Budapesti Közlöny, 1919. szeptember (53. évfolyam, 100-123. szám)

1919-09-19 / 114. szám

12_____________________________ légszáraz elsőrendű csöves paprika 12 K, első­rendű őrölt paprika 22 K, másodrendű őrölt paprika 17 K, harmadrendű őrölt paprika 11 korona 50 fillér. 7. §. A földművelésügyi minisztérium Gyógynövény és Paprika Kirendeltsége a következő minőségű őrölt paprikát fogja előállítani. Édes nemes ...... amely elsőrendű csipedett, ki­erezett (az erektől megfosztott) hüvelyből és mosott magból őrölt, élénk piros színü, édes, zamatos izü, legfeljebb 0,6% homoktartalmu paprikaőrle­mény. Félédes gulyásba mely elsőrendű csipedett hüvelyből és mosott magból készült paprikaőrlemény, élénk piros szinü és homoktartalma legfeljebb 0 6%. Rózsa .............. a­mely elsőrendű, csuma- és szármentes, portól megtisz­tított paprikahüvelyből készült, élénk piros szinü és 0­ 6%-nál nem nagyobb homoktartalmú paprikaőrlemény. Erős.................. a­mely másodrendű teljes pap­rikahüvelyből készült, legalább téglavörös színű s legfeljebb 1­5% homokot tartalmazó pap­rikaőrlemény. Kereskedelmi...... amely hüvelyből, hulladékból­ szárból és csumából készült­ téglapiros, esetleg pirosas barna­­színű, legfeljebb 3% homok­tartalmú paprikaőrlemény. A minősítéseket továbbra is a Szegeden és Kalocsán működő vegyvizsgáló állomások végzik. 8. §­A malomból kikerülő őrölt paprikát forga­­lombahozatal előtt a körzet szerint illetékes és a földmivelésügyi minisztérium által felhatalma­zott vegyvizsgáló állomás (intézet) minősíti és hivatalos zárral látja el. Az így minősített és ólomzárolt paprikát csakis a földmivelésügyi minisztérium Gyógynövény és Paprika Kiren­deltsége juttathatja el szabad kereskedelem útján a fogyasztóhoz. 9. §• Az őrölt paprika árát a belföldi forgalom részére, valamint az e célra fordítandó áru mennyiségét esetről-esetre a földmivelésügyi miniszter a közélelmezési miniszterrel egyet­­értőleg állapítja meg. 10. §. A belföldi szükségletet meghaladó paprika­feleslegeknek a külföldre való kivitelére, továbbá a vámkülföldről származó paprika behozatalára és forgalombahozatalára kizárólag a földmivelés­ügyi minisztérium Gyógynövény és Paprika Kirendeltsége jogosult. 11­ §• Magyarország területén csöves, füzéres, félig feldolgozott és őrölt paprikát vasúton vagy hajón szállítani csakis a földmivelésügyi minisz­térium Gyógynövény és Paprika Kirendeltsége által kiállított szállítási engedélylyel, az ország területéről ilyen paprikát kivinni pedig csakis a közélelmezési miniszter által a pénzügyminiszter kiviteli engedélye alapján kiállított szállítási igazolványnyal szabad. 12. §. A jelen rendelettel megszabott bejelentés vagy megvételre felajánlás helyességének megállapí­tása végett a földmivelésügyi miniszternek, to­vábbá az illetékes vegykísérleti és vegyvizsgáló állomásnak, valamint a közigazgatási hatóságnak jogában áll a bejelentésre és megvételre való felajánlásra kötelezett készletét, raktárát, üzleti könyveit és levelezéseit megvizsgálni. A vizsgá­latot a közigazgatási hatóság a Gyógynövény Budapesti Közlöny 1919 szeptember 19. és Paprika Kirendeltség kívánságára is köteles elrendelni. 13. §. A földmivelésügyi miniszter azt a paprika­őrlő malomvállalatot, amely a jelen rendelettel a paprikaőrlésre megszabott rendelkezéseket nem tartja meg, paprikaőrlő üzemének folyta­tásától minden kártalanítás kizárásával eltilt­hatja. 14. §. Aki a jelen rendelettel megszabott bejelentést a jelen rendelet ellenére nem teljesíti vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat jelent be, továbbá aki paprikaőrlő üzemét a földmivelés­ügyi miniszter tilalma ellenére továbbfolytatja, vagy aki a tilalomról tudva ily üzemben őröl­tet, úgyszintén az is, aki a megállapított leg­magasabb árnál magasabb árt kér vagy elfogad, végül aki a jelen rendelet valamely rendel­kezését egyébként megszegi vagy kijátssza, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással, valamint két­ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek meny­­nyisége, melyet a tettes cselekményével illeték­telenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés két­ezer koronán felül a megállapított nyereség két­szeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkob­zásnak van helye. A rendőri büntető eljárás során elkobzandó készlet értékének I/5-e a fel­jelentőt illeti, a többi része a felmerült költség levonásával a hadirokkantak segélyalapja javára fordítandó. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Végső fokon e kihágás miatt a földmivelésügyi minisz­ter jár el. 15. