Budapesti Közlöny, 1919. május (53. évfolyam, 32-56. szám)

1919-05-01 / 32. szám

1919. május 1. Tanácsköztársaság 4. §. A házfelügyelők javadalmazása: a) természetbeni lakás (az eddigi házfelügyelői, segédházfelügyelői lakás), amelyet a házbizalmiak adnak át s csak utólag kötelesek a lakóváltozási nyilvántartás végett az illetékes (kerületi) lakás­bizottsághoz és az Országos Lakásbiztossághoz bejelenteni; i) a házmesterpénz, mely ideiglenesen a lakók részéről fizetett tiszta házbér 8 százaléka; olyan házakban, ahol a házfelügyelő felvonókészüléket is kezel, ehhez még egy százalékot, gőzfűtés­­kezelésért egy százalékot, központi vacuum cleanerkezelésért félszázalékot kell hozzászá­mítani ; c) kapupénz a fennálló rendeleteknek meg­felelő mértékben; d) idegenektől (nem a házban lakóktól vagy nem ottani hatóságokhoz vagy hivatalos ügy­ben eljáróktól) szedett felvonódíj személyenként 20 fillér. A természetbeni járandóságon felül járó díja­zás azokban a házakban, ahol több házfelügyelő van alkalmazva, őket egyenlő arányban illeti. Ezen szabálytól azonban az érdekeltek közös megállapodás alapján az egyes teendők felosztá­sával kapcsolatban a házbizalmiak hozzájárulá­sával el is térhetnek. 5. §. A házfelügyelőknek (segédházfelügyelőknek) mindennemű mellékjárandósága, u. m. padlás, mángorló, mosókonyha díja, szemétpénz stb. megszűnik. A volt tulajdonostól kapott járan­dóságokért semminemű térítés nem jár. 6. §. Házfelügyelőkül ezután csak oly egyének al­kalmazhatók, akik a kerületi lakásbizottságok (műszaki csoportja) előtt vizsgát tesznek és erről bizonyítványt nyernek. Ezen vizsgára való elő­készítés céljából az érdekelt szakszervezetek tan­folyamokat tarthatnak. 7­ §­ Azok a házfelügyelők (segédházfelügyelők), akik kötelességük teljesítését megtagadják vagy azokat hanyagul teljesítik, a házbizalmiak útján az illetékes (kerületi) lakásbizottság elé idéz­tetnek, ahová véleményezőként az érdekeltek szakszervezetének egy-egy kiküldöttjét is meg kell hívni. A lakásbizottság dönt a vitás kér­désben és ha a panasz alaposnak bizonyul, elrendeli az illető házfelügyelő (segédházfelügyelő) három napon belül való kiköltöztetését, neki másik lakást, esetleg szükséglakást ad. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a házfel­ügyelő (segédházfelügyelő) és családja tartósan képtelenné válik kötelességei teljesítésére, ilyen esetben azonban méltányosságból a kiköltözésre hosszabb idő engedélyezhető. A házbizalmiak és házfelügyelők között vagy ugyanazon ház felügyelői között a ház kezelésé­ből, gondozásából felmerülő vitás kérdéseket mindenkor az illetékes (kerületi) lakásbizottság dönti el. 8. §. A házfelügyelők óvadékainak visszaadásáról a pénzügyi népbiztosság külön fog intézkedni. 9. §. Ez a rendelet azonnal életbelép. Életbelépé­sével megszűnik a házfelügyelők és a segéd­­házfelügyelők közötti különbség és a köztulaj­donba vett házakban csak házfelügyelők (kórházi munkások) fognak alkalmazásban állani. Budapest, 1919. április 30. A seotiális termelés népbiztossága, a szociális termelés népbiztosságának a belügyi népbiztossággal egyetértve ki­adott 02. Sz. X. számú rendelete. 1. §• A lakásügyek intézésére hivatott szervek: 1. elsőfokon Budapesten a kerületi lakás­­bizottságok, vidéken a városi és községi lakás­­bizottságok ; 2. másodfokon az Országos Lakásbiztosság. 2­ §• Az Országos Lakásbiztosság élén a szociális termelés népbiztossága által kinevezett országos lakásügyi biztos áll. Országos érdekű és általában fellebbviteli lakás­ügyekben való elvi döntés céljából az Országos Lakásbiztossághoz a munkás-, katona- és föld­­művestanácsok országos gyűlése, illetőleg amíg ez meg nem alakul, helyette a Forradalmi Kor­mányzótanács két tagot választ, a budapesti központi munkás- és katonatanács intézőbizott­sága ugyancsak két tagot, a szociális termelés nép­biztossága, a pénzügyi, a belügyi, az igazságügyi, a munkaügyi és népjóléti népbiztosság és az Épí­tési Direktórium pedig egy-egy tagot küld ki. A kiküldöttek testülete az eléje vitt ügyekben a szükséghez képest az országos lakásügyi biz­tos összehívására és elnöklete alatt végérvénye­sen dönt. Az e testületből megalakítandó taná­csok számát, összeállítását és ügyrendjét az Országos Lakásbiztosság szabályozza. 