Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-26 / 118. szám
Budapest, 1920. 118. szám Szerda, május 26. BUDAPESTI BÉKÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út II*. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány óra, egyenkint 1 K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Marjánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 KGO f. Kétszer vagy többször beiktatva 10°z engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ........................ 180 korona. Félévre............................... 00 korona Negyedévre .................... 45 korona. Egyes szám ára ............. 1 Korona. HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzó Úr . Főméltósága a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére folyó hó 22-éről kelt magas elhatározásával Kánya Kálmán rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert ugyanily minőségben a III. fizetési osztályba, dr. hedrigredni István volt közös I. osztályú követségi titkárt, az I. osztályú követségi tanácsosi cím egyidejű adományozása mellett, II. osztályú követségi tanácsossá, Moldoványi Sándor volt földmivelésügyi minisztériumi szaktudósítót II. osztályú követségi tanácsossá, báró Bánffy Zoltán volt közös II. osztályú követségi titkárt, a II. osztályú követségi tanácsosi cím és jelleg egyidejű adományozása mellett. I. osztályú követségi titkárrá, a kereskedelmi igazgatói státusban dr. Návay Aladár helyettes államtitkári címmel felruházott miniszteri tanácsost és Prokopius Béla miniszteri tanácsost, mindkettőnek az I. osztályú követségi tanácsosi cím egyidejű adományozása mellett, az V. fizetési osztályba, dr. Szögyény György és dr. Zsuttkay Vilmos miniszteri osztálytanácsosokat, a II. osztályú követségi tanácsosi cím egyidejű adományozása mellett, a VI. fizetési osztályba kereskedelmi igazgatókká, továbbá Pósfai Virgil, eddig a VI. fizetési osztályba sorozott II. osztályú főkonzult a VI. fizetési osztályba II. osztályú főkonzullá, Leitgeb Imre volt földmivelésügyi miniszteri szaktudósítót II. osztályú főkonzullá, szilasi Rémy- Berzencovich Károly volt közös konzult, valamint Edl Tivadar főkonzuli címmel felruházott volt közös konzult, az utóbbinak II. osztályú főkonzuli cím egyidejű adományozása mellett, I. osztályú konzulokká, báró Abele Ferenc és Guilleaume Árpád ezredeseket és Venter Emil miniszteri titkárt I. osztályú konzulokká, Marsik Jenő és Ghyczy Miklós őrnagyokat II. osztályú konzulokká, Rémy-Berzencovich Sándor volt közös követségi irodaigazgatót követségi irodafőigazgatóvá kinevezte és gróf Woracziczky Olivér, gróf Wenckheim Jenő, dr. Hevesy Pál és dr. nemeskéri Kiss Sándor I. osztályú követségi titkároknak a II. osztályú követségi tanácsosi címet adományozta. A Kormányzó Ur Főméltósága folyó évi április hó 17-én kelt 80/ k. i. szám alatti magas elhatározásával a katonai nevelésügyi felügyelői állást létesítette és ilenczfalvi Sárkány Jenő nyugállományú tábornokot a katonai nevelésügyek felügyelőjévé kinevezte. A kereskedelemügyi miniszter 48.272/1920. számú rendeletével a 3.422/1920. M. E. számú rendelet 4. §-a alapján létesített Gyapjúforgalmi Szövetség elnökévé Miklós Ödön ny. államtitkárt s alelnökké báró Kohner Adolf és dr. Metzler Jenő urakat, tagokká pedig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről Somsich Miklós, Dezsényi Béla, Krolopp Hugó, Kajdacsy Endre és dr. Konkoly Thege Sándor, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés részéről Deutsch Miklós és dr. Guttmann Emil, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete részéről dr. Schüler Ottó és dr. Czakó Zsigmond, a Magyar Gyapjúforgalmi r t. részéről Ipolyi-Keller Gyula, Kammer Hugó, Kovácsy Béla és Kozma Ferenc urakat nevezte ki. Kinevezte továbbá tagokká a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében Altmann Gyula miniszteri osztálytanácsost, a földmivelésügyi minisztérium képviseletében dr. Ferdinándy Bertalan miniszteri tanácsost, a honvédelmi minisztérium képviseletében dr. Dischka Győző főmérnököt, a pénzügyminisztérium képviseletében dr. Bárczy Dezső miniszteri tanácsost, végül az Altruista Ruházati Ipar Országos Alapítvány részéről Pám József miniszteri osztálytanácsost. A 3 422 1920. M. E. számú rendelet 7. §-ában körülírt Gyapjúbecslő Bizottságba szakértő tagokká kinevezte az OMGE