Budapesti Közlöny, 1919. december (53. évfolyam, 179-200. szám)

1919-12-02 / 179. szám

1919 deczember 2. Budapesti Közlöny NEM HIVATALOS RÉSZ. A­ kereskedelemügyi miniszter elismerését fejezte ki bátor és példás magatartásáért Matyóba, László kat­­.ellenőrnek, aki folyó évi október 28-án a »Rim­ai Fürdő« dunai állomás keretében a »József Főherceg« személyszállító gőzössel össze­ütközött ladik személyzetét élete kockáztatásával mentette ki a Dunából. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN.­ ­ Hivatalos hirdetmények. Hirdetmény. Pk. I. 190813/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : a Standard Életbiztosító Társaság magyarországi fiókja által 1913 szeptember 13. napján , 18593. G. B. szám alatt dr. Griehvalszky Arthur életére 82 évi időtartamra kiállított s elérés esetén a biztositott, korábbi elhalálozása esetén neje szül. Bittner Irmá ja ára fizetendő 14400 korona, azaz tizennégyezernégyezáz koronáról szóló életbiztosítási kötvény megsemmisítése iránt az eljárást dr. Gridh­­valszky Arthur újpesti lakó* * kérelmére folyamatba tette. S ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenesetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte utér a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919 szeptember 10 én. A buda­pesti központi járásbíróság, 841 3—3 Hirdetmény. 11. P. 39039/2.1919. sz A budapesti tör­­vényszé­k közhírré teszi, hogy dr. Blumenthal Henrik volt, gal­agutai, jelenleg nógrádberceli lakos (képv. dr. Lévai Tibor budapesti ügyvéd) kérelmére Budapesten 1919. évi január hó 14. napján a Magyar Leszámítoló Bank budapesti közraktárai által 31494. szám alatt dr. Blumenthal Henrik nevére kiállított közraktári jegyre (áru- és zálogjegyre) nézve, roelyask ellenében 12 hordó 4498 kgr. sulym 119000 koronára biztosított pálinka II. C. 32. számú pincelyiségben raktároztatott be, megsemmisítési eljárást az 1919. évi 11. P. 39039/2. 1919. számú végzésével megindította. Ennélfogva az 1876. évi XXVII. t.­e. 77. §-a értel­mében a fent körülirt közraktári jegy birtokosát felhívja, hogy arra vonatkozó igényét a közraktári jegy felmutatása mellett a jelen hirdetménynek a «Budapesti Közlöny» hivatalos lapban való első megjelenését követő nap­tól számított 45 nap alatt ennél a törvényszéknél jelentse be, mert különben a folyamodó újabb kérelmére a közraktári jegy semmisnek fog nyilváníttatni. Buda­pest, 1919. évi november hó 25. napján. A budapesti törvényszék. 842­8—3 Hirdetmény. Pk. I. 192282/2. 1919. szám. A buda­pesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Magyar Álta­lános Hitelbank belvárosi fiókja által 1918 augusztus hó 28-án XVII/21640. szám.alatt Medve­cz­ky Ferenc névre kiállított s jelenleg 2746 korona 08 fillérről szóló takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Medveczky Ferenc budapesti lakos kérelmére folya­matba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számí­tott egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határ­idő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmis­nek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919 november hó 3-án. A budapesti központi járásbíróság 846 3—3 Hirdetmény. 1073/1919. szám. A kiskunhalasi járás­­bíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett követ­kező okirat: a Halasi hitelbank r.-t. kiskunhalasi bej. cég által Heisler Bö­ke és István nevére 1/218. szám alatt kiállított és 832 koronáról szóló takarékpénztári könyv megsemmisítése iránt az eljárást Heisler Böske és István kiskunhalasi lakosok kérelmére (képv. dr. Holländer Ignác kiskunhalasi ügyvéd) folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mer ellenkező esetben a bíróság aztr a jelzett határidő le­telte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Kiskunhalas, 1919. évi julius hó 15. napján. A kiskunhalasi járásbíróság. 847 3—3 Hirdetmény. 1074/1919. szám. A kiskunhalasi járás­bíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett követ­kező okirat: a Bécsi élet- és járadékbiztosító intézetnél 2000 . erejéig kötött 31492. számú életbiztosítási köt­vényről kiállított 4562. sz. letéti jegy (Depositenschein) megsemmisítése iránt az eljárást Faragó Benő kiskun­­halasi lakos kérelmére (képv. dr. Holländer Ignác kis­­kunhalasi ügyvéd) folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetmé­nynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte az. i) a.folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Kiskunhalas, 1919. évi julius hó 14. nap­ján. A kiskunhalasi járásbirósát:. 848 2—3 Hirdetmény. 