Budapesti Közlöny, 1920. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-14 / 10. szám

■Hü Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi­ út 54. szám. Telefon: József 20—2L­ ­HHH ihhhhmh^H Budapest, 1920. 10. szám. Szerda, január 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. Előfizetési árak: Egész évre... „ 180 korona Negyedévre — 45 korona Félévre 90 korona Egyes szám ára 1 korona Kiadóhivatal, VII. Rákóczi­ út 54., Athenaeum-épület, Telefon: József 13—91, mm HIVATALOS RÉSZ. A magyar kormány 31, Hornyay Ödön ítélő­­táblabírói címmel és jelleggel felruházott kassai törvényszéki nyugalmazott bírónak a kúriai bírói címet adományozta. Az igazságügyminiszter Hollós Nándor egri törvényszéki bírót az egri törvényszék területére vizsgálóbíróul rendelte ki. Az igazságügyminiszter dr. Keller Iván győri törvényszéki bírót a győri törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül rendelte ki. Az igazságügyminiszter dr. Freitag Artúr tamási ügyvédet a szekszárdi és dr. Turnay Tibor jászberényi ügyvédet a szolnoki állam­ügyészség kerületébe ügyészségi megbizottal ren­delte ki. _______ A magyar belügyminis­zter a szegedi III (alsótanyai) anyakönyvi kerületben az ehhez tartozó és közigazgatásilag Horgos községhez csatolt királyhidai és nagyszéksési kapitánysá­gokra, valamint a feketeszéli kapitányságnak a 38 079/1895. számú itteni rendeletben körül­­írt részeire nézve engedélyezett párhuzamos anyakönyvek vezetésére 1919. évi május hó 15-től kezdődő visszamenő hatálylyal, a szükség tartamára Ludvig József szeged - alsótanyai (madarásztői) lakost anyakönyvvezető-helyettessé kinevezte s a házasságkötéseknél polgári tiszt­viselői minőségben való közreműködéssel és a házassági anyakönyv vezetésével is megbízta. A kereskedelemügyi miniszternek 31.349. 33. 1920. számú rendelete a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról szóló 4.044/1919. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Addig is, míg a kereskedelemügyi tárca alá rendelt hatóságok, hivatalok, intézetek, bizott­ságok és üzemek a nemzeti kisebbségek egyen­jogúságáról szóló 4­044/1919. M. E. számú ren­delet végrehajtására szolgáló közelebbi utasítá­sokkal elláthatók lesznek, az idézett rendelet végrehajtására a következőket rendelem: 1. §• A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgá­rok a kereskedelemügyi minisztériumot, valamint az annak alárendelt közigazgatási (iparügyi) hatóságokat, hivatalokat, intézeteket, bizottságo­kat és üzemeket élő szóval vagy írásban saját anyanyelvükön kereshetik meg. 2. §. A kereskedelemügyi miniszter fenhatósága alá tartozó közigazgatási (iparügyi) hatóságok, ide­értve a rájuk ruházott hatósági teendők tekin­tetében az ipartestületeket, továbbá a nevezett miniszter fenhatósága alá tartozó hivatalok, intézetek, bizottságok és üzemek a hozzájuk érkezett megkeresésekre (kérelmekre, panaszokra, felebbezésekre) hozott határozataikat saját hiva­talos nyelvükön kívül hasábosan a megkeresés nyelvén is kötelesek a féllel közölni és általában a községekkel, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben ezek nyelvét kötelesek használni, feltéve, hogy az hatóságuk, illetőleg működésük területén hiva­talos vagy jegyzőkönyvi nyelv. A kereskedelemügyi minisztérium, valamint az alája rendelt azok a hatóságok, hivatalok, intézetek, bizottságok és központi üzemvezető­ségek, amelyeknek működési köre az állam egész területére kiterjed, az előző bekezdésben meg­jelölt esetekben határozataikat az összes magyar­­országi nemzeti kisebbségek nyelveinek bár­melyikén tartoznak a féllel közölni. 3­ §­Addig is, míg gondoskodás történhetik arról, hogy nemzeti kisebbséglakta vidéken a keres­kedelemügyi miniszter fenhatósága alá tartozó hatóságoknál, hivatalokban, intézeteknél, bizott­ságoknál és üzemeknél, mindenhol az illető nemzeti kisebbség nyelvében is járatos és pedig lehetőleg az illető nemzeti kisebbséghez is tar­tozó egyének alkalmaztassanak: a hatóságok, hivatalok, intézetek, bizottságok , és üzemek a hozzájuk oly nyelven intézett írásbeli megkere­séseket, amely működési területükön hivatalos vagy jegyzőkönyvi nyelv. A­mennyiben azt nem értik, saját hivatalos nyelvükre, továbbá az ilyen megkeresésre hozott határozatukat, a megkeresés nyelvére való sürgős lefordítás végett, haladék­talanul a nekik e célra kij­e­lálő fordító helyre, amennyiben pedig más ilyen hely számukra ki­jelölve még nincsen, a kereskedelemügyi minisz­terhez megküldeni kötelesek. 