részéről Fehér Zoltán és Keresztury Pál, az OMKE részéről Auschul Lajos, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete részéről pedig Gondos Mór urakat. A magyar királyi külügyminiszter Bajnóczy József századost alkonzullá, Bogdán Iván végzett közös konzuli akadémikust konzuli attaekévá, Neurihrer Sándor volt közös követségi irodatanácsost követségi irodaigazgatóvá, Schwenda Károly volt közös követségi irodatitkárt követségi irodafőtisztté, Hansehild Gyula volt közös konzuli irodatitkárt és Laskay Dénes volt közös konzuli irodatisztet konzuli irodafőtisztekké, Wagner György volt közös konzuli irodatisztet konzuli irodatiszttá kinevezte. A xn. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter dr. Lénárd Imrét a budapesti m. kir. állami szemkórházhoz további két év tartamára másodorvossá kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a borhamisításnak és a hamisított bor forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló 1908 : XLVII. t.-c. 63. §-a alapján a Budapest székesfőváros törvényhatósága területén gyakorlandó pincefelügyelői teendők ellátásával Sólyom Albert (Budapest, VII., Murányi utca 47. sz.) szőlészeti és borászati főfelügyelőt bízta meg. Klébl József (Budapest), Fischer Ede (Budapest), Horváth Endre (Budapest), Vágó Lszló (Vál), Baumann Sándor (Bia) és Szakál Emil (Zalaegerszeg) okleveles állatorvosok a folyó évi május hónapban tartott állatorvosi tiszti vizsgán az 1900. évi XVII. t.-c. 4. §-ában előirt képesítő bizonyítványt megszerezték, bármily módon, vasuton, hajón, közforgalmú gépkocsin, tengelyen, kézi erővel, háton, kézipodgyászban történő szállítását semmi esetben sem tartóztathatják fel, nem korlátozhatják és meg nem akadályozhatják. Ezen intézkedések nem érintik az árufelhalmozás, lánckereskedelem és az áruuzsora megakadályozása érdekében kiadott rendelkezéseik érvényességét. 3. §. Az ily élelmicikkek lefoglalását, azok vásárlásának és szállításának korlátozását kizárólag a közélelmezési minisztérium gyakorolhatja. 1. §. A szállítási igazolványkötelezettség alá eső cikkeket a közélelmezési minisztérium 21.00 1920 III/b. számú rendelete sorolja fel. 5 §• Jelen rendeletét a közélelmezési miniszter hajtja végre. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe Budapest, 1920. évi május hó 25-én. Dr. Simonyi-Semadam Sándor s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumai 2.023/1920. I. E. számú regdelete a szállítási igazolványkötelezettség alá nem eső élelmicikkek szabad forgalmának biztositása tárgyában. 1 §■ A szállítási igazolványkötelezettség alá nem eső élelmicikkek vásárlása és szállítása az ország belterületén korlátozás alá nem esik. Ehhez képest a közigazgatási, pénzügyi, katonai, csendőrségi, határrendőrségi, államrendőrségi és pénzügyőrségi hatóságok, parancsnokságok és közegek az ily élelmicikkek szabad vásárlását és A is. kir. ffimnissiorum 1920.évi 4.120/SL£ számú rerelése a vámoknak bankértékben történő fizetésén® számítandó felpénz magasságának megállapítása tárgyában. Az 1920 : IV. t.-c. 25. §-a második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a v. kir minisztérium a következőket rendeli: 1. §• Vámoknak más törvényes fizetési eszközökbe, mint aranyban való fizetésénél az érvényben levő vámtételek szerint esedékes vámilleték minden 100 koronája után további intézkedésig 1900 korona fejpénz fizetendő. 2 §• Ez a rendelet 1920. évi junius hó 1-én lép hatályba s azzal egyidejűleg a m. kir. pénzügyminiszternek 1920. évi február 14-én 136. P. M szám alatt a Budapesti Közlöny 1920. évi február 19-én kiadott 40. számában közzétett körrendelet 1. §-ának hatálya megszűnik. Budapest, 1920. évi május hó 20-án. Dr. Simonyi-Semadam Sándor s. k. m. kir. miniszterelnök A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 15-én 32.604/1926 szám alatt kelt rendeletével a Phőbus villamos vállalatok részvénytársasága budapesti bejegyzett cégnek a tervezett budapest—péczeli villamos üzemű helyi érdekű vasút péczeli végpontjából kiindulólag Péczel, Maglód, Gyömrő és Péteri községek érintésével Monor község belterületének egy alkalmas pontjáig vezetendő szabványos nyomtávú, villamos üzemű, önnálló üzletkezelésben tartandó helyi érdekű vasútvonalra az 1913. évi március hó 1-én 4.714. szám alatt kelt rendelettel kiadott és legutóbb az 1917. évi február