Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-23 / 117. szám
Budapest, 1920. 117. szám. Vasárnap, május 23. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20-21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f„ minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint 1 K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak: Egész évre .............180 korona. Félévre.............................. 90 korona. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10*/* engedmény. Negyedévre Egyes számára 45 korona. 1 korona. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi minisztérium a minisztertanácsnak hozott határozata alapján dr. Oroszy Géza budapesti ügyvédet az 1912.LXIII. tc. 4. §-a értelmében a Balaton melletti fürdőhelyeken tapasztalt nagymértékű lakás- és egyéb áruuzsora meggátlása végett Zala, Somogy és Veszprém vármegyéknek a Balatonnal határos járásaira kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte. A magyar királyi kormány dr. Klein Antal földbirtokos, Biritó-pusztai lakost Tolna vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbízott törvényhatósági kormánybiztosává kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a minisztertanácstól nyert felhatalmazás alapján a Balatonkultusz fejlesztését célzó tevékenység egységes irányítására Spur István uradalmi igazgatómérnököt kormánybiztossá nevezte ki. A magyar királyi miniszterelnök folyó évi május hó 19-én 4.046/M. E. I. szám alatt kelt rendeletével a minisztertanács határozata alapján Térfi Béla, helyettes államtitkárt — előterjesztett kérelmére — a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosságánál viselt kormánybiztosi állása alól ügybuzgó, fáradtságot nem ismerő, a mai nehéz viszonyok között kiválóan értékes és eredményes működésének teljes elismerése mellett felmentette. Ezzel kapcsolatban a közélelmezési miniszter Térfi Béla helyettes államtitkárt e minőségében a kormánybiztosság ügyeinek ideiglenes vezetésével továbbra is megbízta. A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter a hazai művészek kitüntetésére alapított és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1920. évi tavaszi tárlatára kitűzött állami nagy aranyérmet nem adta ki, hanem azt két kis aranyéremre osztva meg, az egyiket Pásztor János szobrászművész »Primavera« című gipszszoborművére, a másikat pedig Béli Vörös Ernő »Komédiás és leánya” című olajfestményére adományozta. _______ László József csajádi születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, földmives saját, valamint István és Mária nagykorú, József és Sándor kiskorú gyermekei családi nevének »Öcsit névre kért átváltoztatása az 1920. évi 3.375. IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. _______ Járóka István felcsuti születésű, székesfehérvári illetőségű, ugyanottani lakos, cigányzenész a saját, valamint kiskorú István, Károly, Kálmán, Mária és Miklós nevű gyermekei családi nevének »Csanyi« névre kért átváltoztatása az 1920. évi 19.393/IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Vgner István balassagyarmati születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, gimnáziumi tanuló családi nevének » Várhelyi” névre kért átváltoztatása az 1920. évi 22.630/IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett, Breitung Gizella Viktória újpesti születésű, szegedi illetőségű, ugyanottani lakos, felsőruhatisztító üzlettulajdonosnő családi nevének »Bárdosi névre kért átváltoztatása az 1920. évi 28.044/IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Steinberger Zsigmond budapesti születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, magánhivatalnok és kiskorú Steinberger György budapesti születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, tanuló családi nevének »Semjéni névre kért átváltoztatása az 1920. évi 23.854/IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir minisztériumok 4.081/1920.1. 2. számú rendelete a gazdasági munkaadó és munkavállaló között kötött szolgálati szerződésből felmerülő perek tárgyában. A munkaügyi bíráskodásról szóló 1918: IX. néptörvénynek az 1920:1. t.