Budapesti Közlöny, 1919. szeptember (53. évfolyam, 100-123. szám)
1919-09-19 / 114. szám
12_____________________________ légszáraz elsőrendű csöves paprika 12 K, elsőrendű őrölt paprika 22 K, másodrendű őrölt paprika 17 K, harmadrendű őrölt paprika 11 korona 50 fillér. 7. §. A földművelésügyi minisztérium Gyógynövény és Paprika Kirendeltsége a következő minőségű őrölt paprikát fogja előállítani. Édes nemes ...... amely elsőrendű csipedett, kierezett (az erektől megfosztott) hüvelyből és mosott magból őrölt, élénk piros színü, édes, zamatos izü, legfeljebb 0,6% homoktartalmu paprikaőrlemény. Félédes gulyásba mely elsőrendű csipedett hüvelyből és mosott magból készült paprikaőrlemény, élénk piros szinü és homoktartalma legfeljebb 0 6%. Rózsa .............. amely elsőrendű, csuma- és szármentes, portól megtisztított paprikahüvelyből készült, élénk piros szinü és 0 6%-nál nem nagyobb homoktartalmú paprikaőrlemény. Erős.................. amely másodrendű teljes paprikahüvelyből készült, legalább téglavörös színű s legfeljebb 15% homokot tartalmazó paprikaőrlemény. Kereskedelmi...... amely hüvelyből, hulladékból szárból és csumából készült téglapiros, esetleg pirosas barnaszínű, legfeljebb 3% homoktartalmú paprikaőrlemény. A minősítéseket továbbra is a Szegeden és Kalocsán működő vegyvizsgáló állomások végzik. 8. §A malomból kikerülő őrölt paprikát forgalombahozatal előtt a körzet szerint illetékes és a földmivelésügyi minisztérium által felhatalmazott vegyvizsgáló állomás (intézet) minősíti és hivatalos zárral látja el. Az így minősített és ólomzárolt paprikát csakis a földmivelésügyi minisztérium Gyógynövény és Paprika Kirendeltsége juttathatja el szabad kereskedelem útján a fogyasztóhoz. 9. §• Az őrölt paprika árát a belföldi forgalom részére, valamint az e célra fordítandó áru mennyiségét esetről-esetre a földmivelésügyi miniszter a közélelmezési miniszterrel egyetértőleg állapítja meg. 10. §. A belföldi szükségletet meghaladó paprikafeleslegeknek a külföldre való kivitelére, továbbá a vámkülföldről származó paprika behozatalára és forgalombahozatalára kizárólag a földmivelésügyi minisztérium Gyógynövény és Paprika Kirendeltsége jogosult. 11 §• Magyarország területén csöves, füzéres, félig feldolgozott és őrölt paprikát vasúton vagy hajón szállítani csakis a földmivelésügyi minisztérium Gyógynövény és Paprika Kirendeltsége által kiállított szállítási engedélylyel, az ország területéről ilyen paprikát kivinni pedig csakis a közélelmezési miniszter által a pénzügyminiszter kiviteli engedélye alapján kiállított szállítási igazolványnyal szabad. 12. §. A jelen rendelettel megszabott bejelentés vagy megvételre felajánlás helyességének megállapítása végett a földmivelésügyi miniszternek, továbbá az illetékes vegykísérleti és vegyvizsgáló állomásnak, valamint a közigazgatási hatóságnak jogában áll a bejelentésre és megvételre való felajánlásra kötelezett készletét, raktárát, üzleti könyveit és levelezéseit megvizsgálni. A vizsgálatot a közigazgatási hatóság a Gyógynövény Budapesti Közlöny 1919 szeptember 19. és Paprika Kirendeltség kívánságára is köteles elrendelni. 13. §. A földmivelésügyi miniszter azt a paprikaőrlő malomvállalatot, amely a jelen rendelettel a paprikaőrlésre megszabott rendelkezéseket nem tartja meg, paprikaőrlő üzemének folytatásától minden kártalanítás kizárásával eltilthatja. 14. §. Aki a jelen rendelettel megszabott bejelentést a jelen rendelet ellenére nem teljesíti vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat jelent be, továbbá aki paprikaőrlő üzemét a földmivelésügyi miniszter tilalma ellenére továbbfolytatja, vagy aki a tilalomról tudva ily üzemben őröltet, úgyszintén az is, aki a megállapított legmagasabb árnál magasabb árt kér vagy elfogad, végül aki a jelen rendelet valamely rendelkezését egyébként megszegi vagy kijátssza, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással, valamint kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek menynyisége, melyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. A rendőri büntető eljárás során elkobzandó készlet értékének I/5-e a feljelentőt illeti, a többi része a felmerült költség levonásával a hadirokkantak segélyalapja javára fordítandó. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Végső fokon e kihágás miatt a földmivelésügyi miniszter jár el. 15. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Ezzel a nappal a paprika forgalombahozatalalának újabb szabályozásáról szóló 4.775. 