Budapesti Közlöny, 1920. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-15 / 37. szám
Budapest, 1920. 37. SZálTL__________________ Vasárnap, február 15. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII« kerület, Rákóczi-út 54. száza. Telefon József 20--2L Kiadóhivatal: VII«« Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület« Telefon: József 13--9L Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 B 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára elevenkint 1 K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva I K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10°L engedmény. Előfizetési árak: Egész évre TM..«„TM...... 180 korona. Félévre„„HIMIH«MMuini»iM 90 korona. Negyedévre 45 korona. Egyes szám ára 1 korona. HIVATALOS RÉSZ. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter Jóssa Szabna kiskundorozsmai állami óvónőt a grege.ii Szilién sugárti állami óvodához áthelyezte. _________ A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszterFarkas Margit állami óvónőt a pápai községi óvodához áthelyezte. A budapesti ítélőtábla elnöke dr. Dezső Zoltán budapesti törvényszéki joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában megerősítette. A minisztérium a Magyar Általános Takarékpénztár r.-t. 60 millió korona alaptőkéjének 40.000 darab egyenként 500 korona névértékű, készpénzben befizetendő új részvény kibocsátásával 80 millió koronára leendő felemelését a 3.780/1918. M. E. sz. kormányrendelet 1. §-a alapján engedélyezte. A magyar kormány 1.366/1020. M. E. számú rendelete a Magyar Postatakarékpénztárnál fennálló egyes csekkszámlák és a Pénzintézeti Központnál vezetett egyes folyószámlák ideiglenes zárolásáról. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t-c. 16. §-ában és az 1914: L. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján ideiglenesen a következőket rendeli: 1. §• A Magyar Postatakarékpénztár azoknak a csekkszámlatulajdonosoknak követeléseit, akik a Pénzintézeti Központnak az 1919. évi március hó 20. és augusztus hó 7. napja közé eső időben adósaivá váltak, a Pénzintézeti Központnak a jelen rendelet életbelépésétől számított 30 napon belül beérkezett megkeresésére — a pénztartozás közölt összege erejéig — ideiglenesen zárolja. A Postatakarékpénztár és a Pénzintézeti Központ kötelesek azoknak a számlatulajdonosoknak (csekk- vagy folyószámlatulajdonosoknak) követeléseit, akik az úgynevezett tanácsköztársaság idejében működött anyaghivatalok, üzemközpontok vagy más hasonló elnevezések mellett hatósági színezettel eljárt gazdasági szerveknek adósai, a proletárdiktatúra idején létesített gazdasági szervek feloszlatása (felszámolás) tárgyában kibocsátott rendeletek alapján kirendelt felszámoló bizottságoknak a jelen rendelet életbelépésétől számított 30 napon belül beérkezett megkeresésére, ugyancsak a pénztartozás velük közölt összege erejéig, ideiglenesen zárolni. Ily megkeresések beérkezése előtt is a Postatakarékpénztár és a Pénzintézeti Központ az előtte ismert pénztartozás erejéig ideiglenesen zárolja azokat a számlaköveteléseket, amelyeknek tulajdonosai a rendelkezésükre álló adatok szerint a Pénzintézeti Központnak vagy a 2. bekezdésben megjelölt anyag hivataloknak, üzemközpontoknak vagy egyéb ilyen gazdasági szerveknek az előző bekezdésekben megjelölt időben adósaivá váltak. Ezt az ideiglenes zárolást azonban meg kell szüntetni, ha az előző bekezdésekben említett 30 napi határidőn belül a zárolás iránt megkeresés nem érkezett. Amennyiben a jelen rendelet kihirdetése előtt a Magyar Postatakarékpénztár vagy a Pénzintézeti Központ már egyes számlakövetelésekre nézve korlátozó vagy zároló intézkedéseket tettek, ezek az intézkedések a jelen 1. és 2. bekezdésben meghatározott 30 napi határidő lejártáig hatályban maradnak és ez intézkedésekből kifolyólag sem a nevezett intézetek, sem az államkincstár ellen semmiféle jogcímen sem lehet követelést támasztani. A jelen §-ban megszabott 30 napi határidő eltelte után, de még 1920. évi július hó 1. napja előtt beérkezett megkereséseket is indokolt esetben el lehet fogadni. 2. §. Mindazok, akiknek a Magyar Postatakarékpénztárnál vagy a Pénzintézeti Központnál csekk- vagy folyószámlájuk van, maguk is kötelesek az intézeteknél a jelen rendelet életbelépésétől számított 8 nap alatt bejelenteni azt a körülményt, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság idejében annak szervei vagy közegei részéről támogatásban vagy hitelben részesültek és egyúttal kötelesek annak összegét is bejelenteni. A bejelentett összeg erejéig számlakövetelésüket ideiglenesen zárolni kell. 3. §. A Postatakarékpénztár, illetőleg a Pénzintézeti Központ a zárolást a megkeresés vagy a bejelentés beérkezte után haladéktalanul feljegyzi és erről a kérelmezőt és a számlatulajdonost ajánlott levélben értesíti. 