4­ §­ A vasúti és hajózási üzemek, továbbá a posta-, távirda és távbeszélő-igazgatásnak köré­ben szükséges űrlapoknak és díjszabási hir­detményeknek nyelvezetét, továbbá a szabadalmi hatóságok előtt lefolytatott peres és peren kívüli eljárás nyelvhasználatát külön rendelkezések fogják szabályozni. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi január hó 12-én. Heinrich s. k. / _a.____ A magyar pénzügy­miniszter 1919. évi 10.239/?. 51. száma Körrendelete a fővámigazgatóhoz, valamennyi pénzügyigaz­­i hatósághoz és­ vámhivatalhoz. A behozatali tilalom alól kivett áruk jegyzékének módosítása tárgyában. 1. §­Az árukürforgalom újabb rendezéséről szóló 5.510/M. E.—1999. sz. kormányrendelet 8. § ában nyert felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértve, a hivatkozott kormány­­rendelet 1. § ában foglalt jegyzék hatályon kívül helyezése mellett elrendelem, hogy Magyarország határain túl fekvő helyekről (ideértve a volt osztrák-magyar monarchia területén alakult államokat is), valamint az országnak ezidőszerint idegen közigazgatás vagy rendészeti igazgatás alatt álló területeiről engedély nélkül behozhatók a behozatali vámtarifa tételei szerint sorrendben felsorolt árucikkek és pedig: A behozatali vámtarifa szám 50. Fű­magvak: 52-ből Cukorrépamag, takarmányrépa­mag 61-ből Tengeri fű­, esparto fű (alfa), pias­sáva és eféle növényi párnázó-, A behozatali vámtarifa szám 84 ből 86. 91. 92. 93. 94. 95. 97. 98. 99. 100. 101. 102-106. 133 ból 134/a 135. 136 ból 141. 143. 144. 145. 146 ból 147. 148. 150-ből 153. 156. 157. 158. 159. 162.163. 164. 165 ból 166. fonó-, kefekötő- és seprőanyagok: háncs, raffia, káka, mindezek festve is. Lóször (a göndörített lószőr kivé­telével), disznószőr, marhafark­­szőr. Hólyagok és halek friss, sózott és szárított állapotban; arany­verőhártya, belekből készült kötelek. Hal- és fókazsír. Állati faggyú technikai célokra. Növényi faggyú technikai célokra. Növényi viasz (japán­, karnauka­­viasz, stb.) Stearinsav (stearin) palmitinsav (palmitin.) Degras és elainsav. Ceresin. Vazelin és lanolin. Kocsikenőcs. A vámtarifában külön meg nem nevezett zsiradékok és zsirkeve­­rékek technikai célokra. Zsíros olajok technikai célokra. Tűzifa. Épület- és szerszámfa, úgymint: bányafa (szélde­rka is), gömbfa, törlés, tönk, cölöp, táviróoszlop, hordófa (donga), abroncsfa, vasúti talpfa, karók, zsindelyek stb., mindezek csak fűrészelve és fej­szével vagy bárddal megdolgozva. Faszén, tőzeg és tőzegszén, lignit és kőszén, koksz stb. Nyers, hasítatlan széknád. Celluloid, lemez, rúd- vagy cső­ alakban, polírozva vagy aljazva is, tovább meg nem munkálva; a vámtarifában külön meg nem nevezett mesterséges faragó­­anyagok, mint például galalith, oxylonit stb. ugyanily alakokban. Kén kován­y. A vámtarifában külön meg nem nevezett ércek. Gipsz. Fehér kréta. Surla. Festékföldek, szépítve is. A vámtarifában külön meg nem nevezett következő földnemek és ásványi anyagok, u. m. asbest, földpát, grafit, mész, ter­ra­észetes cement, természetes kryolith, magnezit, talkkő, ter­mészetes foszfát, porcellánföld, másféle agyagföldek, agyagpala, Kámfor. ✓ Festő­fa. Quebrachofa és egyéb cserzőfa. Tölgy- és fenyőfahéj és kéreg. Festésre vagy esetésre való egyéb héjak, gyökerek, gubacsok stb. felaprítva is. Festő- és cserzőanyagkivonatok (pl. indigó, quebracho-, tölgy-, gesztenye-, fenyőfakivonat, gu­­bacskivonat, szömörce (Bamach) kivonat stb.). Kőszénkátrány, fakátrány és egyéb kátrány, a barnaszénkátrány és palakőkátrány kivételével közönséges gyanta. Kőszénkátrány-, barnaszénkátrány-,­­ palakőkátrány-, ásványolaj- és stearinszurok.

Next