1918. M. E. számú, valamint e rendeletnek módosításáról szóló 6.076/1918. M. E. számú rendelet hatályát veszti. Budapest, 1919. szeptember 17-én. Friedrich s. k., miniszterelnök, i magyar közélelmezési miniszter 74.271. 1919. IV/a. számú rendelete. A nyilvános raktárházak köztulajdonba vételére vonatkozó 30. Ke. N., valamint az átvétel módozataira és közraktári országos biztosság létesítésére vonatkozó 33. Ke. N. számú rendeleteket hatályon kívül helyezem. Budapest, 1919. szeptember 15. Ereky Károly s. k., m. közélelmezési miniszter. A kereskedelemügyi miniszter a volt népgazdasági tanács III. főosztályának felszámolását határozván el, az ipar műszaki irányítására és szervezésére létesített eme főosztály egyes szakcsoportjainak felszámolására megalakította: 1. a bányászati szakcsoport felszámoló bizottságát (V., Zoltán u. 2.), amelynek elnökévé Papanek Ernő miniszteri tanácsost, tagjaivá pedig Kreutzer Balázs műszaki főtanácsost és Müller Béla postatakarékpénztári főellenőrt nevezte ki; 2. a találmányügyi szakosztály (VII., Erzsébetkörút 19.) felszámoló bizottságát, melyhez a kisérletügyi és tudományos üzemviteli szakosztályok ügyei is tartoznak a bizottság elnökévé Fejér Vilmos miniszteri tanácsost, tagjaivá pedig Messik Vilmos ipari főfelügyelőt és Biró Sándor postatakarékpénztári hivatalnokot nevezte ki; 3. az Energia gazdasági szakosztály felszámoló bizottságát, melynek elnökévé Fejér Vilmos miniszteri tanácsost, tagjaivá pedig Kandó Gyula műszaki tanácsost és Braun Ferenc postatakarékpénztári főellenőrt nevezte ki; 4. végül ugyanezen főosztály egyéb szakcsoportjainak és szerveinek felszámoló bizottságát, melynek elnökévé dr. Radnai Béla miniszteri osztálytanácsost, tagjaivá pedig Lengyel János műszaki tanácsost és Gerhardt Rezső postatakarékpénztári hivatalnokot nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek 174971/1919. számú rendelete a gyógyszerészfőiskola szervezésére kiadott tanácskormányi rendelet hatályon kívül helyezése tárgyában. A volt közoktatásügyi népbiztosságnak a gyógyszerészfőiskola szervezése tárgyában kiadott 173.673/1919. K. N. számú rendelete egész terjedelmében hatályon kívül helyeztetik. Ehhez képest a gyógyszerészképzésre vonatkozó korábbi tanulmányi és vizsgarend változatlanul irányadó. Budapest, 1919. szeptember hó 16-án. Huszár s. k. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 181334/B. XVI. 1919. szám. A Budapesti Közlöny folyó hó 7. számában közzétett 1919. évi 177.186/B. XVI. számú rendeletemet, mellyel a folyó évi nagyszünidőben a műegyetemen tartott pótszemeszterre, valamint a jelenleg uralkodó rendkívüli viszonyokra tekintettel elrendeltem, hogy a műegyetemen az 1919/20. tanév I. felére a beiratkozások kivételesen folyó évi október hó 1. és 11. között tartassanak, az előadások pedig 13-án kezdődjenek meg a fennforgó rendkívüli helyzetre, különösen pedig arra figyelemmel, hogy a műegyetem szénkészletekkel nem rendelkezik és a szénszállítás a közelebbi jövőben alig indulhat meg s igy az október 13-ával kezdődő uj tanév emiatt november hó közepén túl nem lenne folytatható — ezennel hatályon kívül helyezem s a jövő tanév megkezdése iránt majd akkor intézkedem, ha annak akadálytalan folytatását a fűtőanyag hiánya már nem veszélyezteti. Minthogy viszont fennállónak látszik a lehetőség, hogy a műegyetemen a folyó évi nagy szünidőben kezdett pótszemeszter, mely a politikai viszonyok következtében augusztus 6 án félbeszakíttatott, a fűtőidény beállta előtt befejeztessék s ezáltal a résztvevőknek tanulmányi idejébe beszámíttathassák, egyúttal elrendelem, hogy a műegyetemen a megszakított nyári pótszemeszter a folyó évi október hó elejétől ismét megkezdessék és legkésőbb november hó közepéig befejeztessék. A pótszemeszter folytatólagos hallgatására mindazok a hallgatók jogosultak, akik erre annak idején beiratkoztak. A szövetkezeti megszálló hatalmak budapesti képviselőit pedig egyidejűleg megkerestem, hogy a megszállott területeken lakó s a pótszemeszter megszakítása folytán augusztus hóban oda netán eltávozott műegyetemi hallgatóknak a Budapestre való visszautazás mielőbb megengedtessék. Budapest, 1919. szeptember hó 16-án. A miniszter rendeletéből: Arányi s. k., miniszteri tanácsos, az elnöki osztály főnöke h. A dunaföldvári polgári fiúiskola igazgatósága közhírré teszi, hogy Doór László névre egy IV-ik osztályú polgári iskolai bizonyítványmásodlatot állított ki. Az eredeti példány száma 5., kelte 1918. június 13. A másodlat száma 42/1919., kelte 1919. szeptember 1.