Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)

1919-11-09 / 157. szám

_________________________________ budapesti államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tar­tozik. 7. §. Amennyiben valamely törvényhatóság a reá kirótt kontingenst a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosa által megállapítandó záros ha­táridő alatt nem szolgáltatná be, az illető tör­vényhatóság területén a legszigorúbb rekvirálás rendeltetik el s az a fejkvótának egyidejű le­szállítása mellett fog keresztülvitetni. 8. §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. november hó 7-én. Friedrich István 8. k., miniszterelnök, A magyar korm­ánynak 5.105/1919. M. E. számú rendelete az 1919. évi tengeri termés zár alá vételéről, fel­­használásáról és egy részének közszükségleti célokra való igénybevételéről. A magyar kormány a következőket rendeli: 1­ §■ A közélelmezésnek és a közszükségletnek az 1919/1920. gazdasági évre leendő bátosítása érdekében minden termelőnek 1919. évi tengeri­termése zár alá helyeztetik és ehhez képest azzal a termelő csak a jelen rendelet alapján meg­állapított korlátok között rendelkezhetik. 2. §. A Gabonagyüjtés Országos Kormánybiztosa az egyes törvényhatóságok termelési viszonyai­nak, illetve az egyes vidékek teljesítőképességé­nek figyelembevételével a földmivelésügyi minisz­terrel egyetértve kötelezőleg megállapíthatja, hogy az egyes törvényhatóságok idei tengeri­­termésükből mekkora mennyiséggel kötelesek az országos közszükségletek fedezéséhez hozzájárulni. 3. §• Annak megállapítása, hogy a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosa által a törvényható­ságra kirótt terménymennyiség beszolgáltatása holdankénti kivetéssel, vagy a kilőtt kontingens­nek az egyes járások, községek közötti arányos megosztása útján, vagy pedig ez egyes termelők­nél mutatkozó terményfeleslegnek egészben vagy rész­ben való igénybevételével biztosíttassák-e, a törvényhatóság első tisztviselőjére bizatik. 4. §. A törvényhatóság első tisztviselője vagy az általa erre felhatalmazott elsőfokú közigazgatási hatóságok a kirótt kontingens feltétlen biztosí­tása mellett megengedhetik, hogy a termelők tengeri termésüket vagy annak egy részét el­adhassák. Az eladási engedély meg nem tagadható attól a termelőtől, aki a törvényhatóság (járás vagy község) által reá kivetett tengeri mennyiséget a közfogyasztás céljaira beszolgáltatta, illetve an­nak beszolgáltatását biztosította. 5­ §­Továbbeladásra tengerit vásárolni tilos. 6. §­A közfogyasztás céljaira beszolgáltatott ten­gerik üzletnek megóvásáról és megfelelő tárolá­sáról a törvényhatóság első tisztviselője gondos­kodik. 7. §• A tengeri ipari feldolgozására nézve külön rendelet intézkedik. 6. §. Tengerit a község (város) határán túl vasúton, hajón vagy közforgalmú gépkocsin­­­ak a fel­adó állomásra illetékes első fokú közigazgatási­ hatóság által az 5.471/1918. M. E. számú kor­mányrendelettel rendszeresített I. sorozatú iga­zolvány űrlapon kiállított szállítási igazol­­ványnyal szabad szállítani. Az elsőfokú hatóság a szállítási igazolványt, ha a szállítás ugyan­azon törvényhatóság területén fekvő rendeltetési helyre történik, esik a törvényhatóság első tiszt­viselőjének, ha pedig a szállítás más törvényhatóság területére történik, a közélelmezési miniszternek előzetes felhatalmazása alapján állíthatja ki. A közfogyasztás céljaira átvett készleteket az átvétellel megbízott szervek a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosa által részükre rendel­kezésre bocsátott II. sorozatú szállítási igazol­ványok felhasználásával szállíthatják. 9. §. A tengeriért követelhető legmagasabb ár a következőképen állapíttatik meg: a) közönséges (lefogó) és kevert tengerire nézve. Jelen rendelet életbelépte előtt tengeri adás­vétele iránt létrejött ügyleteknél a kikötött vételár helyett a jelen rendelettel megállapított legmagasabb árt kell vételárnak tekinteni, ha a kikötött vételár ennél a legmagasabb árnál na­gyobb. Ez a szabály annyiban nem nyer alkalmazást, amennyiben az ügylet akár az áru eladásával, akár a vételár megfizetésével a jelen rendelet életbelépte előtt már teljesítve lett. 10. §. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy megszegésénél bármely módon közreműködik vagy azt megkísérli, az, amennyi­ben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tette,­ cselekményével ille­téktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkob­zásnak van helye. Az elkobzott készlet értéké­nek egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalap­ját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazdasági szükséglete címén meg­illeti. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a budapesti államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 11. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi november hő 7-én. Friedlich István e. k., miniszterelnök. csöves morzsolt ha a szállítás történik K­­ K f 1919. évi november végéig 120 — 161 — 1919. évi december » 125'— 3­62'50 1920. évi január » 130'— 164­ 1920. évi február * 135 — 16550 1920. évi március » 140’— 167 — 1920. évi április » 145*— 168­50 1920. évi május vagy később 150 — 170'— b) fajtengerire (cinquantin stb.) nézve: csöves morzsolt ha a szállítás történik **■ K fK f 1919. évi november végéig 129 — 176 — 1919. évi december » „ 134 — 177*50 19­20. évi január » 139­— 179'— 1920. évi február » 144 — 18050 1920. évi március » 149’— 182­ 1920. évi április » 164'— 183­50 1920. évi május vagy később 169 — 185*— Budapesti Közlöny 1919. november 9. Népegészségügyi ramiseforum 22,925. 1919. I. 1. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A tiszti orvosi vizsgálat tárgyában az 1893. évi 80 099. számú belügyminiszteri körrendelet­tel kiadott szabályrendelet életbelépte óta a­ tiszti orvosoknak az egészségügyi közigazgatás­ban való működéséről szerzett tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a tiszti orvosi képesí­tést szabályozó rendelkezések megfelelően módo­síttassanak. Ehhez képest a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t­c. 9. § ában foglalt fel­hatalmazás alapján az 1893. évi szeptember hó 30-án 80.099. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelettel kiadott szabályrendeletet hatályon kívül helyezem és a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértem­ a tiszti orvosi vizsgálat tárgyában az idemellékelt szabály­rendeletet léptetem életbe. Szabályrendelet a tiszti orvosi vizsgálat tár­gyában. 1­ §­Az 1883:1. t.-c. 9-ik §-ában előirt tiszti orvosi vizsgálatot az erre a célra egyetemi szék­helyeken alakított vizsgálóbizottságok valame­lyike előtt kell letenni. 2 §. 2 . A tiszti orvosi vizsgálat tárgyai a következők: 1. Közegészségtan, beleértve a bakterológiát is, különös tekintettel a fertőző betegségek elleni védekezésre. 2. Társadalmi egészségtan. 3. Közegészségügyi közigazgatás az egészség­­ügyi statisztika elemeivel. 3. §. A vizsgálat 3 részből áll, úgymint: a) gyakorlati, b) írásbeli, c) szóbeli vizsgálatból. A gyakorlati vizsgálat tárgya: Közegész­ségtan. Az írásbeli vizsgálat tárgya: Valamely köz­egészségügyi gyakorlati kérdésről jelentés és javas­at szerkesztése, vagy egy adott egészség­ügyi, közigazgatási esetnek feldolgozása a köz­egészségügyi törvényes rendelkezések alkalma­zása szempontjából. A szóbeli vizsgálat tárgyai: Közegészségtan, társadalmi egészségtan, közegészségügyi köz­­igazgatás. A tiszti orvosi vizsgálóbizottság. 4. §. A vizsgálóbizottságok címe: »...........................* tiszti orvosi vizsgálóbizott­ság«, pecsétjének körirata ugyanaz. 5. §. Minden egyes vizsgálóbizottság a vizsgáló­­bizottságok közös elnökéből, négy rendes és ugyanannyi póttagból áll. A vizsgálóbizottságok közös elnöke a nép­egészségügyi minisztérium orvos-államtitkára, illetőleg rangban legidősebb orvos-tisztviselője. A rendes és póttagokat, valamint a vizsgáló­bizottságok jegyzőit a népegészségügyi miniszter három évi időtartamra nevezi ki. A népegészségügyi miniszter minden egyes bizottságban egy tagot elnökhely­ettessé jelöl ki, aki az elnököt akadályoztatása esetén min­denben helyettesíti. 6. §. Az elnök a) összehívja a bizottsági üléseket, azokon elnököl és szavazategyenlőség esetében dönt; b) átveszi a vizsgálatra és az előkészítő tan­folyamokra jelentkezők kérvényeit, ezeket a vizsgálatra bocsátás előfeltételei szempontjából * A székhely neve (budapesti, debreczeni stb.)

Next