Budapesti Közlöny, 1920. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-15 / 37. szám

Budapest, 1920. 37. SZálTL__________________ Vasárnap, február 15. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII« kerület, Rákóczi-út 54. száza. Telefon József 20--2L Kiadóhivatal: VII«« Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület« Telefon: József 13--9L Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 B 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára elevenkint 1 K. Az iktatandó hirdetmények­ díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva I K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10°L engedmény. Előfizetési árak: Egész évre TM..«„TM...... 180 korona. Félévre„„HIMIH«MMuini»iM 90 korona. Negyedévre 45 korona. Egyes szám ára 1 korona. HIVATALOS RÉSZ. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter Jóssa Szabna kiskundorozsmai állami óvónőt a grege.ii Szilién sugárti állami óvodához át­helyezte. _________ A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter­­Farkas Margit állami óvónőt a pápai községi óvodához áthelyezte. A budapesti ítélőtábla elnöke dr. Dezső Zoltán budapesti törvényszéki joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában megerősítette. A minisztérium a Magyar Általános Takarék­­pénztár r.-t. 60 millió korona alaptőkéjének 40.000 darab egyenként 500 korona névértékű, készpénzben befizetendő új részvény kibocsátásá­val 80 millió koronára leendő felemelését a 3.780/1918. M. E. sz. kormányrendelet 1. §-a alapján engedélyezte. A magyar kormány 1.366/1020. M. E. számú rendelete a Magyar Postatakarékpénztárnál fennálló egyes csekkszámlák és a Pénzintézeti Központnál veze­tett egyes folyószámlák ideiglenes zárolásáról. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t-c. 16. §-ában és az 1914: L. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján ideiglenesen a kö­vetkezőket rendeli: 1. §• A Magyar Postatakarékpénztár azoknak a csekkszámlatulajdonosoknak követeléseit, akik a Pénzintézeti Központnak az 1919. évi március hó 20. és augusztus hó 7. napja közé eső idő­ben adósaivá váltak, a Pénzintézeti Központnak a jelen rendelet életbelépésétől számított 30 napon belül beérkezett megkeresésére — a pénztarto­zás közölt összege erejéig — ideiglenesen zárolja. A Postatakarékpénztár és a Pénzintézeti Köz­pont kötelesek azoknak a számlatulajdonosoknak (csekk- vagy folyószámlatulajdonosoknak) köve­teléseit, akik az úgynevezett tanácsköztársaság idejében működött anyaghivatalok, üzemközpontok vagy más hasonló elnevezések mellett hatósági színezettel eljárt gazdasági szerveknek adósai, a proletárdiktatúra idején létesített gazdasági szervek feloszlatása (felszámolás) tárgyában kibocsátott rendeletek alapján kirendelt fel­számoló bizottságoknak a jelen rendelet életbe­lépésétől számított 30 napon belül beérkezett megkeresésére, ugyancsak a pénztar­tozás velük közölt összege erejéig, ideiglenesen zárolni. Ily megkeresések beérkezése előtt is a Posta­takarékpénztár és a Pénzintézeti Központ az előtte ismert pénztartozás erejéig ideiglenesen zárolja azokat a számlaköveteléseket, amelyeknek tulajdonosai a rendelkezésükre álló adatok szerint a Pénzintézeti Központnak vagy a 2. bekezdés­ben megjelölt anyag hivataloknak, üzemközpontok­nak vagy egyéb ilyen gazdasági szerveknek az előző bekezdésekben megjelölt időben adósaivá váltak. Ezt az ideiglenes zárolást azonban meg kell szüntetni, ha az előző bekezdésekben emlí­tett 30 napi határidőn belül a zárolás iránt megkeresés nem érkezett. Amennyiben a jelen rendelet kihirdetése előtt a Magyar Postatakarékpénztár vagy a Pénz­intézeti Központ már egyes számlakövetelésekre nézve korlátozó vagy zároló intézkedéseket tet­tek, ezek az intézkedések a jelen 1. és 2. be­kezdésben meghatározott 30 napi határidő le­jártáig hatályban maradnak és ez intézkedések­ből kifolyólag sem a nevezett intézetek, sem az államkincstár ellen semmiféle jogcímen sem lehet követelést támasztani. A jelen §-ban megszabott 30 napi határidő eltelte után, de még 1920. évi július hó 1. napja előtt beérkezett megkereséseket is indokolt esetben el lehet fogadni. 2. §. Mindazok, akiknek a Magyar Postatakarék­pénztárnál vagy a Pénzintézeti Központnál csekk- vagy folyószámlájuk van, maguk is köte­lesek az intézeteknél a jelen rendelet életbe­lépésétől számított 8 nap alatt bejelenteni azt a körülményt, hogy az úgynevezett tanácsköz­társaság idejében annak szervei vagy közegei részéről támogatásban vagy hitelben részesültek és egyúttal kötelesek annak összegét is bejelen­teni. A bejelentett összeg erejéig számlakövete­lésüket ideiglenesen zárolni kell. 3. §. A Postatakarékpénztár, illetőleg a Pénzinté­zeti Központ a zárolást a megkeresés vagy a bejelentés beérkezte után haladéktalanul fel­jegyzi és erről a kérelmezőt és a számlatulaj­donost ajánlott levélben értesíti. 