Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)
1919-11-09 / 157. szám
_________________________________ budapesti államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 7. §. Amennyiben valamely törvényhatóság a reá kirótt kontingenst a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosa által megállapítandó záros határidő alatt nem szolgáltatná be, az illető törvényhatóság területén a legszigorúbb rekvirálás rendeltetik el s az a fejkvótának egyidejű leszállítása mellett fog keresztülvitetni. 8. §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. november hó 7-én. Friedrich István 8. k., miniszterelnök, A magyar kormánynak 5.105/1919. M. E. számú rendelete az 1919. évi tengeri termés zár alá vételéről, felhasználásáról és egy részének közszükségleti célokra való igénybevételéről. A magyar kormány a következőket rendeli: 1 §■ A közélelmezésnek és a közszükségletnek az 1919/1920. gazdasági évre leendő bátosítása érdekében minden termelőnek 1919. évi tengeritermése zár alá helyeztetik és ehhez képest azzal a termelő csak a jelen rendelet alapján megállapított korlátok között rendelkezhetik. 2. §. A Gabonagyüjtés Országos Kormánybiztosa az egyes törvényhatóságok termelési viszonyainak, illetve az egyes vidékek teljesítőképességének figyelembevételével a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve kötelezőleg megállapíthatja, hogy az egyes törvényhatóságok idei tengeritermésükből mekkora mennyiséggel kötelesek az országos közszükségletek fedezéséhez hozzájárulni. 3. §• Annak megállapítása, hogy a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosa által a törvényhatóságra kirótt terménymennyiség beszolgáltatása holdankénti kivetéssel, vagy a kilőtt kontingensnek az egyes járások, községek közötti arányos megosztása útján, vagy pedig ez egyes termelőknél mutatkozó terményfeleslegnek egészben vagy részben való igénybevételével biztosíttassák-e, a törvényhatóság első tisztviselőjére bizatik. 4. §. A törvényhatóság első tisztviselője vagy az általa erre felhatalmazott elsőfokú közigazgatási hatóságok a kirótt kontingens feltétlen biztosítása mellett megengedhetik, hogy a termelők tengeri termésüket vagy annak egy részét eladhassák. Az eladási engedély meg nem tagadható attól a termelőtől, aki a törvényhatóság (járás vagy község) által reá kivetett tengeri mennyiséget a közfogyasztás céljaira beszolgáltatta, illetve annak beszolgáltatását biztosította. 5 §Továbbeladásra tengerit vásárolni tilos. 6. §A közfogyasztás céljaira beszolgáltatott tengerik üzletnek megóvásáról és megfelelő tárolásáról a törvényhatóság első tisztviselője gondoskodik. 7. §• A tengeri ipari feldolgozására nézve külön rendelet intézkedik. 6. §. Tengerit a község (város) határán túl vasúton, hajón vagy közforgalmú gépkocsinak a feladó állomásra illetékes első fokú közigazgatási hatóság által az 5.471/1918. M. E. számú kormányrendelettel rendszeresített I. sorozatú igazolvány űrlapon kiállított szállítási igazolványnyal szabad szállítani. Az elsőfokú hatóság a szállítási igazolványt, ha a szállítás ugyanazon törvényhatóság területén fekvő rendeltetési helyre történik, esik a törvényhatóság első tisztviselőjének, ha pedig a szállítás más törvényhatóság területére történik, a közélelmezési miniszternek előzetes felhatalmazása alapján állíthatja ki. A közfogyasztás céljaira átvett készleteket az átvétellel megbízott szervek a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosa által részükre rendelkezésre bocsátott II. sorozatú szállítási igazolványok felhasználásával szállíthatják. 9. §. A tengeriért követelhető legmagasabb ár a következőképen állapíttatik meg: a) közönséges (lefogó) és kevert tengerire nézve. Jelen rendelet életbelépte előtt tengeri adásvétele iránt létrejött ügyleteknél a kikötött vételár helyett a jelen rendelettel megállapított legmagasabb árt kell vételárnak tekinteni, ha a kikötött vételár ennél a legmagasabb árnál nagyobb. Ez a szabály annyiban nem nyer alkalmazást, amennyiben az ügylet akár az áru eladásával, akár a vételár megfizetésével a jelen rendelet életbelépte előtt már teljesítve lett. 10. §. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy megszegésénél bármely módon közreműködik vagy azt megkísérli, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tette, cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazdasági szükséglete címén megilleti. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a budapesti államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 11. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi november hő 7-én. Friedlich István e. k., miniszterelnök. csöves morzsolt ha a szállítás történik K K f 1919. évi november végéig 120 — 161 — 1919. évi december » 125'— 362'50 1920. évi január » 130'— 164 1920. évi február * 135 — 16550 1920. évi március » 140’— 167 — 1920. évi április » 145*— 16850 1920. évi május vagy később 150 — 170'— b) fajtengerire (cinquantin stb.) nézve: csöves morzsolt ha a szállítás történik **■ K fK f 1919. évi november végéig 129 — 176 — 1919. évi december » „ 134 — 177*50 1920. évi január » 139— 179'— 1920. évi február » 144 — 18050 1920. évi március » 149’— 182 1920. évi április » 164'— 18350 1920. évi május vagy később 169 — 185*— Budapesti Közlöny 1919. november 9. Népegészségügyi ramiseforum 22,925. 1919. I. 1. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A tiszti orvosi vizsgálat tárgyában az 1893. évi 80 099. számú belügyminiszteri körrendelettel kiadott szabályrendelet életbelépte óta a tiszti orvosoknak az egészségügyi közigazgatásban való működéséről szerzett tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a tiszti orvosi képesítést szabályozó rendelkezések megfelelően módosíttassanak. Ehhez képest a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. tc. 9. § ában foglalt felhatalmazás alapján az 1893. évi szeptember hó 30-án 80.099. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelettel kiadott szabályrendeletet hatályon kívül helyezem és a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértem a tiszti orvosi vizsgálat tárgyában az idemellékelt szabályrendeletet léptetem életbe. Szabályrendelet a tiszti orvosi vizsgálat tárgyában. 1 §Az 1883:1. t.-c. 9-ik §-ában előirt tiszti orvosi vizsgálatot az erre a célra egyetemi székhelyeken alakított vizsgálóbizottságok valamelyike előtt kell letenni. 2 §. 2 . A tiszti orvosi vizsgálat tárgyai a következők: 1. Közegészségtan, beleértve a bakterológiát is, különös tekintettel a fertőző betegségek elleni védekezésre. 2. Társadalmi egészségtan. 3. Közegészségügyi közigazgatás az egészségügyi statisztika elemeivel. 3. §. A vizsgálat 3 részből áll, úgymint: a) gyakorlati, b) írásbeli, c) szóbeli vizsgálatból. A gyakorlati vizsgálat tárgya: Közegészségtan. Az írásbeli vizsgálat tárgya: Valamely közegészségügyi gyakorlati kérdésről jelentés és javasat szerkesztése, vagy egy adott egészségügyi, közigazgatási esetnek feldolgozása a közegészségügyi törvényes rendelkezések alkalmazása szempontjából. A szóbeli vizsgálat tárgyai: Közegészségtan, társadalmi egészségtan, közegészségügyi közigazgatás. A tiszti orvosi vizsgálóbizottság. 4. §. A vizsgálóbizottságok címe: »...........................* tiszti orvosi vizsgálóbizottság«, pecsétjének körirata ugyanaz. 5. §. Minden egyes vizsgálóbizottság a vizsgálóbizottságok közös elnökéből, négy rendes és ugyanannyi póttagból áll. A vizsgálóbizottságok közös elnöke a népegészségügyi minisztérium orvos-államtitkára, illetőleg rangban legidősebb orvos-tisztviselője. A rendes és póttagokat, valamint a vizsgálóbizottságok jegyzőit a népegészségügyi miniszter három évi időtartamra nevezi ki. A népegészségügyi miniszter minden egyes bizottságban egy tagot elnökhelyettessé jelöl ki, aki az elnököt akadályoztatása esetén mindenben helyettesíti. 6. §. Az elnök a) összehívja a bizottsági üléseket, azokon elnököl és szavazategyenlőség esetében dönt; b) átveszi a vizsgálatra és az előkészítő tanfolyamokra jelentkezők kérvényeit, ezeket a vizsgálatra bocsátás előfeltételei szempontjából * A székhely neve (budapesti, debreczeni stb.)