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Ezzel a nappal a paprika forgalomba­­hozatalalának újabb szabályozásáról szóló 4.775. 1918. M. E. számú, valamint e rendeletnek módosításáról szóló 6.076/1918. M. E. számú rendelet hatályát veszti. Budapest, 1919. szeptember 17-én. Friedrich s. k., miniszterelnök,­ i magyar közélelmezési miniszter 74.271. 1919. IV/a. számú rendelete. A nyilvános raktárházak köztulajdonba véte­lére vonatkozó 30. Ke. N., valamint az átvétel módozataira és közraktári országos biztosság létesítésére vonatkozó 33. Ke. N. számú rende­leteket hatályon kívül helyezem. Budapest, 1919. szeptember 15. Ereky Károly s. k., m. közélelmezési miniszter. A kereskedelemügyi miniszter a volt népgaz­dasági tanács III. főosztályának felszámolását határozván el, az ipar műszaki irányítására és szervezésére létesített eme főosztály egyes szak­csoportjainak felszámolására megalakította: 1. a bányászati szakcsoport felszámoló bizott­ságát (V., Zoltán­ u. 2.), amelynek elnökévé Papanek Ernő miniszteri tanácsost, tagjaivá pedig Kreutzer Balázs műszaki főtanácsost és Müller Béla postatakarékpénztári főellenőrt ne­vezte ki; 2. a találmányügyi szakosztály (VII., Erzsébet­­körút 19.) felszámoló bizottságát, melyhez a kisérletügyi és tudományos üzemviteli szakosztá­lyok ügyei is tartoznak a bizottság elnökévé Fejér Vilmos miniszteri tanácsost, tagjaivá pedig Messik Vilmos ipari főfelügyelőt és Biró Sándor postatakarékpénztári hivatalnokot nevezte ki; 3. az Energia gazdasági szakosztály felszámoló bizottságát, melynek elnökévé Fejér Vilmos miniszteri tanácsost, tagjaivá pedig Kandó Gyula műszaki tanácsost és Braun Ferenc postatakarékpénztári főellenőrt nevezte ki; 4. végül ugyanezen főosztály egyéb szak­csoportjainak és szerveinek felszámoló bizottsá­gát, melynek elnökévé dr. Radnai Béla minisz­teri osztálytanácsost, tagjaivá pedig Lengyel János műszaki tanácsost és Gerhardt Rezső postatakarékpénztári hivatalnokot nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek 174971/1919. számú rendelete a gyógyszerészfőiskola szervezésére kiadott ta­­nácskormányi rendelet hatályon kívül helyezése tárgyában. A volt közoktatásügyi népbiztosságnak a gyógyszerészfőiskola szervezése tárgyában kiadott 173.673/1919. K. N. számú rendelete egész ter­jedelmében hatályon kívül helyeztetik. Ehhez képest a gyógyszerészképzésre vonat­kozó korábbi tanulmányi és vizsgarend változat­lanul irányadó. Budapest, 1919. szeptember hó 16-án. Huszár s. k. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 181334/B. XVI. 1919. szám. A Budapesti Közlöny folyó hó 7. számában közzétett 1919. évi 177.186/B. XVI. számú rendeletemet, mellyel a folyó évi nagyszün­időben a műegyetemen tartott pótszemeszterre, valamint a jelenleg uralkodó rendkívüli viszo­nyokra tekintettel elrendeltem, hogy a mű­egyetemen az 1919/20. tanév I. felére a be­iratkozások kivételesen folyó évi október hó 1. és 11. között tartassanak, az előadások pedig 13-án kezdődjenek meg­­ a fennforgó rendkívüli helyzetre, különösen pedig arra figye­lemmel, hogy a műegyetem szénkészletekkel nem rendelkezik és a szénszállítás a közelebbi jövő­ben alig indulhat meg s igy az október 13-ával kezdődő uj tanév emiatt november hó közepén túl nem lenne folytatható — ezennel hatályon kívül helyezem s a jövő tanév megkezdése iránt majd akkor intézkedem, ha annak akadálytalan folytatását a fűtőanyag hiánya már nem veszé­lyezteti. Minthogy viszont fennállónak látszik a lehe­tőség, hogy a műegyetemen a folyó évi nagy szünidőben kezdett pótszemeszter, mely a poli­tikai viszonyok következtében augusztus 6 án félbeszakíttatott, a fűtőidény beállta előtt be­fejeztessék s ezáltal a résztvevőknek tanulmányi idejébe beszámíttathassák, egyúttal elrendelem, hogy a műegyetemen a megszakított nyári pót­szemeszter a folyó évi október hó elejétől ismét megkezdessék és legkésőbb november hó közepéig befejeztessék. A pótszemeszter folytatólagos hall­gatására mindazok a hallgatók jogosultak, akik erre annak idején beiratkoztak. A szövetkezeti megszálló hatalmak budapesti képviselőit pedig egyidejűleg megkerestem, hogy a megszállott területeken lakó s a pótszemeszter megszakítása folytán augusztus hóban oda netán eltávozott műegyetemi hallgatóknak a Buda­pestre való visszautazás mielőbb megenged­tessék. Budapest, 1919. szeptember hó 16-án. A miniszter rendeletéből: Arányi s. k., miniszteri tanácsos, az elnöki osztály főnöke h. A dunaföldvári polgári fiúiskola igazgatósága közhírré teszi, hogy Doór László névre egy IV-ik osztályú polgári iskolai bizonyítványmá­sodlatot állított ki. Az eredeti példány száma 5., kelte 1918. június 13. A másodlat száma 42/1919., kelte 1919. szeptember 1.

Next