1443/1919. bz. A szombathelyi törvény­szék felhívja a Sárfimisdón 1874. május 31-én született Kenesei János (nős Kondor Júliával) kisbirtokos volt háromizdői lakost, aki állítólag mint a 82. sz. gyalog­ezred tagja a Pokoszczebe melletti ütközetben 1916. június 5-én elesett, továbbá mindazokat, akiknek az ő é­etbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy dr. Weber Gyula szombathelyi ügyvéd ügygondnokot az eltűnt életben létéről értesítsék, mert ellenkező eset­ben a bíróság a hirdetmény harmadszori közzétételétő­ számított 3 hónap múlva az eltüntet Kenesei Jánosné újabb kérelmére és a halál­tányérra vonatkozó tanú­bizonyítás sikere esetén holtnak fogja nyilvánítani. Szombathely, 1919. évi julius hó 15 én. A szombathelyi törvényszék. 849­3—3 Hirdetmény. Cg. 8451/9.1919. szám A budapesti tör­­vényszék részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a sHá'-'K­U Hazai Általános Vegyi Ipar Részvénytársaság 1919. évi október hó 19. napján tartott közgyűlése 600 darab egyenként 5000 korona névértékű társulati részvény mindegyike névértékének 1000 feorona név­értékű való lebélyegzése által a társaság eddigi alap­tőkéjének 2.400.000 koronával való leszállítását hatá­rozván el, ehhez a törvényszék engedélyét kéri. Ennek folytán nevezett részvénytársaság hitelezőinek meghall­gatására a BL­T. 209. § a értelmében határnapul 1919. évi december hó 15. napjának d­r. 10 órája dr. Tóth Miklós tszeki tanácselnök hivatalos helyiségébe (V., Alkot­mány­ u. 14 sz., II. em. 41. a.) oly hozzáadással tűze­tik ki azzal, miszerint a meg nem jelenő hitelezők az alaptőke leszállításába beleegyezőknek fognak tekintetni. Egyszersmind értesittetnek a hitelezők, miszerint érdekeiknek képviseletére Bielek István ügyvéd lett ügygondnokul hivatalból kirendelve. Budapest, 1919. november hó 12. A budapesti törvényszék. 859 3—3 Hirdetmény. 1. biz. sz. Kosazuperesztig és Vashosszu­­falu községek tlkvi betéteinek szerkesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy sz 1386: XXIX., 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. törvénycikkekben előirt helyszíni eljárás végett és pedig egyelőre csupán az azonosító 1919. december hó 2. napján, az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a községben megjelenik. Ennélfogva felszólittatnak : 1. mindazok, akik a telek­­jegyzőköny­­ben előforduló bejegyzésekre nézve okada­­tolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a Bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelen­jenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat nau­­ttssák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határ­időig a telekkönyvi ható­sághoz intézendő szabályszerű beadvány útján kiesz­közöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérel­meik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okira­taik nincsenek, az átírásra az 1886 : XXIX. t.-e. 16—18. §-ai és az 1889: XXXVIII. t.-e. 5., 6., 7. és 9. §-a­ értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt iga­­zolják avagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szó­val elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez után nem ér­vényesíthetik és a bélyeg- és illeték elengedési kedvez­ménytől is elesnek ; 3. azok, akiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilván könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a ’»»jegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellen esetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Sárvár, 19­9­9 november 25-én. A betétszerkesztő bizottság. *161­3—3 Hirdetmény. 1/1919. szám. Vönöczk, Kemenesszent­­márton és Mersevát községek telekkönyvi betéteinek szer­kesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy a* 1888: XXIX., 1889: XXXVIL és az 1891: XVI. tör­­▼énveikkekben előirt helyszíni eljárás végett és pedig egyelőre csupán az azonosító 1919. november hó 27-ik napján, az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a községben megjelenik. Ennélfogva felszólíttatnak: 1. mindazok, akik a telek­jegyzőkönyvben előforduló bejegyzésekre nézve okada­­tolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelen­jenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mu­tassák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatór­sághoz intézendő szabályszerű beadvány útján kiesz­közöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérel­meik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okira­taik nincsenek, az átíratásra 1886. évi XXIX t.-c. 16—18. és az 1889. évi XXXVIII. t.-a. 3., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt iga­zolják vagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szó­val elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez után nem ér­vényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kedvez­ményétől is elesnek; m.