4. §. A számlatulajdonos zárolt számlaköveteléséről, illetőleg számlakövetelésének zárolt részéről csak annyiban rendelkezhetik, amennyiben erre a) saját magának vagy hozzátartozóinak létfentartására; b) lejárt köztartozásainak kiegyenlítésére vagy c) üzemének, üzletének, foglalkozásának vagy keresetének folytatása végett, különösen munkabéreknek, tisztviselői fizetéseknek, helyiségek bérének, anyagok beszerzésének vagy más ily szükségleteknek fedezése céljából van szüksége. A számlatulajdonos követeléseiről az említett korlátok között is csak akkor rendelkezhetik, ha nyilatkozatot ad arról, hogy magyar közigazgatás alattálló területen, sem valamely pénzintézetnél olyan számla- vagy egyéb követelése, sem olyan pénzkészlete nincsen, amely az a)c) pontokban megjelölt szükségletek fedezésére elegendő lenne. Hogy a számlatulajdonos zárolt követeléséről mennyiben rendelkezhetik és hogy a 30 napon túl, de 1920. július hó 1. napja előtt beérkezett megkeresés elfogadására kellő indok forog-e fenn, azt mind a két intézetnél a vezetőség által kirendelt háromtagú bizottság dönti el. 5. §. Az a számlatulajdonos, aki a Magyar Postatakarékpénztárnál vagy a Pénzintézeti Központnál vezetett csekk- vagy folyószámla követeléséről a 2. §-ban említett körülmény bejelentését elmulasztva vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat bejelentve, vagy a megállapított korlátokat egyébként kijátszva a jelen rendelet ellenére rendelkezik, úgyszintén az, aki a számlatulajdonosnak ilyen tiltott rendelkezésében bármi módon közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárást csak a Magyar Postatakarékpénztár vagy a Pénzintézeti Központ vezetőségének feljelentésére lehet megindítani. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi február hó 12-én. Huszár Károly s. k. miniszterelnök. 4 magyar kormány 1.367/1120. M. E. számú rendeltje az úgynevezett tanácsköztársaság »Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti kisipari fiókja« néven létesített szerv működéséből előállott tényleges állapot rendezése tárgyában. Az úgynevezett tanácsköztársaság a kisipari hitelügy szervezésére és vitelére a budapesti kisipari Hitelszövetkezetet használta fel , illetőleg ennek a szövetkezetnek az Országos Központi Hitelszövetkezetbe való beolvasztásával új szervezetet létesített, amely az »Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti kisipari fiókja« néven működött. Az ennek folytán előállott tényleges állapot rendezése végett a magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16.§-ában és az 1914 :L. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• Az »Országos Központi Hitelszövetkezet kisipari fiókjának« működéséből az úgynevezett tanácsköztársaság intézkedései folytán előállott tényleges állapot rendezésére a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve felszámolóbizottságot küld ki. A bizottság feladata, hogy a megállapított vagyontömeget kezelje, ügyeit lebonyolítsa és a követelések behajtásáról gondoskodjék. Az úgynevezett proletárdiktatúra idején létesített gazdasági szervek felszámolása tárgyában 5193/1919. M. E. szám alatt kibocsátott (Budapesti Közlönynek 1919. évi október hó 21-én megjelent 141. számában kihirdetett) kormányrendelet rendelkezéseit ebben az eljárásban is megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a felszámoló bizottságot az általa indított perben Budapest főváros tiszti ügyészsége is képviselheti. 2. §. A Pénzintézeti Központ és az 5.193/1919. M. E. számú rendelet alapján felállított felszámoló bizottságok az »Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti kisipari fiókjának« felszámoló bizottságát ennek a rendeletnek a hatálybalépte napjától számított 30 nap alatt megkereshetik aziránt, hogy iparosoknak az »Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti kisipari fiókjával szemben fennálló követeléseit zárolja annak az összegnek az erejéig, amellyel az illető iparos a Pénzintézeti Központnak vagy az 5.193/1919. M. E. számú rendelet alapján felállított felszámoló bizottságnak adósa. A felszámoló bizottság ily megkeresés esetében az iparost megillető összeget zár alá veszi és erről az érdekelteket értesíti. Abból az összegből, amely a kisipari fiók felszámolás alá kerülő tömegéből az illető iparosra esnék,a zár alá vett részt a felszámoló bizottság a Pénzintézeti Központhoz, vagy a megkereső felszámoló bizottsághoz utalja át.