Budapesti Közlöny, 1919. május (53. évfolyam, 32-56. szám)
1919-05-01 / 32. szám
1919. május 1. Tanácsköztársaság 4. §. A házfelügyelők javadalmazása: a) természetbeni lakás (az eddigi házfelügyelői, segédházfelügyelői lakás), amelyet a házbizalmiak adnak át s csak utólag kötelesek a lakóváltozási nyilvántartás végett az illetékes (kerületi) lakásbizottsághoz és az Országos Lakásbiztossághoz bejelenteni; i) a házmesterpénz, mely ideiglenesen a lakók részéről fizetett tiszta házbér 8 százaléka; olyan házakban, ahol a házfelügyelő felvonókészüléket is kezel, ehhez még egy százalékot, gőzfűtéskezelésért egy százalékot, központi vacuum cleanerkezelésért félszázalékot kell hozzászámítani ; c) kapupénz a fennálló rendeleteknek megfelelő mértékben; d) idegenektől (nem a házban lakóktól vagy nem ottani hatóságokhoz vagy hivatalos ügyben eljáróktól) szedett felvonódíj személyenként 20 fillér. A természetbeni járandóságon felül járó díjazás azokban a házakban, ahol több házfelügyelő van alkalmazva, őket egyenlő arányban illeti. Ezen szabálytól azonban az érdekeltek közös megállapodás alapján az egyes teendők felosztásával kapcsolatban a házbizalmiak hozzájárulásával el is térhetnek. 5. §. A házfelügyelőknek (segédházfelügyelőknek) mindennemű mellékjárandósága, u. m. padlás, mángorló, mosókonyha díja, szemétpénz stb. megszűnik. A volt tulajdonostól kapott járandóságokért semminemű térítés nem jár. 6. §. Házfelügyelőkül ezután csak oly egyének alkalmazhatók, akik a kerületi lakásbizottságok (műszaki csoportja) előtt vizsgát tesznek és erről bizonyítványt nyernek. Ezen vizsgára való előkészítés céljából az érdekelt szakszervezetek tanfolyamokat tarthatnak. 7 § Azok a házfelügyelők (segédházfelügyelők), akik kötelességük teljesítését megtagadják vagy azokat hanyagul teljesítik, a házbizalmiak útján az illetékes (kerületi) lakásbizottság elé idéztetnek, ahová véleményezőként az érdekeltek szakszervezetének egy-egy kiküldöttjét is meg kell hívni. A lakásbizottság dönt a vitás kérdésben és ha a panasz alaposnak bizonyul, elrendeli az illető házfelügyelő (segédházfelügyelő) három napon belül való kiköltöztetését, neki másik lakást, esetleg szükséglakást ad. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a házfelügyelő (segédházfelügyelő) és családja tartósan képtelenné válik kötelességei teljesítésére, ilyen esetben azonban méltányosságból a kiköltözésre hosszabb idő engedélyezhető. A házbizalmiak és házfelügyelők között vagy ugyanazon ház felügyelői között a ház kezeléséből, gondozásából felmerülő vitás kérdéseket mindenkor az illetékes (kerületi) lakásbizottság dönti el. 8. §. A házfelügyelők óvadékainak visszaadásáról a pénzügyi népbiztosság külön fog intézkedni. 9. §. Ez a rendelet azonnal életbelép. Életbelépésével megszűnik a házfelügyelők és a segédházfelügyelők közötti különbség és a köztulajdonba vett házakban csak házfelügyelők (kórházi munkások) fognak alkalmazásban állani. Budapest, 1919. április 30. A seotiális termelés népbiztossága, a szociális termelés népbiztosságának a belügyi népbiztossággal egyetértve kiadott 02. Sz. X. számú rendelete. 1. §• A lakásügyek intézésére hivatott szervek: 1. elsőfokon Budapesten a kerületi lakásbizottságok, vidéken a városi és községi lakásbizottságok ; 2. másodfokon az Országos Lakásbiztosság. 2 §• Az Országos Lakásbiztosság élén a szociális termelés népbiztossága által kinevezett országos lakásügyi biztos áll. Országos érdekű és általában fellebbviteli lakásügyekben való elvi döntés céljából az Országos Lakásbiztossághoz a munkás-, katona- és földművestanácsok országos gyűlése, illetőleg amíg ez meg nem alakul, helyette a Forradalmi Kormányzótanács két tagot választ, a budapesti központi munkás- és katonatanács intézőbizottsága ugyancsak két tagot, a szociális termelés népbiztossága, a pénzügyi, a belügyi, az igazságügyi, a munkaügyi és népjóléti népbiztosság és az Építési Direktórium pedig egy-egy tagot küld ki. A kiküldöttek testülete az eléje vitt ügyekben a szükséghez képest az országos lakásügyi biztos összehívására és elnöklete alatt végérvényesen dönt. Az e testületből megalakítandó tanácsok számát, összeállítását és ügyrendjét az Országos Lakásbiztosság szabályozza. 