3. §. Az Országos Lakásbiztosság feladata az egész­ségügyi, gazdasági, erkölcsi és kulturális köve­telményeknek megfelelő lakásviszonyokról való gondoskodás. Hatáskörébe tartozik az ország lakás- és bútorügyeinek nyilvántartása, a lakás­építésnek az Építési Direktórium útján irányí­tása, a lakás- és bútorelosztásnak és használat­nak szabályozása, a lakásfelügyelet és lakásgondo­zás megszervezése, a lakóházakon szükséges ja­vítások, tatarozások és átalakítások elvégeztetésé­ről való gondoskodás és Budapesten a kerületi, vidéken pedig a városi és községi lakásbizott­ságok állandó irányítása. Ezenkívül az Országos Lakásbiztosság dönt végső fokon az egész ország területén a lakóházak (munkás- és tiszt­viselőházak) egyéni birtoklási jogának megálla­pítása tárgyában, valamint a budapesti kerületi és a környékbeli községi lakásbizottságok által elsőfokon és a vidéki városi és községi munkás-, katona- és földművestanácsok intézőbizottságai által másodfokon lakás- és bútorügyben hozott határozatok ellen beadott fellebbezések fölött. Végül az Országos Lakásbiztosság hatáskörébe tartozik a bútorigényeknek az Országos Bútor­­elosztó Hivatal útján való kielégítése és a köz­hivatalok és közintézmények részére szükséges helyiségek kiutalása. 4­ §. A budapesti kerületi lakásbizottságok Buda­pest minden kerületében a kerületi munkás és katonatanács által a kerület lakásügyeinek intézésére kiküldött három tagból alakulnak. A tagok száma az Országos Lakásbiztosság hozzájárulásával felemelhető. A budapesti kerületi lakásbizottságok hatá­rozatai ellen közvetetlenül az Országos Lakás­biztossághoz lehet fellebbezni. 5. §. A városi és községi lakásbizottságok a szük­séghez képest — az Országos Lakásbiztosság ren­deletére — három-öt tagból alakulnak, akiket az illető városi vagy községi munkás-, katona- és földművestanács küld ki. Az eddig már meg­alakult városi és községi lakásbizottságok mű­ködésüket az Országos Lakásbiztosság utólagos jóváhagyásával folytathatják. A városi és községi lakásbizottságok határo­zatai ellen beadott fellebbezések felett az illető városi vagy községi munkás-, katona- és föld­­művestanács intézőbizottsága határoz és amennyi­ben ennek határozata az elsőfokú határozatot megváltoztatja, további fellebbvitelnek van helye az Országos Lakásbiztossághoz. A Budapest környékén levő községek lakás­­bizottságainak határozatai ellen beadott felleb­bezések fölött közvetetlenül az Országos Lakás­­biztosság dönt. 6. §. A budapesti kerületi, továbbá a városi és községi lakásbizottságok hatáskörébe tartozik a kerületükben, illetőleg városukban (községükben) levő lakások állandó nyilvántartása és ellen­őrzése, a lakásgondozás és felügyelet terén hatáskörükbe utalt teendők elvégzése, az ott­­lakók lakásigényének elbírálása és a kerületben (városban vagy községben) levő lakások kiutalása, a lakbérek és mellékjárulékaik megállapítása, a házbérfizetések nyilvántartása, a lakóházak (munkás- és tisztviselőházak) egyéni birtoklási jogának megállapítása, a lakáshasználati (lak­bérleti) jognak felmondás folytán vagy egyéb­ként való megszüntetése, a lakások kiürítése, a házakban előforduló javítások, tatarozások és át­alakítások megvizsgálása, erre vonatkozó javas­lataiknak az Országos Lakásbiztossághoz és az Építési Direktóriumhoz felterjesztése, azok hatá­rozatainak végrehajtása, végül az ottlakók bútor­­igényeinek elbírálása és az erre vonatkozó javas­lataiknak az Országos Lakásbiztossághoz való felterjesztése. 7­ §­ Az összes lakásügyi szervek kötelesek mind­azokban az ügyekben, amelyek a pénzügyi nép­biztosság hatáskörét érintik, azzal egyetértően eljárni. 8. §­ A részletek szabályozása és az egyes szervek ügyrendjének megállapítása az Országos Lakás­biztosság hatáskörébe tartozik. Budapest, 1919. április 30. A szociális termelés népbiztossága. 3 A ruszin népbiztosság 9. R. X. számú rendelete. 1. §. A magánjogi szolgálati szerződésből eredő munkaügyi perek, tekintet nélkül a per tárgyá­nak értékére, akkor is a Forradalmi Kormányzó­tanács XXVIII. számú rendelete (1. a Tanács­­köztársaság április 3-án megjelent 8. számában) értelmében szervezett munkaügyi bíróság hatás­körébe tartoznak, ha 1919. évi január hó 6. napja előtt már folyamatban voltak. Ily perek iratait — ha az ügyben érdemleges ítéletet vagy permegszüntető határozatot még nem hoztak — az elsőfokú bíróságok a peres felek bármelyikének kérelmére haladéktalanul köte­lesek áttenni a területükön működő munkaügyi bírósághoz.Az áttétel miatt perorvoslat nem használható. Az áttételről a peres felek röviden értesí­­tendők. 2. §. A munkaügyi bíróság a hozzá áttett munka­ügyi perekben a tárgyalást a 3. B,. I. számú rendelet (1. a Tanácsköztársaság április 19 én megjelent 22. számában) értelmében nyomban kitűzi és az eddig lefolytatott­­eljárás ered­ményét a körülményekhez képest figyelembe veheti. 3. §. Az 1. §. első bekezdésében meghatározott olyan perekben, amelyekben az elsőfokú bíróság a jelen rendelet életbelépte előtt már érdem­leges ítéletet hozott, a feljebbvitelre az eddigi szabályok irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a fellebbezési bíróság mint munka­ügyi bíróság intézi el a Forradalmi Kormányzó­­tanács XXVIII. számú rendeletének 4. § a értelmében.

Next