-c. 9. §-a értelmében érvénytelen, de a 2.245/1920. M. E. szám alatt kiadott (a Budapesti Közlönynek 1920. évi március hó 17. napján megjelent 63. számában kihirdetett) rendelet 1. §-a 1. pontja értelmében ideiglenesen alkalmazásban maradó rendelkezései szerint a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek magánjogi szerződés alapján szolgálati viszonyban álló munkaadó és munkavállaló között kötött szolgálati szerződésből felmerülnek. Minthogy ezek a rendelkezések a gazdasági munkaadók és munkavállalók között kötött szolgálati szerződésekből felmerülő vitás ügyek tekintetében a közbejött körülmények folytán eddig tényleg alkalmazásba nem kerültek, minthogy továbbá ezeknek a kérdéseknek a megváltozott viszonyokhoz mért új szabályozására lesz szükség, addig is, míg ez a szabályozás megtörténik, erre vonatkozólag az eddig érvényben volt törvényes jogszabályok helyreállítása és fentartása kívánatos, ennélfogva a m. kir. minisztérium az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. törvénycikk 9. §-a alapján ebben a tárgyban a következőket rendeli: .. §• Az 1914: IX. néptörvényben és az ennek alapján kiadott rendeletekben szabályozott munkaügyi bíráskodás nem terjed ki a gazdasági munkaadó és munkavállaló közt kötött magánjogi szolgálati szerződésből felmerülő azokra a vitás ügyekre, amelyek a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907: XLV. t.-c. 62. §-a értelmében az ott megjelölt közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartoznak. Ehhez képest az 1907: XLV. t.-c. 62. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságok az erre nézve irányadó jogszabályok szerint járnak el a munkaadó és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898: II., a vizimunkálatoknál, az út- és vasútépítésnél alkalmazott munkásokról szóló 1899 : XLI, a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról szóló 1899 : XLII, az erdőmunkásokról szóló 1900: XXVIII., a dohánytermelők és dohánykertészek közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1900: XXIX. végig a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907: XLV. törvénycikkekben szabályozott ügyekben, ideértve a kihágási ügyekben való büntető biráskodás és az egyénenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírálását is. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján azonnal életbelép. Budapest, 1920. évi május hó 17-én. Dr. Simonyi-Semadam Sándor s. k. , m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 4.149. M. E. számú rendelete a Zala, Somogy és Veszprém vármegyék területén levő fürdőhelyek lakás és élelmezési viszonyainak, az e fürdőhelyeken igényelhető árak, valamint a fürdési díjaknak szabályozása tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. A fürdőügyek kormánybiztosa felhatalmaztatik, hogy Zala, Somogy és Veszprém vármegyék területén levő fürdő- és üdülőhelyeken és a hozzájuk tartozó községek (városok) területén a szállodai és a fürdővendégek részére bérbeadott egyéb helyiségek bérösszegét, valamint a fürdési és ezzel kapcsolatos díjakat meghatározza, esetleg a már megkötött bérszerződéseket is felülvizsgálja és hatálytalanítsa; továbbá a vendéglői étkezés (ételek és italok) árának szabályozása körében szükségesnek mutatkozó intézkedéseket megtegye. A fürdő- vagy üdülőhelyhez tartozónak kell tekinteni mindazt a községet vagy várost, amely annak közvetlen körzetén kívül esik ugyan, de amelyet a fürdő- vagy üdülőhely vendégei étkezés vagy lakás céljából rendszeresen felkeresnek. 2 §■ Az 1. §-ban említett fürdő- és üdülőhelyek valamint a hozzájuk tartozó községek területén a fürdővendégek részére bérbeadott lakások bérét a lakás minőségére, a helyi viszonyokra, a felek helyzetére és egyéb körülményekre való tekintettel kell megállapítani. Ha a készpénzben vagy természetbeni szolgáltatásokban megállapított bér a fentebbi körülményekre való tekintettel indokolatlanul és aránytalanul magasnak mutatkozik, a bérlő annak mérséklését a bérlet megkötésétől és ha már korábban megkötött bérszerződésről van szó, a jelen rendelet életbeléptétől számított 15 napon belül a fürdőügyek kormánybiztosánál kérheti. A miniszteri biztos határozata ellen 15 nap alatt felebezésnek van helye a belügyminiszterhez. A fürdőügyek kormánybiztosa a helyi hatóság előterjesztésére vagy meghallgatása után általános jellegű szabályokat is megállapíthat arra nézve, hogy a jelen §. első bekezdésében megjelölt lakások bérét milyen legmagasabb összegekben lehet megszabni. 3. §. A 2. §. rendelkezései kiterjednek a fürdő- és üdülőhelyek, valamint a hozzájuk tartozó községek területén levő szállodákra és penziókra is.