3. §. Az Országos Lakásbiztosság feladata az egészségügyi, gazdasági, erkölcsi és kulturális követelményeknek megfelelő lakásviszonyokról való gondoskodás. Hatáskörébe tartozik az ország lakás- és bútorügyeinek nyilvántartása, a lakásépítésnek az Építési Direktórium útján irányítása, a lakás- és bútorelosztásnak és használatnak szabályozása, a lakásfelügyelet és lakásgondozás megszervezése, a lakóházakon szükséges javítások, tatarozások és átalakítások elvégeztetéséről való gondoskodás és Budapesten a kerületi, vidéken pedig a városi és községi lakásbizottságok állandó irányítása. Ezenkívül az Országos Lakásbiztosság dönt végső fokon az egész ország területén a lakóházak (munkás- és tisztviselőházak) egyéni birtoklási jogának megállapítása tárgyában, valamint a budapesti kerületi és a környékbeli községi lakásbizottságok által elsőfokon és a vidéki városi és községi munkás-, katona- és földművestanácsok intézőbizottságai által másodfokon lakás- és bútorügyben hozott határozatok ellen beadott fellebbezések fölött. Végül az Országos Lakásbiztosság hatáskörébe tartozik a bútorigényeknek az Országos Bútorelosztó Hivatal útján való kielégítése és a közhivatalok és közintézmények részére szükséges helyiségek kiutalása. 4 §. A budapesti kerületi lakásbizottságok Budapest minden kerületében a kerületi munkás és katonatanács által a kerület lakásügyeinek intézésére kiküldött három tagból alakulnak. A tagok száma az Országos Lakásbiztosság hozzájárulásával felemelhető. A budapesti kerületi lakásbizottságok határozatai ellen közvetetlenül az Országos Lakásbiztossághoz lehet fellebbezni. 5. §. A városi és községi lakásbizottságok a szükséghez képest — az Országos Lakásbiztosság rendeletére — három-öt tagból alakulnak, akiket az illető városi vagy községi munkás-, katona- és földművestanács küld ki. Az eddig már megalakult városi és községi lakásbizottságok működésüket az Országos Lakásbiztosság utólagos jóváhagyásával folytathatják. A városi és községi lakásbizottságok határozatai ellen beadott fellebbezések felett az illető városi vagy községi munkás-, katona- és földművestanács intézőbizottsága határoz és amennyiben ennek határozata az elsőfokú határozatot megváltoztatja, további fellebbvitelnek van helye az Országos Lakásbiztossághoz. A Budapest környékén levő községek lakásbizottságainak határozatai ellen beadott fellebbezések fölött közvetetlenül az Országos Lakásbiztosság dönt. 6. §. A budapesti kerületi, továbbá a városi és községi lakásbizottságok hatáskörébe tartozik a kerületükben, illetőleg városukban (községükben) levő lakások állandó nyilvántartása és ellenőrzése, a lakásgondozás és felügyelet terén hatáskörükbe utalt teendők elvégzése, az ottlakók lakásigényének elbírálása és a kerületben (városban vagy községben) levő lakások kiutalása, a lakbérek és mellékjárulékaik megállapítása, a házbérfizetések nyilvántartása, a lakóházak (munkás- és tisztviselőházak) egyéni birtoklási jogának megállapítása, a lakáshasználati (lakbérleti) jognak felmondás folytán vagy egyébként való megszüntetése, a lakások kiürítése, a házakban előforduló javítások, tatarozások és átalakítások megvizsgálása, erre vonatkozó javaslataiknak az Országos Lakásbiztossághoz és az Építési Direktóriumhoz felterjesztése, azok határozatainak végrehajtása, végül az ottlakók bútorigényeinek elbírálása és az erre vonatkozó javaslataiknak az Országos Lakásbiztossághoz való felterjesztése. 7 § Az összes lakásügyi szervek kötelesek mindazokban az ügyekben, amelyek a pénzügyi népbiztosság hatáskörét érintik, azzal egyetértően eljárni. 8. § A részletek szabályozása és az egyes szervek ügyrendjének megállapítása az Országos Lakásbiztosság hatáskörébe tartozik. Budapest, 1919. április 30. A szociális termelés népbiztossága. 3 A ruszin népbiztosság 9. R. X. számú rendelete. 1. §. A magánjogi szolgálati szerződésből eredő munkaügyi perek, tekintet nélkül a per tárgyának értékére, akkor is a Forradalmi Kormányzótanács XXVIII. számú rendelete (1. a Tanácsköztársaság április 3-án megjelent 8. számában) értelmében szervezett munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak, ha 1919. évi január hó 6. napja előtt már folyamatban voltak. Ily perek iratait — ha az ügyben érdemleges ítéletet vagy permegszüntető határozatot még nem hoztak — az elsőfokú bíróságok a peres felek bármelyikének kérelmére haladéktalanul kötelesek áttenni a területükön működő munkaügyi bírósághoz.Az áttétel miatt perorvoslat nem használható. Az áttételről a peres felek röviden értesítendők. 2. §. A munkaügyi bíróság a hozzá áttett munkaügyi perekben a tárgyalást a 3. B,. I. számú rendelet (1. a Tanácsköztársaság április 19 én megjelent 22. számában) értelmében nyomban kitűzi és az eddig lefolytatotteljárás eredményét a körülményekhez képest figyelembe veheti. 3. §. Az 1. §. első bekezdésében meghatározott olyan perekben, amelyekben az elsőfokú bíróság a jelen rendelet életbelépte előtt már érdemleges ítéletet hozott, a feljebbvitelre az eddigi szabályok irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a fellebbezési bíróság mint munkaügyi bíróság intézi el a Forradalmi Kormányzótanács XXVIII. számú rendeletének 4. § a értelmében.