be­kezdésében foglalt korlátozás nem terjed ki és ily készletével a tulajdonos szabadon rendelkez­hetik, ha azonnal az áru beérkezése után az áru külföldi eredetét igazoló bizonyítékokat a keres­kedelemügyi miniszterhez beterjeszti és tőle a szabad rendelkezési jogot megkapja. Azok a gyapjasbőrök, amelyek a jelen ren­delet életbelépésekor már kikészítés alatt állot­tak, a kereskedelemügyi miniszter külön engedélye nélkül is teljesen kikészíthetők. A gyapjas bőrről bármily módon nyert gyapjú forgalombahozatalára nézve a m. kir. minisz­térium 1.250/1916. M. E. számú rendelete irányadó. A szállítás korlátozása: 3­ §•­­ Gyapjasbőrt nem postai polgári forgalomban vasúton, hajón vagy gépkocsin a község (város) területén kivül eső helyre csak a kereskedelem­ügyi miniszter által kiadott szállítási igazolvány mellett szabad szállítani. A szállításnak ezen korlátozása a 2. §. máso­dik és harmadik bekezdésének rendelkezései alá eső, tehát a gyűjtés céljából vásárolt gyapjas­bőrre, valamint a vámkülföldről behozott gyapjas­bőrre is kiterjed. Büntető rendelkezések: 4­ §• Aki a magyar szent korona országai területén a jelen rendelet hatályának ideje alatt e ren­delet ellenére gyapjasbőrt a kereskedelemügyi miniszter engedélye nélkül forgalomba hoz, ki­készít vagy felhasznál, gyapjasbőrt a jelen ren­delet ellenére vasúton szállítási igazolvány nél­kül fuvarozásra felad, vagy hajón vagy gépkocsin szállítási igazolvány nélkül szállít vagy szállíttat, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbün­tetés kétezer koronán felül a megállapított nye­reség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Azon gyapjúkészlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a kihágási eljárás során elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. Az elkobzott készletek a magyar szent korona országai gyapjúközpontja­ i A rendelet hatálya alá eső gyapjasbőr. 1. §• A jelen rendeletben foglalt rendelkezések ki­terjednek a magyar szent korona országainak területén levő összes gyapjasbőr-készletekre és pedig úgy a jelen rendelet életbelépésekor meg­levő, mint pedig a később keletkező készletekre. Gyapjasbőr a jelen rendelet értelmében min­den juhbőr és báránybőr, amelyen gyapjú van, még ha a gyapjú egészen rövidre is van lenyitva, továbbá a feldarabolt gyapjas bőrök és gyapjas­bőr-hulladékok is.

Next