Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)

1919-11-19 / 167. szám

i magyar kormány 5.003/11­ 10. M. E. számú rendelete az adótól való menekülés meggátlására vonat­kozólag kiadott rendelkezéseknek a szövetség­közi hatalmak által megállapított demarkacionális vonalakon túl fekvő területekre kiköltözködőkkel vagy eltávozókkal szemben való alkalmazásáról.* A magyar kormány elrendeli, hogy az adó­tól való menekülés meggátlására vonatkozólag a magyar köztársaság pénzügyminisztériuma által 1919. február 17-én 6.000. szám alatt kiadott és a Budapesti Közlöny 1919. március 1-én megjelent 51. számában közzétett rendelkezések 1919. évi október hó 16-tól kezdődőleg az országnak a szövetségközi hatalmak által meg­állapított demarkacionális vonalain túl fekvő területeire kiköltözködőkkel vagy eltávozókkal szemben is alkalmaztassanak. Budapest, 1919. évi október hó 12-én. Friedrich Idvdn b. k., miniszterelnök. A magyar kormánynak 6.024/1919. M. E. számú rendelete a részvénytársaságok és szövetkezetek mérle­géről és közgyűléséről. A magyar minisztérium az 1914 .L. t-c. 12. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következő­ket rendeli: 1. §­Azok a részvénytársaságok és szövetkezetek, melyek mint pénzintézetek és mint biztosító intézetek működnek, kötelesek az 1918 iki és az 1919 iki üzletévekre egyesített mérleget meg­állapítani. Ha ezeknek a részvénytársaságoknak vagy­­szövetkezeteknek üzletéve a naptári évvel nem esik össze, akkor az előbbi bekezdésben foglalt szabályt az 1918/19-iki és az 1919/20-iki üzlet­­évre kell alkalmazni. 2. §• Egyéb részvénytársaságoknak és szövetkeze­teknek szabadságukban áll az 1918 iki és az 1919-iki üzletévekre akár külön, akár pedig egyesített mérleget megállapítani. Ha ezeknek a részvénytársaságoknak vagy szövetkezeteknek üzletéve a naptári évvel nem esik össze, akkor az előbbi bekezdésben foglalt szabályt az 1918/1919 iki és az 1919/20-iki illetévre kell alkalmazni. 3. §. Adókivetés céljára minden részvénytársaság és szövetkezet köteles — akkor is, ha két üzlet­­év mérlegét ennek a rendeletnek értelmében egyesítette — mindegyik üzletévre külön szabály­szerűen aláírt, közzé nem teendő mérlegét is elkészíteni és azt a pénzügyi hatóságnak be­mutatni. Az ily külön mérlegek alapján történő adókivetés nem gátolja azt, hogy az 1918. és 1919/ évi mérlegek alapján, illetőleg az 1918 — 1919-iki és 1919/1920-iki mérlegek alapján megállapított adó utóbb — ha a törvényhozás úgy határozna — az egyesített mérleg alapján vagy esetleg több üzletét átlagos eredménye alapján helyesbítessék. 4­ §­ Azok a részvénytársaságok és szövetkezetek,­­melyek a jelen rendelet értelmében két üzletév mérlegét egyesítik, a számadások megvizsgálása, az egyesített mérleg megállapítása és a nyere­ség felosztása végett e két üzletévre vonatkozó­lag együttesen egy közgyűlést tartanak. E köz­gyűlést kötelesek legkésőbb a második üzletév végétől számított három hónapon belül meg­tartani. E határidő meghosszabbítását indokolt ese­tekben a kereskedelemügyi miniszter engedé­lyezheti. *­­Utólagos közlés. Azok a részvény­társ­aságok és szövetkezetek, melyek az 1918-iki, illetőleg az 1918/19-iki üzletévre vonatkozólag a 2. §. értelmében kü­lön mérleget állapítanak meg, kötelesek a szám­adások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása végett tartandó köz­gyűlést késedelem nélkül megtartani. 5. §. Részvénytársaságok és szövetkezetek olyan köz­gyűlési határozatai, melyek a társaság vagy vál­lalat székhelyének áthelyezésére vonatkoznak, csak a pénzügyminiszter jóváhagyása után ér­vényesek. E jóváhagyás megadásánál vagy megtagadá­sánál a pénzügyminiszter a pénzintézetekre és biztosító intézetekre nézve saját hatáskörében, más társaságok tekintetében a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértően jár el. 6. §. Ha a részvénytársaságok és szövetkezetek igaz­gatósági és felügyelőbizottsági tagjainak meg­bízatása az utolsó közgyűlés óta lejárt, ezt a megbizatást a jelen rendelet 4 Ér­a értelmében tartandó közgyűlésig meghosszabbítottnak kell tekinteni. 