Budapesti Közlöny, 1916. július (50. évfolyam, 148-173. szám)

1916-07-01 / 148. szám

. t.-c. 13. §-ában szabályozott előmenetel biztosí­tása céljából szükséges. 6. §. A söradónak az 1899. évi XIX. t.-c. 1. §-ában megállapított tétele a termelt sörlé min­den hektoliterje és a százfokú cukormérő minden foka (hektoliterfok extrakttartalom) után 110 fil­lérre emeltetik fel, a pénzügyminister által hir­­detményileg közzéteendő attól a naptól fogva, amely napon­­a söradó tétele a birodalmi tanács­ban képviselt királyságokban és országokban ugyanilyen összegben állapíttatik meg. E naptól fogva hatályon kívül helyeztetik a söradópótlék­ról szóló 1899. évi XXIII. törvénycikk — és a söradóról szóló 1899. évi XIX. törvénycikk 1. §.-ának harmadik bekezdésében megállapított adóleengedésektől eltérőleg valamennyi sörfőzde olyan adóleengedésben részesül, amely egy-egy termelési időszakban, vagyis az egyik év szep­tember havának 1-ső napjától a közvetlenül rákövetkező év augusztus havának utolsó nap­jáig terjedő idő alatt elért első 10.000 hekto­literfok extrakttartalom termelésig 20%-ot, to­vábbi 30.000 hektoliterfok extrakttartalom ter­melésig 15%-ot, további 30.000 hektoliterfok extrakttartalom termelésig 10%-ot és további 30 000 hektoliterfok extrakttartalom termelésig 6%-ot tesz ki. A 100.000 hektoliterfok extrakt­­tartalommal nagyobb termelés után további adó­leengedésnek nincs helye, de a 100.000 hekto­literfok extrakttartalom termelésig élvezett le­engedések nem térítendők vissza. Attól a naptól fogva, amely napon a söradó tétele a termelt sörlé minden hektárliterfoka után 110 fillérre emeltetik fel, az 1899. évi XIX. törvénycikkben a sörnek a vámvonalon át adóvisszatérítés mellett való kivitelére vonat­kozólag foglalt rendelkezések akként módosul­nak, hogy mindazokban az esetekben, amelyek­ben a vámvonalon át kivitt sör után az 1899. évi XIX. t.-c. értelmében hektoliterenkint 3 K 40 f kerül visszatérítésre, hektoliterenkint 11 K visszatérítés fog engedélyeztetni, azokban az esetekben pedig, amelyekben az adóvisszatérítés az 1899. évi XIX. t.-c. értelmében a 34 filléres adótétel alapul vétele mellett számíttatik ki, a kiszámítás alapjául 110 fillér fog szolgálni és az utóbbi esetben az átlagos extakttartalom ki­számításánál mutatkozó­ és egy tizedrész foknál kisebb törtrészek is figyelembe veendők. A pénzügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a sörfőzők üzleti helyiségeiben levő, illetőleg oda visszakerült megromlott sör után, az államkincs­tár biztosítására szükséges feltételek és elővigyá­­zati intézkedések mellett, a befizetett vagy hite­lezett söradónak teljes vagy részbeni visszatérí­tését, illetőleg leírását engedélyezhesse és hogy a készpénzben előlegesen befizetett söradóra nézve kamatleszámítolást többé ne engedélyezzen. 7. §. A tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a ten­geri hajók építésének állami segélyben és ked­vezményekben való részesítéséről szóló 1907. évi VI. törvénycikkben foglalt rendelkezések hatálya az 1917. évre meghosszabbíttatik. 8­ §. Jelen törvény 1916. évi július 1-én lép életbe, de az 1—5. §-okban foglalt rendelkezések ha­tálya az 1916/17. évi állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével megszűnik. A törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvénycikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilencszáztizenhatodik évi junius hó huszonnyolcadik napján. Ferencz József s. k. (P. H.) Gróf Tisza István s. k. a császári és apostoli királyi Felsége méltóz­­tatott legkegyelmesebben adományozni, a háborúban kitűnő szolgálatuk elisme­réséül : a Ferencz József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján: Dworatc Ede igazgató-helyettesnek, nyug. 3. oszt. iill. főmérnöknek; Erhardt Gyula és Kraft Ernő főmérnököknek, old. gépépit. mér­nököknek ; Scharbert Gyula főmérnök, nyug. 1. oszt. hajóépit mérnöknek; a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Schlesinger János nyug. 2. oszt. hajóépit. mérnöknek; az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Loppel József és Bonifazio Ulrik művezetőknek; Blazio János hosszujáratú hajóskapitánynak, a XX. gőzös első kapitányának; a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Schmeisser Hubert gépépítészmesternek; Lazzarin Zamaria a XX. gőzös másodkapi­tányának ; Sterniseha­n Modest 1. oszt. gépésznek, a XX. gőzös első gépészének; az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Bissarc Arthur 2. oszt. gépésznek, a XX. gőzös másodgépészének; megparancsolni, hogy a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassák: az ellenséggel szemben kitűnő szolgálatuk elismeréséül: lovag Förster Miksa nyug. korvettkapitánynak; Funk­ Richárd sorhajóhadnagynak; adományozni: az ellenséggel szemben különösen köteles­séghű szolgálatukért: a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Rohr­er János f­ő­törzsi öregmesternek; Miokovich Tamás főtörzskormányosnak; Sawicki József törzstávirómesternek; Radonicich Lukács törzshajómesternek és Schotter Ferenc hajómester, távirómesternek kinevezni: dr. Horlivy György ideiglenes fregattorvost tényleges fregattorvossá. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi június hó 17-én kelt legfelsőbb elhatározá­sával a hadiforgalom terén teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül Medveczky Árpád m. kir. államvasuti főellenőrnek, az ellenség előtt telje­sített kitűnő szolgálatai elismeréséül, Vlad János a 63. tart. táv. forg. osztagnál beosztott m. kir. posta- és távirdaszámvizsgálónak, az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeréséül Csébi Gyula a m. kir. Folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnál alkalmazott hajóskapitánynak a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, végül az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül Hor­váth József, a 600. sz. hadt. postahivatalnál be­osztott m. kir. posta- és távirdatisztnek az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján leg­kegyelmesebben adományozni méltóztatott. Mária Jozefa főhercegasszony , cs. és kir. fensége 1916. évi junius 21-én kelt magas el­határozásával gróf Chorinsky Károlyné szül. Magyar-Szögyéni és Szolgaegyházai Szögyény- Marich grófnőnek, ns. Lukács Györgyné szül. Perényi Perényi Marjorie bárónőnek és Saá­l gróf Somssich Gézáné szül. Magyar-Szögyéni és Szólgaegyházai Szögyény-Marich grófnőnek a 2 csillagkeresztrendet kegyesen adományozni mél­­t­óz­tatott. A cs. és kir. Ház és a külügyek ministere a cs. és kir. Ház és a külügyek ministeriuma számvevőségi hivatalainak létszámában Hochfilzer Miksa számtisztet számvizsgálóvá, továbbá Eck­­mann Frigyes és Zák Frigyes számgyakorno­kokat, valamint Hanisch Győző tűzmester, szám­­gyakornokjelöltet létszámfeletti számsegédekké­ nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Ulm László oki. középiskolai tanárt az iglói m. kir. állami elemi népiskolai tanítóképző-intézethez a X. fizetési osztályba állami tanitóképző-intézeti segédtanárrá kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter kinevezte Szláboczky Pál nyíregyházi ág. hitv. ev. elemi népiskolai tanítót a nyíregyházi állami elemi iskolai tanitóképző-intézethez nevelővé. A m. kir. földmivelésügyi minister a vezetése alatt álló ministérium központi segédhivatali tiszti személyzetének létszámában Kartali József ministeri irodasegédtisztet ministeri irodatisztté kinevezte. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Grigássy Lajos jogszigorló, máramarosszigeti lakost a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségű segélydíjas joggyakornokká kinevezte. Glück Géza budapesti illetőségű jelenleg reichenbergi lakos családi nevének »Gerendái« névre­­ kért átváltoztatása az 1916. évi 83.919. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériumnak 2.III/1916. M. E. számú rendelete, az 1750/1916. M. E. számú rendeletben meg­szabott vásárlási igazolványokról és őrlési tanú­sítványokról, valamint a lakosságnak gabonával és liszttel való hatósági ellátásáról és a termény­feleslegek bejelentéséről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján az 1916. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermésnek zár alá vételéről 1750/1916. M. E. szám alatt kiadott rendeletében megszabott vásárlási igazolványok és őrlési tanúsítványok, valamint a lakosságnak gabonával és liszttel való hatósági ellátása és a terményfeleslegek bejelentése tárgyában a követ­kezőket rendeli: I. Vásárlási igazolvány a házi szükségletre termé­nyeknek és a gazdasági szükségletre búzának beszerzéséhez. 1­ §­Az 1750/1916. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlöny 1916. évi május hó 31-én megjelent 125. számában) 5. §-a értelmében vásárlásra jogosult termelő és nem termelő­ saját házi szükségletére búzát, rozsot, két­szerest, kölest és árpát, gazdasági szükség­letére pedig búzát készáruvétel útján minden közvetítő kizárásával, termelőtől csakis a lakása helyének községi elöljárósága (polgármestere) által részére a jelen rendelethez A) mellék­letként csatolt mintának megfelelő űrlapon ki­állított vásárlási igazolvánnyal vásárolhat és pedig csak annak a községnek (városnak) területén,, amelynek elöljárósága (polgármestere) a vásár­lási igazolványt kiállította, valamint az illető törvényhatósághoz tartozó azon községek (váro­sok) területén, amelyekre a kereskedelemügyi miniszter a vásárlási igazolvány hatályát az idé­zett rendelet 5. §-ának 2. bekezdése alapján esetleg kiterjeszti. A fél a vásárlási igazolvány kiállítását akár az 1916. évi augusztus hó 16. napjától 1917. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időre szá­mított házi szükséglet, valamint a búzából való gazdasági szükséglet egész mennyiségének egy tételben, akár meghatározott, de 100 kg-nál nem kisebb részletekben való megvásárlására.

Next