Budapesti Közlöny, 1919. március (53. évfolyam, 51-70., 1-5. szám)
1919-03-01 / 51. szám
1919. márczius 1. Budapesti Közlöny Ángyán Henrik, Sárái Lajos honvédeknek, Beck József honvédnek, Keö István népfölkelőnek, Fazekas György honvédnek, Honig Dezső honvédnek, Placskó István honvédnek, Ostenberg József honvédnek, Gáspár János honvédnek, Ranfeisen György honvédnek, Nezics Antal honvédnek, Arnold János honvédnek, Schäffer György honvédnek, Szárics Elek honvédnek, Varga József honvédnek, Pergl Ferenc népfölkelőnek, Gadanecz Mihály honvédnek, Rácz János honvédnek, Kanizsai József honvédnek, Neuczer József honvédnek, Lassú István honvédnek, Teke Márton honvédnek, Major István honvédnek, Holoscsek József honvédnek, Szimits Henrik honvédnek, Reisz György honvédnek, Somogyvári György honvédnek, Németh Lajos honvédnek, Kovács Lajos honvédnek, Matics Lajos honvédnek, Komáromi József szakaszvezetőnek, Weber Antal tizedesnek, Gyenes Mihály őrmesternek, Hohner József őrmesternek, Tischler János tizedesnek, Molnár István tizedesnek, Denkmayer József honvédnek, Németh Mihály honvédnek, Konstantin Gábor honvédnek, Csőng József honvédnek, Matus János honvédnek, Máté József honvédnek, Baumann János honvédnek, Demján János honvédnek, Horváth István honvédnek, Tomin Zsarkó honvédnek, Bertalan Sándor honvédnek, Kakuszi Vendel honvédnek, Ruszta Tivadar, Horváth Sándor szakaszvezetőknek, Sovány Ferenc tizedesnek, Dicső Ferenc, Fischer István őrvezetőknek, Keresztes György, Kampl József honvédeknek, Kun József honvédnek, Nagy János honvédnek, Sitte Adolf honvédnek, Háner Mátyás honvédnek, Terhes János honvédnek, Hausier Lajos honvédnek, Kovács Mihály honvédnek, Wizler Gyula honvédnek, Jankovics József tizedesnek, Zsivics József őrvezetőnek, Csömör Lajos tizedesnek, Kovács Péter szakaszvezetőnek, Takács Ferenc őrmesternek, Stefanics Imre törzsőrmesternek, Grábits József őrmesternek, Krausz István egyévi önkéntesnek, Molnár Aladár szakaszvezetőnek, valamennyi a 19. honvéd pótzászlóaljnál, Hadbavni Nóti törzsőrmesternek, Tóth Pál szakaszvezetőnek, Novák Barna tizedesnek, Mogyoróssi István őrvezetőnek, Orgován István népfölkelőnek, (Folytatása köv.) nek »Radó* névre kért átváltoztatása az 1919. évi 6.312. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kohn Sámuel siófoki születésű újpesti lakos, cipész saját, valamint Irén és Lajos nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Kosa“ névre kért átváltoztatása az 1919. évi 8.319. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kolbásza Anna kassai születésű és illetőségű kőszegi lakos, Szt. Domokos-rendház tagja családi nevének »Kertész« névre kért átváltoztatása az 1919. évi 12.046. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Koch Antal várdombi születésű mőcsényi illetőségű ugyanottani lakos, kereskedősegéd családi nevének » Kardos« névre kért átváltoztatása az 1919. évi 12.200. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Mikosics Antal somogyvári születésű kaposvári illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Antal, János és Károly nevű nagy korú, továbbá Mária, Julianna és Géza név kiskorú gyermekei családi nevének »Mátra'* névre kért átváltoztatása az 1919. évi 12.90 I. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A Magyar Népköztársaság kormányának 1.23. 1919. M. E. számú rendelete az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919...tvkr II. és XIV. néptörvények rendelkezéseinek a Horvát-Szlavonországok és Fiume területére MMtözköléhi vagy drácozákka szemben való alkalmazásáról.__ A Magyar Népköztársaság kormánya — az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919. évi II. néptörvény 31. § ában nyert felhatalmazás alapján — azt az időpontot, amelytől kezdve az ország területéről a Horvát-Szlavonországok területére, valamint az ezen területen túl fekvő Fiume városába való kiköltözködést vagy eltávozást úgy kell tekinteni, mintha az külföldre történt volna, 1919. évi márciusében állapítja meg. Budapest, 1919. évi február hó 22-én. Dr. Berinkey Dénes s. k., miniszterelnök. Rosengarten Miksa újpesti születésű és illetőségű ugyanottani lakos, fogtechnikus családi nevének »Radó” névre kért átváltoztatása az 1918. évi 164.600. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett, Rosenstein Sándor csokonyai születésű csurgói illetőségű ugyanottani lakos családi neveA minisztériumnak I.485/1919. M. E számú rendelete a főzőkészülék napi termelőkepessége szerinti áfatevének felemelése tárgyában kiadott 5 744/1918. M. E. számú rendelet kiegészítéséről, illetve módosításáról. A minisztérium a főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás mérvének felemelése tárgyában kiadott 5744/1918. M. E számú rendelet (Budapesti Közlöny 1918. évi 273. sz.) 1. §-ában foglalt rendelkezések kiegészítése, illetve módosítása gyanánt a következőket rendeli: 1. Minthogy a gazdasági kisebb szeszfőzdék sajátlagos viszonyai folytán az ilyen szeszfőzdékben ezután feldolgozásra kerül szeszfőzési anyagoknak szeszfőzésre felhasználása rendszerint már kevésbbé gazdaságos az 1918/1919. termelési időszak hátralevő részére, az 1918. évi termésből származó szeszfőzési anyagok feldolgozása esetén a főzőszülék napi termelőképessége szerint átalányozás mérve az 1899. évi XX. t.-cikk 136. § nak 1. pontjában meghatározott főzőkészülé- j keknél az üst liter kben vett töltési képességé- nek hatszoros mennyiségével, a 2 pontjában meghatározott főzőkészülékeknél az üst literek- ben vett töltési képességének nyolcszoros mennyiségével, végül a 3. pontjában meghatározott főzőkészülékeknél az üstliterekben vett töltési. Magyar hadügyminisztérium 4.318/L. 1919. számú rendelete a AuMianiTT hatóságok és vilégylények által (ideértve a luxoitengerészetet is) a háború folyamán eszközölt le nem bonyolított,megmukladt bejelentésére és lebonyolítására vonatkozólag kiadott 30.860/evn. 8/a. 1918. sz. rendelet kiegészítése tárgyában. ” ■ 1 A 30.860/ein. 8/a. 1918. sz. rendelet épségben tartása mellett annak kiegészítéseként a következőket rendelem el: 1. §. A címben felsorolt hatóságok által a háború folyamán eszközölt megrendelésekből kifolyólag fennálló azon követelések, amelyek 1918 november hó 1-je előtt történt és igazolt szállításokra vonatkoznak, a magyar pénzügyminisztériumhoz terjesztendők be, amely azokra az általa eszközlendő elbírálás szerint előleget folyósít. Amennyiben a megtörtént és igazolt szállításra vonatkozó ilyen bejelentés a 30.860/eln. 8/a. 1918. sz. rendelet alapján már a magyar hadügyminisztériumhoz felterjesztetett volna, az a magyar pénzügyminisztériumhoz fog áttétetni. A fenti körülírástól eltérő követelések továbbra is a magyar Hadügyminisztérium Anyagi Leszerelési Csoportjának Budapest, I., Vár, Disz-tér 2. jelentendők be. A bejelentések újabb határidejéül 1919 március hó 15-ike állapíttatik meg, illetőleg a 30.860/eln. 8/a. 1918. számú rendeletben megállapított határidő e napig meghosszabbittatik. 2. §. A bejelentésben a 30.860/eln. 8/a. 1918. sz. rendelet 2. §-ában foglaltakon kívül pótlólag bejelentendő: a) a felvett előlegek összege; b) a szállító cég tulajdonát képező érintetlen nyersanyag mennyiségén kívül azon körülmény is, hogy a szállító ezen nyersanyagot a kincstár által történt kiutalás révén tehát kötött áron vagy pedig szabad kereskedelem útján szerezte-e be. 3. §. Úgy a 30.860/eln. 8/a. 1918. számú mint a jelen rendeletben foglaltak tekintetében a fővállalkozót (közvetlen szállítót) terheli az összes felelősség főként az anyagok bejelentése tekintetében is őt illetik meg az összes jogok azon rendelésekre vonatkozólag is, amelyeket a fővállalkozók egészben vagy részben alvállalkozóknak (közvetett szállítóknak) adtak át. 4. §: Azon szállító, aki valamely, a fenti 2. §. b) pontjában jelzett anyag birtokában van, afelett szabadon nem rendelkezhetik. Amennyiben ilyen, a katonai kincstár részéről vagy annak rendelkezése folytán kötött áron ki- vagy átutalt anyagokat a szállító cég az illető anyag szétosztására hivatott központi szerv rendelkezése folytán valamely más feldolgozó vállalatnak átadni tartozik, az átadás saját beszerzési költségeinek megtérítése céljából az Anyagértékesítő Intézet rt.-nál tartozik bejelenteni és az felszámolást nevezett részvénytársasággá megejteni, viszont az e 3 képességének tízszeres mennyiségével állapíttatik meg. Ezek a rendelkezések bor feldolgozására nem vonatkoznak. Ehhez képest bor feldolgozásánál továbbra is az idézett 5.744/1918 M. E. számú rendelet 1. § ának első bekezdésében megállapított termelőképesség veendő az átalányozás alapjául. 2. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a minisztériumnak 2.849/1915. M. E. számú rendelete alapján a községek (városok) részére szesztermelési célra ideiglenesen átengedett főzőkészülékek napi termelőképességét — a jelen rendelet 1. pontja értelmében — az illető főzőkészülékekre ez időszerint érvényes töltési képesség hatszoros, nyolcszoros, illetve tízszeres mennyiségével állapíthassa meg. Egyebekben az 5.744/1918. M. E. számú rendelet rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. 3. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe, végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Budapest, 1919. évi február hó 27. napján. Dr. Berinkey Dénes s. k., miniszterelnök.