7. §. A részvénytársaságok és szövetkezetek köz­gyűlésének idejéről, a mérleg készítéséről és a nyereség felosztásáról 269/1916. M. E szám alatt kiadott rendeletnek (1. a Rendeletek Tárá­nak 1916. évf. I. kötet 22. lapján) rendelke­zései, amennyiben a jelen rendelettel nem ellen­keznek, továbbra is hatályban maradnak. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi november hó 17. napján. Friedrich István s. k., miniszterelnök. Budapesti Közlöny 1919 Hovenabor 19. A magyar belüigyminiszternek 86.419/1919. számú ren­dete a volt vörös őrség felszámolása tárgyában. A volt Vörös Őrség Központi Főparancsnok­ság gazdasági osztályának felszámolására a kö­vetkező bizottságot neveztem ki: Elnök: Pantl Kálmán belügyminisztériumi miniszteri tanácsos. Helyettese: dr. Kovács Dé­nes belügyminisztériumi miniszteri titkár. Tagok: dr. Vörös Károly belügyminisztériumi minisz­teri számvevőségi főtanácsos, dr. Battha Miklós államrendőrségi rendőrfogalm­azó, Kosch Lajos és Nagy Miklós államrendőrségi számvevőségi tanácsosok és Földvárszky Miklós államrendőrségi számvizsgáló. Budapest, 1919. évi november hó 15 én. Beniczky s. k. Felelős Sz:erk®szt8: BÁRSONY ISTVÁN­­* Hivatalos hirdetmények. Hirdetmény. Pk. I. 192219/1019. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy ez állítólag elveszett következő okirat: a Budapesti Takarékpénz­tár és Országos Zálogkölcsön r.­t. által 1918. november hó 22-én 30515. szám alatt kiállított 11000 korona köl­csönösszegről Rotter Izidor névre szóló zálogjegy meg­semmisítése iránt az eljárást Rotter Izidor budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számító*­ egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyam­a­tt újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. október hó 8. napján. A budapesti központi járásbíróság. 521­3—3 Hirdetmény. 11. P. 33281/5. 1918. szám. A buda­pesti törvényszék ezennel közhírré teszi, hogy a Buda­pesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium Egyesülete által Budapesten 1904. évi szeptember hó 30. napján 1466. sor. 96. szám, 1466. sorozat 97. szám, 684. sorozat 34. szám, 684. sorozat 35. szám, 786. sorozat 5. szám, 4340. sorozat 15. szám, 4340 sorozat 16. szám, 4340. sorozat 17. szám, 4340. sorozat 18. szám, 4340. sorozat 30. szám, 5034. sorozat 26. szám, 5034. sorozat 28. szám, 5034. sorozat 29. szám, 5034. sorozat 30. szám és 5125. sorozat 100. szám alatt egyanként 5 koronáról bemutatóra, fizetési idő kitétele nélkül kiállított, nem kamatozó, sorsolás alá eső, még ki nem sorsolt szel­­vénynyel és szelvén­yutalván­­­nyal el nem látott Erzsébet királyné szanatórium sorsjegyekre nézve a megsemmisí­tési eljárás a Katimir Bajok pénzügyőri felvigyázó gackói (Bosznia) lakos által (képv. dr. Rotter Marcell budapesti ügyvéd) előterjesztett kérelem folytán az 1918. évi 11. P. 83281/5. számú végzéssel megindit­­tatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII. t.-c. 10. sj-ft értel­mében felhivatik a lent körülírt értékpapírok ismeretlen birtokosa, hogy birtoklását a sorsjegyek kisorsolása folytán bekövetkezendő fizetési határnaptól számítandó 3 (három) év elteltéig a bíróságnál jelentse be, külön­ben folyamodó újabb kérelmére az értékpapírok semmi­seknek fognak nyilváníttatni. Budapest, 1918. évi szep­tember hó 4. napján. A budapesti törvényszék. 522­3-3 Hirdetmény. Pk. I. 193625/2. 1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Belvárosi Takarékpénztár r.