­ások, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilván könyvvel bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmeznék, illetve hogy a törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt megjelenjenek, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Celldömölk, 1919. november 23. A betétszerkesztő bizottság. *162­3—3 tírisisimásy. P. I. 836/1919. sz. A miskolci törvény­szék közhírré teszi, hogy Gyükér Józsefné szül. Gyökér Julianna külsőböcsi lakos részéről az 1911: I. i.­e. 733. § ának 3. pontja alapján elő­terjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Gyükér József volt kü­lsőböcsi lakos hozzányilvánítása iránt az eljárást a mai napon meg­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Keresz­­tessy Sándor ügyvéd miskolci lakost rendelte ki. Felhívja a törvényszék az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat, az adatokat, amelyekből az eltűntnek az életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatást* követő napjától számított három hó létéit* után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Miskolc, 1919. évi március 19. A miskolci törvényszék. *493 3—3 Hirdetmény. 654/5. 1918. szám. A nagykanizsai járás­bíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett kö­vetkező okirat : a Nagykanizsai takarékpénztár íjr.-t. nagykanizsai bejegyzett cég által Breier Lajos számára 41558/41444. sz. a. kiállított 1916 julius 29. napján 1000 korona, azaz egyezer korona betétről szóló betét­könyv megsemmisítése iránt az eljárást Breier Lajos nagykanizsai lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánitani. Nagykanizsa, 1919. évi szeptember hó 16. napján. A nagykanizsai járásbíróság. 855 3—2 Hirdetmény. P. II. 683/3. 1919. sz. A nagykanizsai törvényszék dr. Bród Tivadar nagykanizsai ügyvéd által képviselt Nagy Irén férj. Medvenics Jánosné borzfai lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. t. e.77. § ának b) pontja alapján felhívja az ismeretleg helyen tartózkodó Medvenics János volt borsfai lakost, hogy feleségével Medvenics Jánosné szül. Nagy Irénnel az 1912 évi január hó 24. napján a borsfai állami anya­könyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközös­séget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével Freyler Adolf ügyvéd, nagykanizsai lakos, most k nevezett ügy­gondnok fogja őt képviselni. Nagykanizsa, 1919. évi október hó 15. A nagykanizsai törvényszék. 856­2—2 Hirdetmény. 11, P. 36619/3. 1919. szám. A budapesti törvényszék ezennel közhirré teszi, hogy a Magyar­osa­n Iparbank r­­t. által Budapesten 1913. évi augusztus hó 29. napján sorozat 16936. szám alatt kiállított rész­­letivre nézve, mely arról tanúskodott, hogy a Magyar- Cseh Iparbank r.­t. egy darab 100 K névértékű kon­vertált Magyar Jelzáloghitelbank nyereménykötvény sorozat 238. sz. 35. részjegyet 227 K 50 fill vételárban 35 havi 6 K 50 fill, részletben fizetendőiig adott el, a megsemmisítési eljárás Friedmann Anna szatóos sop­roni lakos által (képv. dr. Weiler Béla soproni ügyvéd) előterjesztett kérelem folytán megindittatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII. t.-c. 10. §-a értel­­mében felhivatik a lent körülirt értékpapír ismeretlen birtokosa, hogy birtoklását ennek a hirdetménynek a hivatalos lapban való első megjelenésétől számítandó 3 (báróra) év elteltéig a bíróságnál jelentse be, különben folyamodó újabb kérelmére az értékpapír semmisnek fog nyilváníttatni, Budapest, 1919. évi november hé­t­ napján. A budapesti törvényszék. 864 3—2 Hirdetmény. Pk. I. 194156/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a magyar pénzügyminiszter által Budapesten 1917. évi november 15-én B. 1066831-től B. 1066880-ig, valamint B. 1100­501-től B. 1106600-ig terjedő számok alatt egyenként 100 koronáról bemuta­tóra, fizetési idő kitétele nélkül kiállított, 6%-ot kama­tozó, sorsolás alá nem eső 150 darab magyar járadék­­kölcsönkötvénynek köpenyei megsemmisítése iránt az eljárást özv. Frisch Miksáné szül. Büchler Cezarin buda­­pesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okir­at birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmire semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. november hó 15. napján. A budapesti központi járásbíróság. 871 3—2 Hírászmány. Pk. 2718/1919. sz. A kalocsai járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag el­veszett, következő okirat: a Kereskedelmi és Gazdasági Bank r.­t. által *1. (Iván) jelszóra Katus Borbála névre 1110. könyv­­szám, HI/347. lapszám alatt kiállított 7256 koronáról szóló betéti könyvecske megsemmisítése iránt az eljárást Gál Tibor kalocsai lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát,­­ hogy a jelen hirdetménynek a »Budapesti Közlöny«-­­ ben történt harmadszori beiktatását követő naptól ■ számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa

Next