4. §. A számlatulajdonos zárolt számlakövetelé­séről, illetőleg számlakövetelésének zárolt részé­ről csak annyiban rendelkezhetik, amennyi­ben erre a) saját magának vagy hozzátartozóinak lét­­fentartására; b) lejárt köztartozásainak kiegyenlítésére vagy c) üzemének, üzletének, foglalkozásának vagy keresetének folytatása végett, különösen munka­béreknek, tisztviselői fizetéseknek, helyiségek bérének, anyagok beszerzésének vagy más ily szükségleteknek fedezése céljából van szüksége. A számlatulajdonos követeléseiről az említett korlátok között is csak akkor rendelkezhetik, ha nyilatkozatot ad arról, hogy magyar köz­igazgatás alatt­­álló területen, sem valamely pénzintézetnél olyan számla- vagy egyéb köve­telése, sem olyan pénzkészlete nincsen, amely az a)c) pontokban megjelölt szükségletek fedezé­sére elegendő lenne. Hogy a számlatulajdonos zárolt követeléséről mennyiben rendelkezhetik és hogy a 30 napon túl, de 1920. július hó 1. napja előtt beérkezett megkeresés elfoga­dására kellő indok forog-e fenn, azt mind a két intézetnél a vezetőség által kirendelt háromtagú bizottság dönti el. 5. §. Az a számlatulajdonos, aki a Magyar Posta­takarékpénztárnál vagy a Pénzintézeti Köz­pontnál vezetett csekk- vagy folyószámla köve­teléséről a 2. §-ban említett körülmény bejelen­tését elmulasztva vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat bejelentve, vagy a megállapított korlátokat egyébként kijátszva a jelen rendelet ellenére rendelkezik, úgyszintén az, aki a számla­­tulajdonosnak ilyen tiltott rendelkezésében bármi módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető el­zárással és kétezer koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárást csak a Magyar Postatakarék­pénztár vagy a Pénzintézeti Központ vezetősé­gének feljelentésére lehet megindítani. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi február hó 12-én. Huszár Károly s. k.­ miniszterelnök. 4 magyar kormány 1.367/11­20. M. E. számú rendeltje az úgynevezett tanácsköztársaság »Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti kisipari fiókja« néven létesített szerv működéséből előállott tényleges állapot rendezése tárgyában. Az úgynevezett tanácsköztársaság a kisipari hi­tel­ügy szervezésére és vitelére a budapesti kis­ipari Hitelszövetkezetet használta fel , illetőleg ennek a szövetkezetnek az Országos Központi Hitelszövetkezetbe való beolvasztásával új szer­vezetet létesített, amely az »Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti kisipari fiókja« néven működött. Az ennek folytán előállott tényleges állapot rendezése végett a magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16.§-ában és az 1914 :L. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendeli: 1. §• Az »Országos Központi Hitelszövetkezet kis­ipari fiókjának« működéséből az úgynevezett tanácsköztársaság intézkedései folytán előállott tényleges állapot rendezésére a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve fel­számolóbizottságot küld ki. A bizottság feladata, hogy a megállapított vagyontömeget kezelje, ügyeit lebonyolítsa és a követelések behajtásáról gondoskodjék. Az úgynevezett proletárdiktatúra idején léte­sített gazdasági szervek felszámolása tárgyában 5193/1919. M. E. szám alatt kibocsátott (Buda­pesti Közlönynek 1919. évi október hó 21-én megjelent 141. számában kihirdetett) kormány­­rendelet rendelkezéseit ebben az eljárásban is megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a felszámoló bizottságot az általa indí­tott perben Budapest főváros tiszti ügyészsége is képviselheti. 2. §. A Pénzintézeti Központ és az 5.193/1919. M. E. számú rendelet alapján felállított felszá­moló bizottságok az »Országos Központi Hitel­­szövetkezet budapesti kisipari fiókjának« felszá­moló bizottságát ennek a rendeletnek a hatályba­­lépte napjától számított 30 nap alatt megkeres­hetik aziránt, hogy iparosoknak az »Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti kisipari fiókjával­ szemben fennálló követeléseit zárolja annak az összegnek az erejéig, amellyel az illető iparos a Pénzintézeti Központnak vagy az 5.193/1919. M. E. számú rendelet alapján fel­állított felszámoló bizottságnak adósa. A felszámoló bizottság ily megkeresés esetében az iparost megillető összeget zár alá veszi és erről az érdekelteket értesíti. Abból az összegből, amely a kisipari fiók fel­számolás alá kerülő tömegéből az illető iparosra esnék,­­a zár alá vett részt a felszámoló bizott­ság a Pénzintézeti Központhoz, vagy a meg­kereső felszámoló bizottsághoz utalja át.

Next