-t. által 1917. évi junius hó 25-én 48904. szám alatt Salamon József nevére kiállított s je­lnleg 19479 korona 50 fillérről szóló takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Salamon József budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek » Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be mert jllenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyam­od«“ újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi november hó 3. napján. A budapesti központi járásbizotság. 623­8—L Hirdetmény. 11. P. 34597/3. 1919. szám. A budapesti Törvényszék ezennel közhírré teszi, hogy a Budapest székesfőváros által Budapesten 1916. évi julius hó 4. napján B. betű 3825 és 3826. számok alatt egyenként 5006 koronáról, C. betű 41218., 41219., 41220, 41221., 41232. számok alatt egyenként 1000 koronáról bemuta­tóra, fizetési idő kitétele nélkül kiállított, 6%-al kama­tozó, sorsolás alá eső, még ki nem sorsolt szelvényekkel és szelvényutalványnyal ellátott 7 darab kölcsön köt­vény­re nézve, amelyek mindegyikéhez kiadott szelvé­nyek utolsó darabjai 1926. évi július hó 1. napján jár­nak le, a megsemmisít­­ eljárást Löwenthal Gizella wieni lakos igazgató felesége kérelmére (képv. dr. Török Snail budapesti ügyvéd) 1919. évi 11. P. S45./7/8. számú végzésével megindította. Ennélfogva a törvényszék az 1881. évi XXX­II. i.­e. 9. §-a értelmében felhívja a fent körülit elveszett értékpapír ismeretlen birtokosát, hogy birtoklását a kötvényekhez kiadott szelvények utolsó darabjainak a­­járattól vagyis 1926. július 1-t­ől, esetleg kisorsolás folytán korábban bekövetkezendő fizetési naptól számí­tott három év elteltéig a bíróságnál jelentse lse, külön­ben folyamodó újabb kérlemére az értékpapírokat, amennyiben a hív. t. c. 17. §a értelmében későbbi aka­­­­dály fenn nem forog, semmisnek nyilvánítja. Budapest, 1919. évi november hó 6. napján. A budapesti tör­vényszék. 62 . 3—3 Hirdetmény, Pk. 192160/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Pesti magyar kereske­delmi bank Terézvárosi fiókja által 1917. évi január hó 27-én 122541. szám alatt Weisz Regina névre fenntar­tással kiállított s jelenleg 3060 korona 05 fillérről szóló takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt ez eljárást Weisz Regina budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számí­tott egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919 évi október hó 6. napján. A budapesti központi járás­bíróság. 526­3—3 Hirdetmény. Pk I. 192065/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Magyar Agrár és Járadék­­bank r.­t. belvárosi fiókja által 7925. szám alatt »Kolozs­vári Kerületi IC«, zonai Parancsnoks ág« névre kiállított 40000 koronáról szóló takarékbetétkönyv megsemmi­sítése iránt az eljárást Újhelyi Péter budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okira­t bi­tokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben tör­ént harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bi­óságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letolta után a folyamodó ujabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi október hó 3. napján. A budapesti központi járásbíróság. 527­3—3 Kirditming. Pk. I. 190762/3. 1919. szám. A buda­pesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állí­tólag elveszett következő okiratok: 1. a Magyar orszá­gos központi takarékpénztár Terézvárosi fiókpénztára által 1919 julius hó 1. napján 21004. szám al­ti Kondor Artur­né névre kiállított 1964 K 90 fillérről szóló takarék­­betétkönyv; 2. a Magyar általános takarékpénztár r.-t. Erzsébetvárosi fiókja által 1918 ápril­s hó 19. napja* • 6788. szám alatt Altmann Jenőné névre kiállított, jelen­leg 1508 korona 61 fillérről szóló takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Kondor Arturné budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számí­tott egy év alatt az okiratot a bíróságánál mutassa be.

Next